Laudator temporis acti

Concedo nulli

Napórák

2011. május 30. 16:12 - G.d.Magister

Legutóbb Eszteromban láttam egyet belőlük; nemrég készült, és azt mondják, Magyarországon a legnagyobb. Biztos, hogy nem a legszebb, de hát, heu miserum Strigonium, jaj, szegény Esztergom, a polgárháborús helyzetet tekintve az is csoda, hogy valami épült ott. A felirat jelentése: semmire sem megyek a Nap nélkül - semmire sem mégy Isten nélkül.

 

 

Ami megfog a napórákban, az nem a technikai megoldások, hanem a felirataik. Leginkább az elmúlás, a halál, s megfordítva, az élet élvezésére való felhívás a témájuk. Emellett - illetve a fentiekből következően - az ájtatos, istenfélelemre felszólító jelmondatok is megjelennek rajtuk (mint fent). Lássunk néhány ilyen szépséget. A bal oldalon látható darab Krakkóban van, s 20. századi, de a műfaji követelményeknek eleget tesz. Szövege biblikus: "Napjaink, mint árnyak a földön, s nincs haladék". (Vö. Jób 8,9.)

 

 

Az umbra (árny, árnyék - napóránál elég lényeges) jelentésével való játszadozás ez is, csak tömörebben: UMBRA SUMUS - ÁRNYAK VAGYUNK vagy ÁRNYÉK VAGYUNK

 

 

Várom a megfejtéseket (én sem tudom): mit jelent a napóra feletti  rövidítés, és mi a hiányzó szó az alsó sorban? Az ULTIMA LATET jelentése világos: az utolsó (t. i. óra) rejtve van - azaz nem tudjuk mikor jön el az utolsó óránk.

 

 Ugyancsak az elmúlás tematikája: OMNES FERIUNT, ULTIMA NECAT - "Mindegyik (t. i. óra) megvisel, az utolsó megöl."

 

 

 

Egy különleges darab: Benjamin Franklin tervezte amerikai pénzérme, az elsők közül. A szikár FUGIO - "futok" felirat olvasható rajta, amelyet persze az allegorikusan (napórával, nappal) megjelenített idő mond. Sajátos a "mind your business", ami akkor még pozizív csengésű lehetett. A szabadkőműves allúziókra l. még az egydollárost.

 

 

Az elmúlás témáját inkább a jó oldaláról igyekszik megfogni a feliratok egy másik csoportja. Mint a fenti kép, amely arra biztat: FRUERE HORA - élvezd az órát. Remélem, az  Olney-i diákok megfogadják a jótanácsot.

 

 

Személyes kedvencem egy Horatiustól származó verssort - horatiusi boldogmondást, mondhatnám blaszfémikusan - tartalmaz. BEATUS ILLE, QUI PROCUL NEGOTIIS - "Boldog, ki a tennivalóktól távol..." kezdődik a vidéki élet dicsérete a második epodosban (Hor. Ep. 2,1.), s csak a vers végén derül ki, hogy az uzsorás Alfius adta elő mindezt, s bár "már majdnem átvedlett paraszttá" (iam iam futurus rusticus), mégis inkább elment behajtani a kamatokat. A napóra tanulsága tehát: boldog, ki nem fut versenyt az idővel, hanem inkább szép komótosan baktat vele együtt.

 

 

Ez a szép kivitelű darab mutatja, hogy ma is készítenek napórákat. Szövege klasszikus napóra-felirat, duplafenekű poénnal. HORAS NON NUMERO NISI SERENAS - csak a napos órákat számolom (merthogy napóra vagyok), illetve: csak a boldog (napos, ragyogó) órákat számolom (jótanács az embernek).

 

 

 Végül két érdekes példány. Fent egy valódi antik napóra, amelyet még a 19. század végén találtak meg és helyeztek el a larinói polgárok.

