Concedimus nulli (nisi Deo) - Nem hódolunk senki előtt (hacsak Isten előtt nem)

2015. január 06. 10:51 - Ledán M. István

Megbukott-e a Római Birodalom?

25915_romulus-augustulus.jpg

 

Előnyben vannak-e a kortársak egy-egy saját korukban történő esemény értékelésénél vagy úgy forognak az orruk előtt végbemenő események útvesztőiben, mint vajda a labodában? Másként fogalmazva: egy történelmi esemény belülről vagy kívülről érthető meg jobban, közelről vagy távlatból?

 

 

 

 

Ezt a kérdést feszegeti Lucian Boia, neves román történész „ Játék a múlttal” c. esszékötetének egyik írásában. Boia tanár urat egyébként aligha nekünk kell bemutatni a magyar közönségnek, lévén, hogy nagyobb port karvart munkái magyar nyelven is hozzáférhetőek, és igen népszerűek. A bukaresti történész akkor csapot először a lecsóba, amikor olyan nemzeti mítoszokat piszkált meg, mint a dák-római kontinuitáselmélet vagy a Mihály vajda alatti (1600) egyesülés. Magyar nyelven a következő munkái olvashatók:Történelem és mítosz a román köztudatban, Miért más Románia, A Nyugat hanyatlása.

odovacar_ravenna_477.jpgA 476-os dátumra úgy szokás tekinteni, mint az európai történelem egyik legfontosabb fordulópontjára, minthogy ekkor bukott meg a világtörténelem legnagyobb és leghosszabb életű politikai konstrukciója, a Római Birodalom. Eltűnt az antik kultúra, Itália fórumain megjelentek a barbárok, és beköszöntött a sötét középkor. Ám úgy tűnik, ebből a kortársak mit sem vettek észre. Nem is vehettek, mert 476 augusztus 23.-án mindössze annyi történt, hogy Odoaker, vagy pontosabban Flavius Odoaker száműzte Romulus Augustulus császárt. Az sem lett volna egyébként szokatlan, ha Odoaker történetesen a császár trónjára ül, mivelhogy nem ő lett volna az első idegen származású császár. De nem ez történt. Odoakernek első dolga az volt, hogy elküldte a császári jelvényeket Konstantinápolyba, Zénó császárnak, azzal az üzenettel, hogy egy imperátor elég a világnak. Nem szüntette meg a szenátust, nem törölte el a consuli hivatalt, közigazgatásilag maradt minden a régiben. Fél évszázaddal később, már Theuderich alatt, gótok még mindig nem lehettek szenátorok, nem köthettek vegyesházaságot római polgárokkal és (keletrómai)császári engedély nélkül nem kaphattak római polgárjogot sem. Boethius, teljes joggal, római polgárnak tartja magát, és aranykori latinsággal ír verset és prózát. Mi változott hát, azonkívül, hogy Odoaker, csupán Dux Italiae-ként is ténylegesebb hatalommal bírt, mint Augustulus imperatorként? Nemcsak Procillus Cotta, ravennai mészáros nem észlelhetett semmiféle érdemi változást, akinek éppúgy ment az üzlete, mint eladdig, de az előkelők, a politikai elit sem.

A (nyugat)Római Birodalom nem bukott meg 476-ban. És nemcsak azért nem, mert a kortársaknak nem tűnt fel a bukás. Attól még megbukhatott. A 476-os dátum valójában egy imaginárius vízválasztó az ókor és a középkor között. De éppúgy lehetne - és valódibb - vízválasztó a kereszténység kizárólagos államvallássá tétele (380),vagy Mohamed halála, miként Henri Pirenne, belga történész javasolta, minthogy a kereszténység államvalássá tétele vagy az iszlám előretörése – minden szempontból – nagyobb felfordulást okozott Európában, mint Augustulus trónfosztása és száműzetése.

4cea99123f40d_preview-300.jpgNémileg tréfálva azt is mondhatnánk, hogy a Római Birodalom 1806-ban bukott meg, midőn Napóleón II. Ferencet lemondatta a német-római császári címről, megszűntetve ezzel a Szent Római Birodalmat, mely Voltaire szerint „nem volt szent, de német, római, sőt még birodalom sem.” Ám annyiban azért mégiscsak római volt, hogy hivatalos nyelvének századokon át, egészen a „bukásáig” a latin számított. Mellesleg ugyanaz a latin, melyen a római újságot, az Acta Diurnat írták vagy melyen a VI. században, Boethius írta a Consolatiot.

