Laudator temporis acti

Concedo nulli

"Kassa: magyarokról csak latinul"

2011. november 15. 21:38 - Ledán M. István

A Brassói Lapok című erdélyi hetilap október 17.-i számában szúrt szemet, de mondhatni szó szerint, a következő mondat: „Kassa: magyarokról csak latinul.”  Némi fejcsóválással elintéztem volna az ügyet, ám a Felvidékkel, ha jól emlékszem, éppen Kassával kapcsolatban, ez már a második ilyen mondat az egyébként nívós lapban. Egy korábbi számban, körülbelül (mert emlékezetből idézem) ezt olvashattuk: „Kassán a magyar múltról csak egy holt nyelven szerezhet információt az odalátogató.” A felirat, amit az újságíró szívesebben olvasott volna magyarul vagy kétnyelvűen, a kassai dóm Rákóczi emlékművén olvasható. Íme, az emlékmű és szövege, melyet különben a BL is közöl:

 

 In sepulcro hujus avitae ecclesiae requiescunt in Domino ossa principis Francisci Rákóczi II, matris ejus Hel. Zerinae et filii Josephi necnon trium fidelium sociorum, quos omnes infausta sorte per duo saecula patria extorres, grata posteritas ex terra diuturni exilii devote retulit et die 29. mens. octobris  anni 1906 in hoc loco sacrato, honestissimo cum exequiarum cultu ad requiem tranquillam pie ac digne denuo colocavit.

Siste viator! Honora tantorum herorum magna merita et praeclaram memoriam.

Monumentum hoc posuit senatus populusque hujus civitatis anno Domini 1938.

Csupán bosszúból, amiért fényképről kellett kisilabizálnom a szöveget, jegyzem meg, hogy a szlovák internetes oldalakon fellelhető összes latin szöveg hemzseg a hibáktól:

"IN SEPULCRO HUIUS AVITAE ECCLESIAE REQUIESTUNT IN DOMINO OSSA PRINCIPIS FRANCISCI RÁKOCZI II, MATRIS EIUS HEL ZERINIAE ET FILLI JOZEPHI, NECNOM TRIM FIDELIUM SOCIORUM, QUOS OMNES, INFAUSTRA SORTE PER DUO SAECULA PATRIA EXTORRES, GRATA PROSTERITAS, EX TERRA DUIN TURNI, EX ILLI, DEVOTE RETULIT ET DIE 29. MENS. OCTOBRIS ANNI 1906 IN LOCO SACRATO, HONESTISSIMO CUM EXCQUIARUM CULTU, AD REQUIEM TRANQIULLAM, PIE AC DIGNE DENUO COLOCAVIT."
SISTE VIATOR! HONORA TANTORUM HEROUM MAGNA MERITA ET PRAECLARAM MEMORIAM! MONUMENTUM POS SUIT SENATUS POPOLUSQUE HUJUS CIVITATIS ANNO DOMINI 1938.

A címer alatti szöveg fordítása:

Ez ősi templom kriptájában nyugszanak az Úrban II. Rákóczi Ferenc fejedelem, anyja Zrínyi Ilona, fia József, valamint három hűséges társa csontjai, akiket a hálás utókor, miután a balsors két évszázadon át hazájuktól távol tartotta őket, a hosszas száműzetés földjéről tisztességgel  hazahozott és 1906. október 29-én e megszentelt helyen, díszes gyászszertartás keretében, a csendes pihenés végett, kegyesen és illendőképpen újra elhelyezett.

A dombormű alatt ez áll:

Állj meg, utazó! Becsüld az ily hősök kiváló érdemeit és ragyogó emlékét.

Ez emlékművet e város tanácsa és lakossága emelte, az Úr 1938. esztendejében.