 

 S alant egy világháborús túlélő Bozenből (Bolzano), "az 1939-es háború romjaiból" állították helyre ezt a szép darabot. Helyénvaló az imádság: MUNDO PACEM DONA DOMINE: Adj békét a világnak, Uram!

 

 

 

Kérlek titeket, hogy amennyiben ismertek a környezetetekben napórákat, pláne latin felirattal, szóljatok, írjatok! Illetve várom az ötleteket, hogy ti milyen feliratokat tennétek napórákra. RUIT HORA!

32 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr222943633

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az óra életünk megnyomorítója 2011.06.21. 16:02:31

A poszt írásának kezdete: 2010. szeptember 19. 21:39. Tervezett megjelenés másnap reggel. Nyert valamit az emberiség az óra felfedezésével? Legyőztük az időt? Á dehogy. Legyőztük az időtlenséget? Még csak azt sem. És mit vesztett az ember az ór...

Trackback: Marton Géza | NAPÓRA 2011.06.09. 09:30:56

Itt a nyár, egyre több időt tölthetünk a szabadban, élvezve a Nap melegen simogató sugarait. Árnyékunk hűségesen követ bennünket, bármerre megyünk.Ősidők óta figyeli az ember, hogyan vonul a földre vetülő árnyék, kora reggeltől késő délutánig, előbb ho...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fool for beautiful words 2011.06.05. 10:26:07

A negyedik megoldása:
en.wikipedia.org/wiki/File:MeranSonnenuhr1.JPG

Az esztergomira pedig engedtessék meg azt mondanom, hogy bűnronda, sőt, annál is csúnyább.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.06.05. 10:38:06

@fool for beautiful words: Jajj, most már emlékszem erre az a.e.i.o.u-ra! De hiszen ez is nagy rejtély, még nincs végleges megfejtés rá!

fool for beautiful words 2011.06.05. 10:43:30

@G.d.Magister: ismerve Habsburgékat (no, nem személyesen), a nyakamat tenném rá, hogy ez a megoldás :D

Nagyon szépek ezek a napórák, ha valaha lesz kertem, biztosan felállítok egyet.

daru 2011.06.05. 13:04:38

Az utolsónál nem '49 van? Vagy csak rosszul látok.

avissi 2011.06.05. 13:18:18

Állítólag a Habsburg-ház egyes mai leszármazottai az autójuk rendszámául is ezt választják. De látszik, hogy az osztrákok is annyira azonosították magukat ezzel, hogy van www.aeiou.at oldal is.
Az esztergomira pillantva, a mai betűtípus miatt automatikusan ezt olvastam: "semmi televíziózás Isten nélkül"...
Ha jól emlékszem, a kertművészet-történeti könyvekben szó esik a napórákról és mintha lett volna egy kis magyar képeskönyv is, lelkes napóra-vadászok munkájával. Mint pl. a lőtáblákról, tán azok közt is van latin.
Meg még Gabriele d’Annunzio Sziklák szűzei c. álmatag regényében is vannak latin kerti felíratok, szükőkútra emlékszem, de lehetett napóra is.
Szabó Lőrinc így írja: "Non numero horas, nisi serenas - csak derűs órát veszek tudomásul!"

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.06.05. 19:49:08

@Podruzsik: Köszi! Az a.e.i.o.u-témán rajta vagyok!

Boglarka 2011.06.06. 09:43:04

Hódmezővásárhelyen, a Bethlen Gábor Gimnázium udvarán is van egy napóra, felirata szintén:
Non numero horas nisi serenas

Boglarka 2011.06.06. 12:17:39

Találtam a neten egy napórás katalógust:
www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/csillag/naporak/html/
illetve egy magyarországi latin feliratos napórás gyűjteményt:
mek.niif.hu/00500/00561/html/latin.htm

teemur · http://teemur.blog.hu 2011.06.06. 13:10:00

@G.d.Magister: Ja, itt a '49 nyilván a helyreállítás (vagy építés?) idôpontja.
1949-ben még javában folyt az EX RUDERIBUS BELLI-bôl való újjáépítés...

