Laudator temporis acti

Concedo nulli

Hogyan k@káltak a rómaiak?

2015. március 06. 13:47 - Ledán M. István

ephesuslatrins.JPGLegalább tíz éve nem fordultam meg hazai közvécében, így nem tudom, hogy a transzilván hazában, ez ügyben milyen állapotok uralkodnak mostanság. Évekkel ezelőtt, ha már mindenképpen rá kellett szánnunk magunkat, hogy meglátogassunk egy ilyen közintézményt, a vécésnéni kezünkbe nyomott másfélarasznyi, közepesen durva smirglipapírra emlékeztető toalettpapírt, mely körülbelül ugyanazt az élményt nyújtotta, mint a régi görögöknek a kő (három kő elég ahhoz, hogy az ember kitörölje – tartotta az ógörög szólás-mondás, állítólag), aztán, ha találtunk egy talpalatnyi tiszta helyet, leguggolhattunk és könnyíthettünk magunkon. (Hát nem magányos elmélkedésre találták ki ezeket a helyeket!) De talpalatnyi tiszta hely rendszerint nem akadt az intézményben. Ilyenkor az ember bosszankodhatott, hogy miért is kellett engednie zsugori hajlamának, miért nem kért inkább egy kávét a sarki csehóban, lazítva egyúttal a természeti szükségszerűségen is. Hát ehhez képest egy római forica (közvécé) maga volt a higiénia paradicsoma.

Ezúttal tehát római magán-és közvécékkel fogunk megismerkedni, azokat pedig, akik netán fintorognának a témától, gyorsan megnyugtatom, hogy ez is történelem. Olyannyira az, hogy a legrégibb fekália-lelet – állítólag – régebbi a legkorábbi emberi leletnél. És olyannyira az, hogy a Jansen, Koloski-Ostrow és Moormann  triász könyvet is írt a témáról, Roman toilets, their archaeology and cultural history (Római illemhelyek, archeológiájuk és kultúrtörténetük) címmel.

latrine-wood-seat-130110.jpgDe hogy válaszoljunk is a címben feltett kérdésre: szó szerint (és átvitt értelemben) attól függött, hogy mit aprított a római polgár a tejbe vagy inkább a poscaba (vizzel és ecettel készített ital), illetve aprított-e egyáltalán bármit is. Pompeiiben majd minden házban volt vezetékes víz, és persze klozet is. Egyébként ez a francia női névnek hangzó szó, több más székeléssel kapcsolatos szavunkhoz hasonlóan szintén latin eredetű, a clausum (zárt helyiség) szóból származik, noha német közvetítéssel került a nyelvünkbe.A gazdagok és újgazdagok árnyékszékei nyilván, és nemcsak Pompeiiben, csillogtak a márványtól, falait pedig – az anyagcserét megkönnyítendő – valószínűleg pazar freskók diszítették. Baloldalt egy pompeji villa mellékhelyisége látható, melyben – már-már példabeszédbe kívánkozóan – az idő csupán magát a pottyantót kímélte meg.

01098162_004.jpgA közönséges római halandónak természetesen nem volt saját magán-árnyékszéke, a római bérházakban mégcsak közös latrina sem volt; a vezetékes víz luxusa csupán a patíciusoknak vagy az újgazdagoknak járt. A római proletár kübliben végezte a dolgát, annak tartalmát pedig a ház előtt álló dézsa-szerű edénybe ürítették, onnan meg a pöcegödörbe került. Optimális esetben persze, mert az excrementum nemritkán az utcán landolt. Ám a városi polgár mégiscsak szerencsésebb helyzetben volt vidéki polgártársainál. A rómaiak imádták a vizet, szívesen jártak közfürdőbe, hetente legalább egyszer szinte mindenki megengedhette magának ezt a kényeztetést. Az árak valahol egynegyed as és egy as között mozogtak. A fürdőt nők, gyerekek ( ez utóbbiak gratis), rabszolgák is használhatták, a „bodyguard-rabszolgák”, akik dominusukat kísérték, feltehetően ugyancsak ingyen. A fürdők mellett közvécék is voltak (egynémely történész szerint külön taksával), ezeket a római polgár valószínűleg akkor is szívesen látogatta, ha éppen nem bántotta a szükség. Egy ilyen foricaban, akár több tucat ember is elüldögélhetett egymás tőszomszédságában, diskurálva, üzletelve vagy éppen malacságokat mesélve.

flush_07.png

Elsőre arra gondolhatánk, hogy az ülőkén függőleges irányban vágott nyílásokat kifjezetten a férfiak kedvéért helyezték oda. A rómaiak, a falfirkák, vagy akár a  kanonizált, komoly költők pajzán epigrammáinak tanúsága szerint, szerettek malackodni. Aligha hihető, hogy pont a foricaban tartóztatták volna meg magukat egy kis disznólkodástól, ami együtt járhatott azzal, hogy a férfiembert kínos helyzetbe hozza a természete. Ezekkel a fura nyílásokkal ezt kerülték volna el a római közvécék tervezői. Csakhogy ugyanezeket a különös nyílásokat találjuk a női foricakban is. Legvalószínűbb az a hipotézis, hogy ezek a nyílások öblítésre szolgáltak. A fürdőből, zárás után, az illatos, kenőcsös, szappanos vizet a függőleges nyílások szintjéig a foricaba vezették, amivel ugye két legyet is ütöttek egy csapásra: egyrészt lemosták a fekáliát, másrészt pedig a kellemetlen szagokat is semlegesítették valamelyest.