Mi több, még azt is meg lehetne kockáztatni (megintcsak tréfálva némileg, persze), hogy a Római Birodalom 1965 december 8.-án, a II. Vatikáni Zsinat bezárásakor bukott meg, merthogy ekkor dobták ki a római-katolikus egyház, mondhatnánk a Sacrum Imperium Catholicum Romanum liturgiájából a latin nyelvet. A latin, mint a Római Birodalom, és később, mint a Szent Római Birodalom hivatalos nyelve azóta, hivatalosan is, halódik. És nem nagyobb vízválasztó-e vajon a humán műveltség szinte teljes eltűnése – nevezzük nevén a gyermeket: kiebrudalása – bármiféle politikai, gazdasági változásnál? Persze, a Vatikánban még mindig hivatalos nyelv a latin, még a bankautomaták is tudnak latinul, igaz, nem jobban, mint egy középkori clericus rusticus, azaz falusi pap.

Mi történt hát 476-ban? Tényleg határkő, meghatározó eseménye az európai történelemnek vagy egy non-event? Csakugyan összedőlt-e egyik napról a másikra az antik világ, vagyis az a kultúra, amihez visszanyúltak a humanisták, és amely – ez kétségtelen – európaiságunk alapja, vagy sokkal később történt ez, és az eseménynek félig-meddig még mi is kortársai voltunk/vagyunk?

Nos, miként Boia tanár úr is megjegyzi: akár közepes szellemi képességgel, éppoly megggyőzően lehet érvelni amellet, hogy 476 egy komoly határköve történelmünknek, mint amellett, hogy a Római Birodalom, kaméleonként változva, még századokon át fennmaradt.

 

Ha tetszett a cikk lájkolja/lájkold oldalunkat is (ITT), és kövesse/kövesd bejegyzéseinket.

 

 

 

Felhasznált irodalom: Lucian Boia: Játék a múlttal ( Jocul cu trecutul)

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr87046525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2015.01.06. 14:01:54

@maxval bircaman szerkesztő: 1917-ben bukott meg, ugyanis Moszkvát a Harmadik Rómának nevezték, Róma és Konstantináőpoly után:) Bár lehet, hogy Putyin ezt másképp gondolja:)

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.01.06. 19:12:45

@Stephanus Nugator:

A harmadik Róma mindig csak eszmei elmélet volt, ma is az. De sosem tartotta Oroszország magát a római állam utódjának.

aeidennis · http://dunaiszigetek.blogspot.com 2015.01.07. 10:08:45

1453 lesz a helyes dátum, vagy 1461, amikor Trapezunt is elesett. Akiket mi bizánciaknak hívunk, azok magukat mindig is rómainak nevezték, mégha görögül is.

hebab 2015.01.07. 10:10:49

Nem jó a cikk felütése. Igazából senki nem tekint a 476-os évszámra úgy, hogy akkor bukott volna meg a Római Birodalom. Minden történelemkönyvben ez a dátum a Nyugat-római Birodalom bukása.
Egyébként meg a bulgáriai kollégának van igaza: a jogfolytonos római állam 1453-ban bukott meg. A tévesen Bizánci Birodalomnak nevezett alakulat hivatalos neve végig Imperium Romanum volt. Az minden tekintetben az ókori Római Birodalommal azonos, még csak nem is jogutódja, hanem pontosan ugyanaz az állam.

hebab 2015.01.07. 10:11:33

@aeidennis: na, túl sokáig gépeltem.

rasztaszív 2015.01.07. 10:37:23

nem megbukott,csak ragadozóból parazita lett.a világ legsikeresebb parazitája.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2015.01.07. 10:47:08

@hebab: A kérdés végül is az volt, hogy megbukott-e a Nyugat-római birodalom 476-ban, és vele együtt az antik (latin) kultúra? A Kelet-római birodalom, mégha mindvégig rómainak is nevezte magát, kb. a VII. századtól, valójában már nem volt az.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.01.07. 12:11:11

Ahogy a posztban is olvasható, Odoaker elküldte a császári jelvényeket Zénónak Konstantinápolyba, tehát őt ismerte el a Római Birodalom császárának. Ráadásul a keleti birodalomrész is önmagát tekintette rómainak, tehát 476 legfeljebb a nyugati kultúrkörben jelentett változást, de sem a kortársak nem tekintették a Római Birodalom bukásának, sem a konstantinápolyiak.
Sem én...khm. Csatlakozom tehát azokhoz, akik 1453-at tekintik a Római Birodalom végének.
1806, 1917 vagy 1965 egy kicsit viccesen hangzik ebből a szempontból. Ezen az alapon azt is figyelmbe vehetnénk, hogy Mussolini újra akarta alapítani a Római Birodalmat...

inebhedj - szerintem 2015.01.07. 13:51:08

@hebab:

+1

Ráadásul (fokozatos enyészetben) megszűnik az állami, központi irányító, felügyelő, szociális, stb. rendszer.