Nos, a címben szereplő mondatban ami engem nagyon zavar, az a „csak”. Duplán zavar. Egyrészt azért zavar, mert kultúrember, ha másért nem, már csak sznobizmusból sem sajnálja le a latint egy ilyen „csak”-kal. Másrészt és főként azért zavar, mert ez a „csak latinul” a szerző szándéka szerint azt sugalmazza, hogy a szlovákok, a szöveg feltételezett megfogalmazói, ezzel mintegy azt üzenték/üzenik nekünk, hogy a magyar nyelv rövidesen a latin sorsára jut Felvidéken. És még valamit sugalmaz ez a mondat. Az én olvasatomban azt, hogy be nehéz is ez az együttélés. Persze, nehéz. De miért is lenne könnyű? Miért kellene könnyűnek lennie? Miért kellene, adott esetben, akár konfliktusmentesnek lennie? Az együttélésnek nem az a lényege, hogy könnyű legyen. Az együttélésben, bármilyen jellegű is, a hangsúly azon van, hogy együtt, és nem a könnyűségen vagy a konfliktusok abszolút hiányán. De nem erről akarok írni.

Lassan mi, kissebségi magyarok lehetünk az angol vicc főszereplői, mely eredetileg az írekről szólt: minden nép esetében beszélhetünk néplélekről, csak a kisebbségi magyaroknak van pszichózisuk. E nélkül a pszichózis nélkül (persze, elismerem, nagyon is érthető, ha van) szöget üthetett volna írástudónk fejében, hogy miért írtak latin szöveget a kassai dómra a szlovákok, ha már borsot akartak törni az orrunk alá, miért nem lett inkább szlovák a szöveg? És hogyhogy éppen ők húzták elő Rákóczit? Vagy esetleg nem is ők állnak a latin szöveg mögött?

Nos, a domborművet magát és a Rákóczi címert Löffler Béla alkotta, az emléktáblát Sipos Béla építészmérnök tervezte, a szöveget pedig Wick Béla kanonok írta, aki jónevű történész és közíró is volt. Szóval, a BL tragikusnak szánt mondata csakugyan tragikus lett, persze nem éppen a szerzői szándék szerint. Amúgy meg legalább annyira tragikus helyzetet, hogy a magyarokról csak latinul írnak, el tudok képzelni. Például azt, ha a magyarokról csak magyarul írnak.

A Bélák bölcsen, fehérek közt európai módon döntöttek, midőn 1938 júliusában, néhány hónappal a müncheni egyezmény és az első bécsi diktátum előtt, amikor tehát feltehetően a levegőben volt mindaz, ami később meg is történt, latin szöveget írtak a Rákóczi-emléktáblára. Nem csak latinul írtak, üzenni is akartak ezzel. És messze nem azt, amit a Brassói Lapok munkatársa sugalmazott olvasóinak.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr43385925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Portentum 2011.11.20. 00:34:07

Gratula, ha ritkábban is, de csordogálnak a cikkek. Ez egy kimondottan jó poszt lett. Nyilván, a tisztelt újságíró jócskán melléfogott.
Hasonló baromságot tapasztaltam a Krónika c. erdélyi lapban
(www.kronika.ro/index.php?action=open&res=54371), ahol az újságíró az ortodox keresztet keveri a latin kereszttel, valamint az ortodox vallást (görög-keletit) a görög katolikussal.
Az újságírás már nem hivatás, hanem egy rosszul fizetett mesterség.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.11.20. 11:44:42

@Portentum: hát az se semmi, kár, hogy a cikket a belinkelt oldalon nem találtam. Mi a címe?

Portentum 2011.11.20. 13:39:59

Tényleg furcsa... tegnap este óta eltűnt !
Viszont a gugli-ba beütve a kulcsszavakat (Marosfő + ortodox + állít), előjönnek a híranyagot akkor átvevő portálok oldalai:
erdely.ma/kozeletunk.php?id=97823&cim=marosfon_kotott_ki_az_ortodox_kereszt
Megmaradt az eredeti cikk egyetlen kommentárja:
www.kronika.ro/index.php?action=fullcomment&res=54371

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.11.20. 14:01:50

Nemde a hosszabb szöveg 1906-ban, a rövidebb (siste viator) 1938-ban készült? Így a rövidebb azért készült latinul, hogy harmonizáljon a korábbival. Persze, ettől még bölcs dolog volt részükről. A régi Magyarországon a lingua franca amúgy is a latin volt magyarok és szlovákok között, s nemcsak a nemességet értve ezalatt.

