Laudator temporis acti

Concedo nulli

Rejtély Budán

2009. október 02. 22:23 - G.d.Magister

Feliratok II.

 

Már régóta próbáltam elolvasni a Budai Vár egyik házának kapuján lévő feliratot, de a hajdani (bonae memoriae, vagyis jó emlékezetű) várbusz, illetve manapság a 16, 16A, illetve 116-os buszok mindig gyorsabbak voltak annál, hogy el tudjam mélyedni a szövegben (bár ha Budapest közlekedésének leromlását tekintem, nemsokára a Várban is dugó lesz, így kedvemre lehet majd olvasgatni). Egyébként az alábbi házról van szó, címe Tárnok utca 1. (a Dísz térről kiinduló utca, ezen mennek a buszok a Bécsi kapu felé):

 

A ház - a rajta elhelyezett tábla szerint - 15. századi eredetű, 1700 körül építették újjá, kapujának kőkerete pedig 1795-ben készült. Íme a tábla:

 

 

A kapu pedig emitt látható, két laudator-rajongó vállalta rajta a szereplést: :)

 

 

A kapu felett ez a kronografikon olvasható (lehet kronosztikonnak is hívni):

 

Ami a szövegben rejlő évszámot illeti, a megoldás könnyű:

aeVo nobIs

CasV tIbI bVDa nefanDo

LVX eXtInCta reDIt

Ami annyi mint DDDCCLXXVVVVIIIII, tehát 1795. Innen tudta az emléktábla készítője is, mikor készült a kőkeret. Ez eddig rendben is volna, de mit jelent a szöveg? A válasz nem éppen könnyű, én így adnám vissza:

E számunkra borzalmas korban,

Számodra pedig, Buda, e borzalmas esemény idején

A kioltott fény visszatér

A nehézséget az adja, hogy a "nefando" jelzőnek két jelzett szava is van (aevo, casu), s egyébként is egy kicsit esetlen az egész szöveg, de hát kronografikont írni nem könnyű. Csakhogy mire utal ez az egész? Mi történt 1795-ben Budán, ami olyan borzalmas volt?

Hát semmi különös, csak annyi, hogy a budai Vérmezőn május 20-án kivégezték Martinovics Ignácot s az általa vezetett titkos jakobinus mozgalom négy igazgatóját. Én egyéb jelentős eseményről az évben nem nagyon tudok. Azt pedig könnyű elképzelni, hogy nagy megrázkódtatást jelentett a lakosok számára a megtorlás, hiszen nemcsak a vezetőket büntették, hanem a szervezkedés félszáz tagját is bebörtönözték, köztük ugye Kazinczy Ferencet, s másokat. Ezért elképzelhetőnek tartom, hogy a kapun lévő szöveg szerzője erre a "casus nefandus"-ra utalt. De lehetséges ez? Vehette-e valaki magának a bátorságot I. Ferenc rendőrállamában, hogy így emlékezzen meg a kivégzésekről? Ez már sokkal nehezebb kérdés. Éppenséggel lehet úgy érteni, hogy maga a szervezkedés, és az egész ügy volt "borzalmas", sőt "istentelen". Ha...

Ha nem lenne ott még az az utolsó sor: "A kioltott fény visszatér". Most csak spekulálva, nem pedig komoly kutatásokra alapozva: nem lehet ez is kapcsolatban a vérbe fojtott mozgalommal? Talán a fény itt valamilyen szimbolikus jelentéssel bír: mint ismert, a szervezkedés résztvevői a szabadkőművesek és illuminatusok eszméit is ismerték, illetve rokonszenveztek azokkal. De mégha nincs is kapcsolatban semmiféle ilyen jelképpel, akkor is az év borzalmai közepette a fény visszatérését hirdeti, ami elgondolkodtató.

Vagy vakvágány az egész? Talán éppen arra gondolt a kronografikon írója, hogy Martinovicsék kivégzésével visszatér a fény, melyet a császár békéje hoz magával? Ehhez kissé súlyosak az előtte elmondottak (miért lenne borzalmas a korszak ebben az esetben), de ez sem zárható ki. Vagy az is lehet, hogy valami egészen másról (pl. természeti csapás) szól a szöveg. Várom a véleményeket, ötleteket!  