Ha valóban megmaradt volna a (Nyugat-)Római Birodalom mondjuk 1806-ig, akkor a 8-9. században is létezik a római úthálózat, vízvezeték rendszer, adóztatás, bíráskodás, központi pénzverés, etc, etc, etc.

Csakhogy nem így van, olyannyira nem, hogy legendásnak számít Nagy Károly ilyen irányú (mondjuk gyakorlatilag nyom nélkül eltűnt) munkássága, vagy ezek (Nagy Károly tevékenységétől független) "újrafeltalálása" mondjuk a 10-13. század környékén.

hebab 2015.01.11. 01:50:24

@Stephanus Nugator: ja, értem. tehát a poszt szövegét úgy kell olvasni, hogy valami más szöveggel kell behelyettesíteni az ott lévőt, és akkor mindjárt helyes (kifejezetten Római Birodalmat írtál, nem Nyugat-rómait). igen, ha ezt az érvet is lehet használni, akkor tök igazad van. ha ezt az érvet esetleg mégsem lehet használni, akkor meg inkább írd át a cikket.

jogilag a bizánci állam a római állam. persze, hogy időközben változik. minden állam változik. de ugye nem azt akarod mondani, hogy pl. a magyar államnak is vége volt valamikor, pusztán azért, mert ma már másképpen élünk, mint István király idején?

mellesleg az antik latin kultúra végét is nehezen lehetne 476-os dátummal meghatározni. minimum Iustinianus még oda tartozik. a római jog akkor éri el a legfejlettebb formáját, mégpedig nem továbbélés keretei között (ami gyakorlatilag egész Európára igaz a középkorban), hanem még a világbirodalomhoz kapcsolódó fejlett árugazdálkodást jelentő formájában.
te magad is írod a kb. VII. századot. 476 ugye még nem a VII. század?

hebab 2015.01.11. 02:04:48

@inebhedj - szerintem: mármint úgy érted, ott szűnik meg a központi irányítás, amely területek az idők során kiesnek Bizánc fennhatósága alól. igen, ha egy államnak a területe csökken, akkor a fennhatósága alól kikerülő területeken valóban nem tud államként hatni. és ez mire is érv? megint jövök példával, mint az előző hsz-ben: a magyar állam sem szűnt meg attól, hogy pl. 1920-ban lecsökkent a területe. az elcsatolt területeken a magyar állam valóban nem igazán fejt ki központi irányító, felügyelő, szociális, stb. tevékenységet. de ettől még létezik.
Az 1806-ot meg a poszton kívül senki sem emlegette. Az eleve marhaság, a Szent Római Birodalom - ahogy a nevéből is látszik - jogilag soha nem volt az Imperium Romanumnak még csak jogutódja sem, nemhogy vele azonos állam. (Több szempontból örökösének tekintette magát, de jogfolytonosnak sosem.) Mellesleg a poszt érve a "rómaiság" mellett itt is téves: az igaz, hogy a Szent Római Birodalomnak latin volt a hivatalos nyelve, de (és itt jön a harmadik magyar példa) ennyi erővel akkor a Magyar Királyság is a Római Birodalomnak számít, mert nálunk is hivatalos nyelv volt a latin 1844-ig.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2015.01.11. 08:54:08

@hebab: eheu, ti szerintemmel túl komolyan vesztek olyasmit, ami csak játék a múlttal. Egyébként a cikk a Boia rövid esszéjének recenziója, én tkp. a cikk ismertetése mellett bevettem egy másik szempontot is, azaz Rómára nem pusztán mint egy birodalomra, közigazgatási egységre tekintettem, hanem mint egy kultúrára, műveltségre. és arra kérdeztem rá vagy arra is, hogy Róma, mint műveltség mikor bukott meg. A Boia fő kérdése meg az, hogy csakugyan vízválasztó-e a 476-os dátum vagy nem?

Amúgy a cím is a Boia-esszéből való. :)

hebab 2015.01.12. 17:25:25

@Stephanus Nugator: tudom, tudom, és ez így rendben is van. én csak azt mondtam, amit tulajdonképpen a legtöbb hozzászóló is: hogy a szóhasználat nem jó. ha a Római Birodalom elnevezést használod akár te, akár Boia, akkor az valami másra utal, mint amit a 476-os dátum érint.

Albu 2016.02.11. 14:10:40

Végre valaki Mihály vajdát ír, és nem a gagyi tükörfordítást! ; )

1945, mint lehetséges válasz? : )
Concedimus nulli (nisi Deo) - Nem hódolunk senki előtt (hacsak Isten előtt nem)