Portentum 2011.11.20. 14:51:30

Talán ide kapcsolódik a következő: a tavaly nyáron Isztambulban járva felkerestem a St. Benoit hajdani bencés templomot, ahol Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona nyugodott, amíg hamvaikat Kassára nem vitték.
A templom ma egy középiskola része (Özel Saint Benoît Fransız Lisesi) és annak ellenére, hogy 2010-ben Isztambul volt Európa kulturális fővárosa, hihetetlen ellenszenvet tapasztaltam és be sem engedtek. Előbb azzal, hogy a gondnok francia pap éppen Párizsban van, aztán azzal, hogy csak magyarok léphetnek be (!) - máskor pedig azzal. hogy a templomban muzulmán gyerekek Korán-oktatása (!) folyik.
Tény, hogy a templompadló márvány sírkövét a rajta levő latin szöveggel nem láthattam.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.11.20. 16:04:37

@G.d.Magister: amennyire sikerült utánanéznem, mindkét szöveg 38-ból való, az is melyben a 906-os újratemetésről esik szó. A te adataid honnan vannak?

2011.11.20. 17:29:28

Egyébként Batthyányi még a 48'-as forradalom elején latinul üzent a horvátoknak:

"Patriotae et Concives carissimi!

Independentia Regiminis in Sanctione Pragmatica funata, Regno huic jure avitae Constitutionis, legumque patriarum debita, Resolutione R. ddo. 31-.ae Martii a.c. aevum per omne perennatura, asserta est. Edicto legislationis aequalitas onerum stabilita, praestationes urbariales sublatae, eorum, qui per abolitionem beneficiorum urbarialium falcidiam pataerentur, indemnisatio decreta, proque fundo indemnisationis bona cameralia designata habentur. Regimen independens, aequalitas onerum, libertas, fundi, et indemnisatio beneficiorum urbarialium, pro parte omnium sub corona hungaricarum uniatrum Nationum! – cunctas institutiones, quas jurium et onerum exposcit aequalitas, plenarium sortientur effectum; fundamentum sub praesentibus Comitiis positum, adeo firmum est et amplum, ut aedies, intra quarum tutos parietes integra natio aequa ac singillativa ejus membra commodum capiant locum, recipiat; Aedes has extruere, futuris temporibus relictum manet quidem; quo tamen eaedem consistentiam naciscantur, unione animarum opus est. – Corona Hungariae diversas unione completitur nationes, quae ad erigendas amplas constitutionales aedes adjutrices praestabunt operas. – Constitutio autem libbera, communio onerum, abolitio urbarii, indemnisatioque beneficiorum urbarialium, quae omnia ex una eademque legislatione profluunt, prout et institutiones, quae ex his promamant, respectu populorum, sub praeattacta Corona Hungariae unitorum, ita solum proficuae evadere possunt, si populi hi quos nunc fata corona ad invicem jungit, unius ejudemque huius legislationes auctoritatem, non secus et ipsam coronam, qua Status Hungariae symbolum, pari fuerint veneratione prosecuti. Tam in respectu constitutionis lbierae, et aequalitatis onerum, quam et quoad abolitionem Urbarii, indemnisationem item beneficiorum urbarialium ex parte Status praestandam, omnes, quod Corona Hungariae sub se complectitur gentes communem fovent sensum, hocque in puncto poenitus coalescunt. Unicum, in quo discrepare videntur, in quo coalescere recusant, quod hactenus quoque inter Hungariae et Croatiae incolas, penes legem patriam coronamque communem differentiam causaverat, lingva et Nationalitas est. Ast mutuum relate ad etiam Nationaitatem fovere intellectu, atque in eadem patria, eadem lege, eadem libertate uniri proderit! Historia, ciujus tabulae rerum, pace belloque gestarum, Hungaris et Croatis communes sunt, sit et in futurum testis fraterni illius inter hungaram et croatam gentem amoris, qui quondam temporibus Zrinyiorum et Frangepanorum viguit! Nec patiamur, ut propterea invidia, perniciosaque malitiosorum molimina, penes gliscentem infunatae zelotípiae ignem, fragrantes cocientet flammas, unita haec Regna in perpetuum consumpturas! Percurramus simul et fraterne juncti etam, quam sors nobis praescripserat; uniti fortes erimus, mutuis viribus; felices amae gentes, muto prosperitatis vinculo – Ex aprte legislationis solemniter declareatur, vinculum, quo Croatia Regno Hungariae jungitur, non in eo positum haberi, ut lingua concivium Croatarum ex sphaera administrationis munipalis propulsa, eidem hungarica substtuatur; quin imo, prout hactenus abolitionem linguae et Nationalitatis incolarum Croatiae pro scopo nunquam habuit, sic easdem, qua inalienabilem Croatarum proprietatem, pro praesenti quoque veneratur, prooro tutas et intactas esse cupit. Vinculum potius, quo partes Hungariae junguntur, eadem libertas, eadem legislatio, commune regimen supremum ac unus idemque Rex constituat! Pro libertate tamen ac prosperitate, in Regnorum Croatiae ac Hungariae ex aequo promanatura, eadem elgislatio desiderat: ut nexus coalitionis huius nationalis hungaricus sit, ac huius spontaneam ex parte concivium Croatarum agnitionem sibi pollicetur. Haec sunt Concives charissimi, quae vobis, nutu Comitiorum, vi muneris mei declaranda duxi. Haec sunt, quae patria commune bonum, salus reipublicae, ac fiducia per gentem Hungaram in Vobis locata, exposcunt. Haec sunt denique, quae ad fovendam mutuam inter gentes, sub aegyde Coronae Hungaricae decursu tot saeculorum socias et amicas, harmoniam, plurimum conferunt. Vestrum est, justae huic expectationi prompto respondere animo, ac lauream gloriae et virtutis, quae nationes, sub Corona Hungarica unitas, longa saeculorum serie ornabat, vestro fraterno amor et sincera cooperatione, in futura quoque tempora ab omni labe immunem florentemeque servare. Posonii 10-a aprilis 1848
Comes Ludovicus Batthyany mp. Praesidens Ministerii