28 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr421423980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rmr 2009.10.03. 12:16:18

Nekem az első verzió valószínűtlennek tűnik, a ház tulaja 1794-től Palkovics András városi tisztifőorvos volt, a kronosztikont is ő faragtatta, és nem hinném, h ilyen magas tisztségben maradhatott volna, ha a Martinovics-mozgalom tagja/szimpatizánsa. Akkor már inkább az utolsó verzió.

Persze mindettől akár még vmi szkőműves képes beszédről is szó lehet itt.

_andris 2009.10.03. 12:37:26

Nem hiszem, hogy rendőrállam lett volna akkoriban Magyarországon. A véleményt, szimpátiát akkoriban még nem büntették úgy, mint a huszadik században. Cenzúra volt, nem gondolatrendőrség. A szimpátia is általános volt az összeesküvők felé. Másrészt a kaput hónapokkal, évekkel később is faraghatták, csak megemlékezve az eseményről, amikor már elültek az ügy hullámai.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.10.03. 12:45:48

@thyles újra: köszönöm, hogy utánanéztél a háztulajdonosnak (forrásod?). Szóval emberünk orvos volt, tehát értelmiségi; vajon lehet róla többet tudni? Hogy mennyire volt megengedett vagy nem ilyesmit írni, azt magam sem tudom. Lásd még @_andris: bejegyzését e témakörben, akinek hajlamos vagyok igazat adni.
Ha pedig nem Martinovicsékra utal a szöveg, akkor mire? Kinél van kéznél egy Buda(Pest) története évszámokban? :)

rmr 2009.10.03. 13:33:02

A Martinovics-vonalat kizárnám, de mivel Palkovics menő értelmiségi volt, a kor viszonyait tekintve nagy vszínűséggel szkőműves lehetett. 1795-ben a mozgalmat betiltották az egész birodalomban, talán a felirat a szkőművességre vonatkozik általában.

@_andris:

A felirat a ház átépítésével egy időben, 1795-ben készült.

@G.d.Magister:

Budapest műemlékei I. szerk. Pogány F. Akadémiai, Bp. 1955, 509
Abafi L: A szabadkőművesség története Mo-n. Reprint. Akadémiai, Bp. 1993, 423 skk

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.10.03. 18:24:43

Hű, nagyon jó ez a latinos blog. Nekem, mint "latin növénynévnek", különösen tetszik.
És ez a felirat is különösen érdekes! Egyébként mi a pontos különbség a kronosztikon és a kronografikon között? Előbbit ismerem, de utóbbit nem.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.10.03. 18:57:05

@aesculus: na, a te kedvedért utána fogok nézni. Már régi adósságom ez saját magammal szemben.

Gallion 2009.10.03. 21:07:19

Totál kizárt, hogy ennek bármi köze lenne Martinovicshoz. A kivégzések utáni intézkedések kapcsán egy idézet a wikipediából (ami ugyan sokszor megbizhatatlan, de itt összecseng azzal, ami bármely más töri könyvből megtudható) az ekkori nádor intézkedése kapcsán:

"Kidolgozott és császári bátyjának beterjesztett egy szélsőségesen reakciónárius programjavaslatot, amely szerint Magyarországon a rendet és nyugalmat a legkeményebb sajtócenzúrával és rendőri erőszakkal kell fenntartani, az ellenzéki megnyilvánulásokat szigorú büntetésekkel sújtani."

Ezek után valaki felirkálja a kapujára, hogy minő borzalom ez az egész anélkül, hogy másnap a háza elött kivégeznék? Kizárt.

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2009.10.03. 21:51:43

Zseniális megfigyelés, akármi legyen is a megfejtése. Évekig jártam el alatta, és nem néztem fel rá!

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.10.03. 22:53:23

@burqus: köszi!

@Gallion: a ház előtt való kivégzés azért túlzás. Az 20. századi módszer. Akárhogy is, a felirat mindenképpen 1795-ben készült, a kronografikonnak ez a lényege, hogy az építés (kiadás stb.) idejét jelzi. Továbbra is várom, hogy valaki felvilágosítson, miféle szörnyűség történt Budán (Martinovicsékon kívül) a mondott évben!

Té2 2009.10.04. 10:32:52

Először is (ha még nem tettem volna) gratulálni szeretnék nem csak ehhez a poszthoz, hanem az egész bloghoz. Sajnos elég lusta vagyok kommentelni, pedig szinte minden nap rutinszerűen ránézek a blogra, hogy va-e új poszt. És külön öröm, hogy egyre több a kora újkori téma, jelezve, hogy a latinnak ez is éppúgy szerves része, mint Vergilius.

