Carissimi, éppen egy éve annak, hogy Stephanus Nugator barátunk, (aki natione Hungarus, patria Transsilvanus) megírta első posztját nekünk, s azóta is szorgalmasan küldi remek cikkeit Erdőntúlról. A Jóisten tartsa meg jó szokásában! Íme a jubileumra időzített, rövid, ám velős írása (ismét egy feliratról - most ez megy), amin már én is napok óta töröm a fejem, egyelőre eredménytelenül. Na de majd Ti! (G.d.M.)
Nemrég újra megfordultam a valamikori Belső-Szolnok, később Szolnok- Doboka vármegyéhez tartozó Kozárvár református templomában. Ez egy tipikusan mezőségi templomocska, Dés közvetlen szomszédságában; egyházi jellegű konferenciára utaztam oda, szóval hellyel-közzel unatkoztam, így hát rá-rátévedt a szemem a templom latin sírfeliratára, silabizálgattam, hogy aztán azóta se hagyjon nyugodni. Láttam már korábban is a feliratot, el is olvastam, de legutóbb, hogy úgy mondjam, laudatori szemmel pillantottam rá, és mindjárt ki is derült róla, hogy fölvet egy-két izgalmas kérdést, vagyis megér egy röpke posztot. A szöveg a következő:
HIC REQUIESCIT VIR SPECTABILIS AC MAGNIFICUS DOMINUS ALEXIUS MAKRAI DE VIZ SZENT GYÖRGY NATUS AO DOMINI MDCCXXXVI DIE XI JANUARÜ DENATUS AO MDCCLXXXV DIE XXVIII OCTOBRIS CUJUS PIAE MEMORIAE HOCCE MONUMENTUM VIDUA EJUS MOESTISSIMA JULIANNA CSIKOS IMQ POSUIT.
Izgalmas kérdéseket emlegettem, nyilván nem a kevésbé szokásos Ao Domini rövidétesre gondolok a bevett AD helyett, nem is a januarius szó Ü betűjére, mert egyértelmű, hogy a „restaurátor” kötötte egybe a januarii két i-jének szárait. Mindezt szó nélkül lehetne hagyni. Ám itt van ez a Viz Szent György, s ezt nem is volt olyan könnyű értelmezni. A környéken ugyanis két Szentgyörgy nevű település van, Szászszentgyörgy meg Oláhszentgyörgy, utóbbi a románság kedvelt üdülőhelye volt már a Monarchia idejében. Az előbbieken kívül van még Erdélyben Csík, Maros, Erdő, Uzdi, Torockó és Sepsiszentgyörgy, Vízszentgyörgy viszont nincs. Az én tippem először Szászszentgyörgy volt, a viz szót pedig rövidítésként értelmeztem, lévén szokásos módon a videlicet (természetesen, tudniillik) rövidítése. A mondatrész eszerint így festett volna: Makrai Elek, tudniillik (Szász)szentgyögyről vagy a tudniillik (Szász)szentgyörgyről származó Makrai Elek. Csakhogy ez kissé erőltetettnek tűnt, merthogy a videlicet-nek valahogy nincs helye ebben a mondatban, pontosabban teljesen fölösleges, márpedig egy sírfelirat esetében spórolni kell a hellyel, no meg amit lehet, rövidíteni, minek hát ide ez a videlicet? Egy kis további kutatás után kiderült, hogy Vízszentgyörgy nevű település ugyan valóban nincs, de volt! A Makraiak birtoka, az ugyancsak Belső-Szolnok vármegyében található Széplak szomszédságában valamikor létezett egy Vízszentgyörgy, de már a XVII. században elnéptelenedett. Ez azt jelenti, hogy már a felirat készítésének idejében, 1785-ben, jó száz éve pusztaság volt. Emlékét egy ideig a Makraiak őrizték a nevükben, ma már csupán egy-két monográfia tud róla. És persze őrzi emlékét ez a sírfelirat, a kozárvári templomban.
A szöveg másik izgalmas kérdése az IMQ rövidítés. Az ember azt gondolná, hogy rövidíteni csak egyezményesen lehet, szóval a kellőképpen jártas olvasónak nem okozhat nehézséget az abbreváció feloldása. Hát ez nem egészen így van. Itt, az oldalon is született megoldás egyáltalán nem szokványos rövidítésekre. Az IMQ sem éppen egy szokásos rövidítés. Nem vagyok egészen meggyőződve a helyességéről, de megoldásom a következő: in mollem quietem, azaz: csendes nyugalomra, csendes nyugalom végett. Persze azonkívül, hogy a megoldás mellett egyáltalán nem tudok érvelni, más gond is akad. Az én nyelvérzékem szerint az in helyett inkább az ad prepoziciónak kellene állnia, aztán ilyen jellegű szövegekben inkább a tranquillus használatosabb, mintsem a mollis. Tehát: in(ad)tranquillam quietem. Így hát csak némi rossz érzéssel fordíthatom le a szöveget:
Itt nyugszik tekintetes és nagyságos Vízszentgyörgyi Makrai Elek, aki az Úr 1736. esztendejében, január 11.-én született, meghalt 1785, október 28.-án, akinek kegyes emlékére gyászoló özvegye, Csikós Julianna a csendes nyugalom végett ezt az emlékművet emelte.
Furfangos dolog ez a latin! Adott egy egyszerű sírfelirat, ami nemcsak klasszika-filológiai, de földrajzi, történelmi kérdéseket is felvet. Mi több, még névetimológiai vonatkozása is van. Az Elek név eredete vitatott ugyanis: van, aki a régi magyar Velek névből származtatja, de lám, a XVIII. században a lehető legtermészetesebben az Alexiosz latin változatával adják vissza.
De engem most kimondottan egy klasszika-filológiai probléma, ez az IMQ nem hagy nyugodni. Hadd legyek gonosz: remélem titeket sem!