2011.11.20. 17:30:09

A gépelési hibákért bocsi...

Portentum 2011.11.20. 19:42:20

Még egy adalék Rákóczi fejedelem teteméhez: belső részeit a rodostói görög templomban temették el, szívét pedig, kívánságára, a Párizstól délre fekvő Grobois (ma Yerres) város templomának temetőkertjében temették el, de a francia forradalomban a kolostort feldúlták és a szív megsemmisült.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.11.28. 21:19:17

A BL legfrissebb számából pécéztem ki az alábbi csattanót. A cikk a korrupt romániai politikusokról és üzletemberekről szól, és imigyen csattan:"(...)elfogyott Brüsszel türelme és béketűrése is Fortuna(!)istenasszony igencsak ledér romániai szolgálóinak törvényszegései láttán." Nyilván Iustitia istenasszonyt akart írni az újságíró, - Jaj! Annyiban azért igaza van, hogy errefelé az igazságszolgáltatás inkább Fortunán mint Iustitián múlik.

azVégek 2011.11.29. 20:36:37

@Stephanus Nugator: vagy az üzletember-politikusok opportunizmusára utalna? Abból is van bőven :)) Majd csak az ehetivel egyszerre fogom olvasni, szóval vakon tippelek a vicc kedvéért.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.11.29. 21:18:48

@azVégek: "vagy az üzletember-politikusok opportunizmusára utalna?" Hát, nem hiszem. Valamilyen klasszikus hivatkozás még mindig elegánsnak számít egy szövegben, de a klasszikus műveltség már nincs meg reflexszerűen, az értelmiségben sem. Erről(is) szól,ugye, ez a blog.
süti beállítások módosítása