A témához csak egy elméleti felvetés:
tudom, gyenge ötlet, de mi van, ha a derék Palkovics András nem jakobinus-párti volt, hanem épp ellenkezőleg: a szörnyű (avagy elfajzott) korral utalt őrájuk, úgy általánosságban. És mire utal az, hogy e vészterhes esemény idején a kioltott fény visszatér?
1795. július 12-én Magyarország nádora (a jakobinusokat is elkaszáló) Sándor Lipót meghal, mert a saját maga rendezett tüzijátéka összeégeti. Ferenc az öccsét, József főherceget nevezi ki helytartóvá, aki 1795. szeptember 19-én ünnepélyesen bevonul Budára, és három napra rá átveszi az ügyek irányítását.
Mi van, ha az ő köszöntésére faragtatta Palkovics doktor a szöveget: vészterhes idők ezek a számunkra és Buda számára is, de most végre újra itt a királyi kormányzat az új helytartó képében.

Tudom, nem olyan fölemelő, mint a titkos ellenálló alakja, és tény, hogy a visszatérő fény tényleg elég "szabadkőművesesen" hangzik, ez csak egy kósza ötlet volt, mivel a barikádnak mindig két oldala van...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.10.04. 10:50:03

@szürkepatkány: No, hát erre vártam! Amit írsz, igen valószínű, hiszen a "casus nefandus", a "szörnyűséges eset" bizony lehetett a nádor tragikus halála. Mondjuk az utolsó sor egy kissé emelkedettebbnek tűnik ahhoz, mint hogy egy nádorváltásra utaljon, de ezt bizonyára csak mi, a korcs utódok gondoljuk így, hiszen a régi halála és az új ünnepélyes bevonulása elég nagy esemény lehetett.
Gratula a találathoz, a dicséretet pedig köszi!

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.10.04. 21:53:54

@G.d.Magister: ja, elfelejtettem írni, hogy az igazi kronosztikon verses, és MINDEN betűje évszám is! Ha valaki látott már ilyen-szinte csak az ideák világában létező-példát, jelezze. Egyébként a kronosztikon miért csak a XVIII. sz-ban volt divatos?

kirunews 2009.10.05. 13:58:00

Fontos, hogy a korban nem csak Martinovicsék társaságában voltak szabadkőművesek, hanem a leglojálisabb körökben is, Mária Terézia férje I. Ferenc német-római császár, Teleki Sámuel kancellár, unokatestvére Teleki József koronaőr, ennek titkára Cornides Dániel és fia László, Bánffy György erdélyi kormányzó, Brukenthal Mihály szász ispán, királybíró, Széchényi Ferenc főkamarásmester, és még hosszan lehetne sorolni.
Igaz, hogy 1794 elején a szabadkőműves páholyokat felszámolták, de ez még nem jelenti azt, hogy a jelképrendszert egyszeriben ki is dobták volna mindenhonnan.
Továbbá: a fény nem csak szabadkőműves jelkép, a XVIII. századi temetési beszédek tele vannak a fény allegóriájával.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.10.05. 14:28:18

@kirunews: persze, a fény csak egy kósza ötlet volt.
Egyébként szürkepatkány kolléga alighanem beletrafált, és a nádorváltás lehet a szöveg mögött. Ég is az arcom egy kissé, hogy nem én találtam meg, másrészt meg örülök, mert együtt dolgozni, gondolkozni jóóó!
Azért, hogy a korszak (aevum) miért nefandum (istentelen, borzalmas) egy nádorhalál miatt, az még kérdéses. Hm!

KapitányG 2009.10.05. 20:22:16

És ha nem a nádorhalál miatt borzalmas, hanem mert oly rettenetes dolgok eshetnek meg benne, mint a Martinovics-összeesküvés?

Portentum 2009.10.05. 20:24:57

>> az igazi kronosztikon verses, és MINDEN betűje évszám is! Ha valaki látott már ilyen-szinte csak az ideák világában létező-példát, jelezze...