(( Milyen természetesen hat, szinte kell az EX-en túl az a -bôl is, nem csoda, hogy már a TA-ban is van ilyen szerkezet... ))

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.06.06. 13:35:38

@teemur: úgy van, úgy lesz az, ahogy mondod. A zárójeles megjegyzésedet nem értem.

@Boglarka: a másodikat ismertem, az elsőt nem, köszi!

Boglarka 2011.06.07. 09:05:05

Szinte mondhatnám, hogy a napórás feliratok (plusz Seneca latin nyelvű sentenciái) vezettek el a nyelv tanulása felé :)

Portentum 2011.06.07. 10:20:29

A lumine motus - A fény által mozgok.

napoletano 2011.06.07. 19:46:00

Ugyan fejbol, de ugy emlekszem, Szabo Lorinc igy fogalmazott volt: "Csak a deru orait szamolom".
Az esztergomi napora szovege forditasanal pedig talan eleg lenne, hogy: " A Nap nelkul semmi vagyok - Isten nelkul semmi vagy"

KapitányG 2011.06.07. 20:09:54

@napoletano: Így kezdi a verset. ("Csak a derű óráit számolom", / mondta pár szó s egy vasrúd a falon, / a napóráé.)
És így fejezi be:
... "Non numero
horas nisi serenas!" - drága jó
intelmét adja, még most is, tanácsul:
"Csak derűs órát veszek tudomásul."

napoletano 2011.06.07. 20:15:40

@KapitányG: Koszonom. Akkor mindkettonknek igaza volt. De ugy velem, a masodik forma a rim kedveert van atfogalmazva, koltoi szabadsaggal.

KapitányG 2011.06.07. 20:17:51

Nem tudom, létező napóra-e, és ha igen, hol és merre...
"Órák? A napóra is ezt mondja: una ex illis ultima!" (Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.06.07. 21:18:41

@KapitányG: @napoletano: Ügyesek vagytok! Most is beigazolódik, hogy a poszt a kommentekkel együtt lesz teljes!

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.12. 09:58:52

a TV az TU ?
csak könnyebb kivésni?

2011.06.12. 14:35:55

@tesz-vesz: Az u betűt római nagyjaink, ha valamit a falra firkantani volt kedvük, V-vel, az u nagybetűjével írták, ugyanis 1. nem volt különbség a v és az u között, mert mindkettőt bilabiálisan ejtették, később a középkorban területenként másképp. Magyar honban példának okáért mivel a 'v'-t labiodentálisan (ajakkal és foggal) ejtették, nem volt hasonlóság az u között, más helyütt sem tudomásom szerint. A feliratokban ezt a hagyományt szinte kivétel nélkül megtartották.
Eredeti művek nyomtatásában, vagy fakszimilékben gyakran az 'U' (neadj'isten u) helyett 'V - v'-t írnak, de a mai nyomtatások többnyire az érthetőség, és a helyes kiejtés érdekében megtartják. Bár latinisták gyakorta szokása, hogy példával szolgáljak Stroh, a Magister által beillesztett szónoklatának írásos formáját így lehet elolvasni.

daniferi 2011.06.13. 21:27:18

Ha már órák és számok: miért van, hogy sok órán IIII jelöli a négyet, néhol pedig IV? Még kis koromban, a nagyapám óráján feltűnt, hogy ott IIII van, nem pedig IV, ahogy a suliban tanultam.

2011.06.14. 19:20:40

@daniferi: Jó kérdés, a római számokat a modern korban azonban eléggé leegyszerűsítették.