Miután az ember könnyített magán,  fogta a tersorium ( a tergo, megtöröl, letöröl szóból) nevű alkalmatosságot, mely egy botra rögzített spongya volt, néhányszor megsikálta vele az alfelét, aztán megöblögette a helyiség közepén levő sekély, és valószínűleg szappanos vizű medencében, majd visszahelyezte a fertőtlenítésre szolgáló sós vizű vödörbe; és jöhetett a következő. Elegánsabb helyeken nyilván több tersorium is rendelkezésre állt, az öblögetést pedig szolga vagy szolgák végezték. Egy római kaszárnyában persze, aligha volt illatos vizű medence, azt az egy-két tersoriumot pedig kézről-kézre adhatták a nem túl finnyás római legionáriusok.

xylospongium.jpg

Ám ha az ember órákat elüldögélt a foricaban nem is igen kellett használnia a tersoriumot. A csípős nyelvű Martialis által megörökökített Vacerra pl. meglehetősen ritkán használhatta:

In omnibus Vacerra quod conclavibus

consumit horas et die toto sedet,

cenaturit Vacerra, non cacaturit. (XI.77)

 

Minden közklozetben Vacerra

órákat tölt, egész napon át elüldögél –

csakhogy Vacerra ebédelhetnék, nem sz@rhatnék!

Lám, mi mindenre volt alkalmas egy római közvécé. A társasági élet szempontjából mindenképpen élénkebb, mozgalmasabb, megkockáztanám: hangulatosabb volt egy mai dögunalmas kávéháznál. De ez nem annyira a rómaiakat dicséri, talán sokkal inkább korunkat minősíti.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés lájkold/ lájkolja oldalunkat is (ITT), és kövesd/kövesse bejegyzéseinket!

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr677245265

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.03.06. 14:11:37

"A rómaiak imádták a vizet, szívesen jártak közfürdőbe, hetente legalább egyszer szinte mindenki megengedhette magának ezt a kényeztetést. Az árak valahol egynegyed as és egy as között mozogtak."

A klasszikus korban egy fizikai, nem szakképzett munkás keresett 100-150 sestertiust havonta, mondjuk ez napi szintre kb. 4 sestertius, azaz 16 as.

Ha a fürdő 1 as, az egy óra bérét sem érte el ezek szerint.

Nem túl olcsó ez?

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2015.03.06. 14:27:05

@maxval bircaman szerkesztő: az adat Florence Dupont:Daily Life in Ancient Rome c. könyvéből való. Szerintem a közfürdő elsősorban nem üzlet volt.

gyöngy fülbevalóval 2015.03.06. 15:42:33

"Pecunia non olet."

Ez a szállóige valóban a közvécék jövedelmével kapcsolazban hangzott el?

Bélám 2015.03.07. 14:12:27

Érdekes volt a cikk, tetszett. Azért engedjen meg annyit, hogy még hitelesebb lenne, ha wécé helyett wc-t írna a továbbiakban, a hagyományos írásmód szerint. Esetleg vécét, ami legalább annyira szabályos.

gyöngy fülbevalóval 2015.03.08. 22:30:15

Itt az olvasók, de a jelek szerint a szerző is találkozik a címválasztás , címadás nehézségével.
Óriási szakirodalma van, de kétlem, hogy ebben az esetben kiokosítana bárkit.

Jobb ötletem egy szál sincs, de a poszt korábbi és mostani címe is - bocs! bocs!, bocs!kedves Stephanus - kicsit infantilis.:-)

Talán az olvasók .....

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2015.03.09. 10:04:56

@gyöngy fülbevalóval: :) valóban, ez esetben szinte lehetetlen jó címet adni. Illemhelyek az okóri Rómában, ez túl prűd, meg aztán inkább könyvcím lehetne. Hogyan csokiztak, kakáltak? - csakugyan infantilis mindkettő, én először a az előbbi mellett döntöttem, merthogy az latin eredetű szó. :)

gyöngy fülbevalóval 2015.03.09. 15:52:13

@Stephanus Nugator:

:-)))))))

Mindig tudsz újat mondani.
Visszavonom az infantilist. Megkövetlek. )

gyöngy fülbevalóval 2015.03.09. 18:56:59

@Stephanus Nugator:

Tényled érdekel, hogy ez a csokoládés FINOMkodás milyen úton, módon jött ide.)))

A posztban nagyon magas szinten mívelted a képes beszédet és a körülírást.)

( At illemhelyeknél csak a mellékhelyiség prűdebb és kreáltabb megnevezés.)

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2015.03.09. 20:34:32

@gyöngy fülbevalóval: Az index adta a címet, én meg átvettem, mivel az eredetit, maradjunk az infantilisnél, szóval kezdettől infantilisnek éreztem.

Nem jutott hirtelen eszembe Shakespeare, különben ez lett volna a cím: Hogyan kakáltak a rómaiak? vagy amit akartok:)

Portentum 2015.03.10. 16:07:03

@Stephanus Nugator:
A Pecuniam non olet nem a közvécékkel kapcsolatban hangzott el (Suetonius szerint Vespansianus császár mondta Titus fiának ), hanem a a vizeletre kivetett adóval kapcsolatban (A vizeletet a ruhák zsírszennyeződéseinek tisztítására használták). Érdekes, hogy a párizsi nyilvános vécéket ma is Vespansiennes-nek hívják.
süti beállítások módosítása