SICVLIDICIVM - Székelyöldöklés. A madéfalvi vérengzés helyszínén emelt emlékmű felirata. Gróf Teleki Domokos A székely határőrség története című munkájában részletesen beszámol a madéfalvi vérengzéshez vezető eseményekről. Mária Terézia (1717-1780) királynő úgy határozott, hogy Erdélyben határőrséget szervez, s ennek végrehajtására báró Buccow Adolf főhadparancsnokot királyi biztossá nevezte ki. Ám a székelyek, szabadságukat féltvén az állandó katonáskodástól, elégedetlenkedni kezdtek. Ezt látván 1763-ban vegyes katonai és polgári bizottság vette kezébe a határőrség ügyét. Midőn a bizottság Csíkba érkezett az összeírás folytatására, a férfiak a falvakból az erdőkbe, majd az Olt-melléki Madéfalvára menekültek. A bizottság erre úgy határozott, hogy az ellenszegülést katonai erővel nyomja el. 1764. január 7-én hajnalban Carato alezredes a falut ágyúval lövette, s a fegyvertelen menekülőket a Kálnoki-huszárok kíméletlenül kardélre hányták. Ha az első S kivételével a szó betűit - azokat római számnak tekintve - összeadjuk, 1764-et, a vérengzés évszámát kapjuk (M+D+C+C+L+V+V+I+I+I+I = 1764). Ez a világ legrövidebb szövegű (egyszavas), s így legtökéletesebb kronosztikonja. Sajnos...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.10.05. 20:36:01

@KapitányG: igen, erre akartam utalni. Mindazonáltal amit szürkepatkány ajánl, az is nagyon jó. Nem tudok dönteni, kellene még valami adat, hogy kiderüljön, melyik verzió a helyes (esetleg egy harmadik...)

@Portentum: sICVLICIDIVM lesz az (még l. parricidium). Egyébként nagyon érdekes, amit írsz.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2009.10.06. 04:47:57

ez erdekes volt, ha arra jarok akkor megnezem majd jobban
ha mar a budai varnal tartunk, a hadtortenei hatso bejaratanal van ket mandzsu agyu, van rajtuk mandzsu szoveg! (a buszbol nem latszanak a feliratok!)

alibabaesanegyvenhattyu · http://autostat.hu/markakereskedesek-szervizek 2009.10.06. 12:47:16

Én már az évszám megfejtésénél elvesztem. :(
DDDCCXXVVVIIIII miért 1795?

DD-1000
DCC-700
XX-20
VV-10
VIIIII- 9 --> 1739

1739- 1740
Pestist járvány tombolt.

Ha a két DD lehet ezer, akkor a két V is lehet 10.
(Bár én úgy tanultam, hogy az ezer M)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.10.06. 14:06:46

@alibabaesanegyvenhattyu: Kihagytál egy L-t és egy V-t. Meg egy I-t nem számoltál bele. Ez így összesen 56, amit ha hozzáadsz az 1739-hez... A pestisjárvány persze jó lenne, de nem arról a számról van szó.

alibabaesanegyvenhattyu · http://autostat.hu/markakereskedesek-szervizek 2009.10.07. 10:53:37

@G.d.Magister:

Tegnap nagyon örültem, hogy rájöttem valamire és munka után gyorsan meg is mutattam egy barátomnak, aki azonnal észre vette amit én nem. A kihagyott számokat.
Szégyellem magam. Ha akkor tudom, hogy rossz, amit írok, nem szólok hozzá.

Nádori Gergely 2009.10.07. 11:38:03

Mindazonáltal himlőjárvány volt 1795-ben, ha nem is a legnagyobb.

kirunews 2009.10.07. 14:28:23

Sziasztok, a Századokban találtam egy érdekes közleményt Márki Sándortól (1870. p. 197-8). Márki Sághy Ferenc, akkor pesti egyetemi tanár 1795. máj. 24-i levelét ismerteti:

A kivégeztetés 1795. máj. 20-án történt; az áldozatok ezúttal Martinovics, Hajnóczy, Zsigray, Szentmarjay és Laczkovics valának. Pesten a barátok templomától a bécsi kapuig minden öt lépésnél egy lovas, s azonkívül számos más gyalog-katona volt fölállítva, kik a roppant tömegben összegyűlt nép netaláni kitörését elnyomhassák. Zsigray volt az első, kinek egy Szabó nevű szolgabíró által ítélete fölolvastatott. A hóhér, ki már "ezenkívül 110-nek fejét vette," csak harmadszorra tudta az elkínozott gróf fejét lecsapni.
Szentmarjaynak az "öreg hóhér veje" első csapásra levágta fejét; e "bravourt" a nép nevetéssel és tapssal jutalmazta!
Következék most Laczkovics, kinek bátorságán Sághy nem tud eléggé bámulni; vesztőhelyére úgy sietett, hogy a kísérő katonák alig tarthattak vele lépést. "Sententiájának elolvasása alatt intett, hogy hamarább végezzék; ez meglévén, mondja az páterjének: Adies Páter, és nagy sörénységgel leveti kaputját, lajbliját, és ingét leeresztvén a vállára, leült a székre s nyakát kinyújtotta; de a hóhér is úgy elvágta nyakát, hogy a teste a székkel egyetemben a földre esett. Ennek a halálán majd mindnyájan örültek és nevettek."
Hajnóczy, egy bizonyos Molnár nevű pap felügyelete mellett, imádkozva fogadta a halált.
Végre következék Martinovics, kinek az egész véres munkát a katonaság által képzett kör élén állva kellett végignéznie. Sokan mondják, hogy már Zsigray lefejeztetésekor önkívületbe esett volna; ez nem áll. Neki volt lelki ereje végignézni társainak méltatlan halálát, s teljes öntudattal lépett a vérpadra; de sőt — Sághy szerint — épen az ő kitűnő magaviselete és ájtatossága képezte a legnagyobb csodálkozás tárgyát. Még mielőtt kikísértetett volna, monda: "Libenter morior; sed per gladium perire, acerbe mihi mors est."*) Ő és Hajnóczy megköszönték a Causarum Regalium Directornak, a jellemtelen Némethnek, hogy halálra ítéltettek; mert nekik kedvesebb ez, mint — ha csak egy évi börtön is. Midőn már leült a székre s szemei beköttettek, haja a hóhér kezeibe szakadt, a miért is másodszor köttetett be szeme, s levágván fejét, azt a tétlenül, sőt élvezettel (!) néző népnek fölmutatták.
Írásaikat a vesztőhelyen égette meg a hóhér.
Testeik a temetőn kívül temettettek el.

Végül Márki összefoglalása:
E levél — a Martinovicsra vonatkozó részen kívül — még egy más állítást czáfol meg: azt t. i., mintha a nép fenyegető állást akart volna elfoglalni, s a kitöréstől csupán csak a nagyszámú katonaság tartóztatta volna vissza. A mely nép nevetni tud polgártársainak vesztén, az — fölösleges volna bizonyítgatni — nem akarhatta őket megszabadítani! S úgy látszik, hogy akkori népünk (legalább a fővárosban) csupán azt örökölte át az épen dúlt franczia forradalomból, hogy a vesztőhely képezze a színpadot, melyben gyönyörködjék!

*) Kedvesen halok; de pallos által kimúlnom — keserves halál!

A közhangulat ismeretének fényében, vagyis hogy a nép láthatóan örült a gonosztevők kivégzésének (amiről Sághy egyetemi tanár sem ír elítélően) éppenséggel ellenkező interpretáció is elképzelhető a feliratra: a kivégzés hozta el a fényt szemben a rémisztő mozgalom keltette sötétséggel.

kirunews 2009.10.07. 14:32:57

Találtam egy könyvészeti hivatkozást, ami azt sejteti, hogy 1795-ben árvíz is volt Buda-Pesten:

Budapesti árvizek. (Orsz. Hírlap, 1898. márc. 13.) Az 1741, 1744, 1775, 1795 és 1838 évi árvizekről.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.10.07. 14:56:50

@kirunews: Hát azért a kivégzéseken szórakozó plebs-et ne azonosítsuk Palkovics András tisztifőorvossal... nyilván a tömegeknek halvány gőze nem volt az egész összeesküvés mikéntjéről. De az idézetet nagyon köszönöm, izgalmas. (egy filológiai megjegyzés: pro "acerbe" recte "acerba")
Az árvíz már valami: az utolsó sort (lux...) nem magyarázza viszont.

bAndie91 2010.12.07. 18:29:40

Megcimkéznéd, Magister, a kronografikát tartalmazó bejegyzéseid? Könnyebben tudom bemutatni õket, nem sokat ismerik.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.12.08. 00:01:44

@bAndie91: Oké, igyekezni fogok! Örülök, hogy népszerűsíted a blogot!