Az angol wiki azt mondja, hogy a IV egy szent szám volt, mert a főistennek a két betűje így kezdődött (IVPPITER) - ezért nem használták. Az óráknál már más a helyzet, ott az a helyzet, hogy XIV. Lajos a IIII jelzést kedvelte, és ez az órakészítésnél így is maradt.

avissi 2011.06.14. 20:35:36

@daniferi: Azok voltak az igazi digitális órák, hiszen az írott római számok a számok ujjakkal történő felmutatását képezték le.

szurkezarandok 2011.06.28. 01:03:27

Nem vagyok valami nagy latinos, de nem lehet, hogy az A.E.I.O.U.-s órán az alsó sorban nem hiányzik az első szóból semmi? Azaz egy "at" szócska lenne csak az elején, hiszen úgy kerek mondat jön ki. És utánanéztem a neten, ez az óra több oldalon is megtalálható, és mindenhol így értelmezik a feliratot, sőt, egy latin mondásgyűjteményben is megtalálja a Google, ahol külön, a napóra nélkül is szerepel.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.06.28. 06:28:33

@szurkezarandok: igazad van! Hiába, nincs most elég időm posztolni, így aztán becsúsznak hibák.

teemur · http://teemur.blog.hu 2011.06.29. 09:04:59

@G.d.Magister: ne haragudj, hogy ilyen későn reagálok.

(( Milyen természetesen hat, szinte kell az EX-en túl az a -bôl is, nem csoda, hogy már a TA-ban is van ilyen szerkezet... ))

A zárójeles kifejezés a használtam "EX RUDERIBUS BELLI-ből" szintagmára vonatkozik. Ez, ugye, ha úgy tetszik, túldeterminált. A EX-et duplán fejezi ki, mind latin praepositio-val, mind magyar raggal. Mégis így hat természetesen: EX nélkül az ablativus helyén kívül való lenne. -ből nélkül valami a magyar mondatszerkezetből hiányozna.

S hogy ez (valamilyen szinten) univerzális, azt az mutatja, hogy hasonlóval, de fordított helyzetben már közel 1000 éve találkozunk: a Tihanyi Alapítólevél latin szövegébe ágyazott magyar szavaknál, szókapcsolatoknál is előfordul a dupla determináltság (pl. "in <magyar helymeghatározás> rea").

_Epikurosz_ 2011.06.30. 18:08:52

@teemur: "(pl. "in <magyar helymeghatározás> rea"). "
Nem in, hanem ad. "inde ad holmodi rea" "ad brokina rea", "et exinde morus uuasara kuta rea ac postea noguazah fehe rea" . Az igaz, hogy a fehérvári utat leíró részben sok az inde, de az nem in. [bocs a szóviccért]
nyelvemlekek.oszk.hu/ism/tihanyi_alapitolevel , pont a kitörlődött részletek környékén.

teemur · http://teemur.blog.hu 2011.06.30. 23:05:56

@_Epikurosz_: Igen, fejből írtam, azóta én is utána néztem, és valóban ad...rea. — de hogy ad vagy in a mondanivalóm szempontjából mindegy. Így elég gyakran fordul elő (bár legtöbbször csak a latin praepositio, néha meg csak a magyar rag).

Egy klassz mű: (2010-es): mek.oszk.hu/08700/08750/08750.pdf "A Tihanyi alapítólevél mint helynévtöréneti forrás"

_Epikurosz_ 2011.07.01. 17:53:35

@teemur: Köszönöm szépen a linket, nagyon jó! Abban is igazad van, hogy a nyelvi hiba szempontjából mindegy, hogy in vagy ad. Az egész úgy kezdődött, hogy csak meg akartam keresni hogy hol is lehet olvasni, kizárólag élvezeti alapon. :)

_Epikurosz_ 2011.12.13. 14:38:13

@teemur: Megpróbálta valaki az utolsó lapon lévő fotót kicsit megnézegetni képszerkesztővel? A kivakart írásrész kicsit kiemelhető. Azt nem tudom, hogy amennyire nekem sikerült kiemelni, az mennyire értelmezhető valaki okosabb számára. Merthogy nekem kétoldali amatőrségem van. Hogyan lehet ide képet?
süti beállítások módosítása