Concedimus nulli (nisi Deo) - Nem hódolunk senki előtt (hacsak Isten előtt nem)

2016. december 01. 13:46 - Ledán M. István

Gyere ki, columbám! Gyere ki, grlicém!

98736.jpg

Ha a János vitéz ismert sorát a X. század körül írta volna le Petőfi, vajon hangozhatott volna-e nagyjából a fenti módon? Ami a grlicét (gerlice, gerle) illeti,  minden bizonnyal. Bár, hozzá kell tennünk, hogy mivel - akárcsak nekünk - őseinknek is gondot okozott a mássalhangzótorlódás, már átvételekor is becsúszhatott egy segédhang. Na, de mi a helyzet a columba-val (galamb)?

Tovább
Szólj hozzá!
2016. szeptember 10. 08:39 - Ledán M. István

A kortárs ősmagyarok nyilaitól ments meg Öregisten minket!

saman_taltos_dob-630x420.jpg

Az már úgy van, hogy daimónunk ( a szót inkább keresztény, mint klasszikus jelentésében használva) ott próbál röhögőgörccsel elveszíteni bennünket, ahol a legkevésbé sem vagyunk felkészülve rá. A magyar virtuális térben több olyan magyarságkutatással foglalkozó honlap is akad, melyek böngészése során betegre röhöghetjük magunkat. Olvasóim testi-lelki épségére való tekintettel, ártalmatlan adagban kínálok most egy kis röhögnivalót, de saját felelősségre (itt és itt), mindenki annyit röhöghet amennyit akar. Vagy ameddig bírja.

Tovább
42 komment
2016. július 29. 09:45 - Ledán M. István

Sehol semmi nyoma az embernek

Egyik leginkább mellbevágó mondata ez Erasmus méltatlanul elfeledett (magyarra eleddig le sem fordított) írásának, mely egy görög közmondásból indul ki: γλυκὺς ἀπείρῳ πόλεμος (glüküsz ápejró polemosz), azaz édes a háború a tapasztalatlanoknak. Eredetileg – a többezer  klasszikus közmondást feldolgozó Adagia első kiadásában (1508) – mindössze néhány sorból állt, ám az évek során, újabb és újabb részletekkel bővítve, írója terjedelmes háborúellenes esszévé duzzasztotta.

cropped-cropped-cropped-hans_holbein_d_j_und_werkstatt_erasmus_von_rotterdam.jpg

Tovább
7 komment
2016. május 27. 07:36 - Elementarius

Tetkólatin 2

index_5.jpg

Míg a tetoválás történetét igen messziről kellene kezdeni (már a Biblia is tiltja: ne végezzetek magatokon tetoválást/magatokat meg ne bélyegezzétek/tűzdelt írást ne csináljatok magatokra, 3Móz. 19, 28), a tetoválás eltávolításának története  nem vezet ilyen messzi múltba.

Saját törvényével némileg ellentétesen ( bár a fentebb idézet bibliai tiltás vsz. az idegen istenek kultuszával áll inkább kapcsolatban) Isten az Ézs. 49, 16 szerint Jeruzsálem (tér)képét tetoválta a tenyerébe, nyilván örök szeretete jeléül, minthogy a tetoválást azidőtájt lehetetlen volt eltűntetni:

Íme, a tenyerembe véstelek be (markaimba metszettelek fel téged – Károli),

Szüntelenül előttem vannak falaid.

 

Tovább
2 komment
2016. május 25. 07:30 - Palatinus Lili

A hétarcú Lesbia

herculaneum_fresco_001.jpgHa tudnám milyen volt Lesbia… Természetesen mindenkinek határozott elképzelése van Lesbiával kapcsolatban. Catullus titkos szerelme, akiről már elmondtak mindent, azt is, hogy talán nem is létezett, és a fiatal költő csak magába a szerelembe volt szerelmes. Azt hiszem nem az a lényeg, hogy Lesbia élt-e, hány éves volt és milyen színű volt a haja és kinek volt még esetleg a kedvese, vagy jól főzött-e, hanem az, hogy Catullus életet adott neki. Olyan életet kapott, ami az évezredek viharai ellenére sem szakadt meg, ott él a sorokban, ott él egy férfi szerelmében.

Tovább
2 komment
2016. április 01. 07:44 - Elementarius

Egy fejedelem ne legyen illiberális!

5054222_d1f802aaa7743898cae4174bc35a2d81_wm.jpg

A minap egy híres és egykor rendkívül népszerű könyvbe lapoztam bele, melyet a doctor verbosusnak  (beszédes doktor) nevezett szerzetes, Aegidius Romanus (1243-1316)  írt. A könyvet Aegidius Szép Fülöpnek, egykori tanítványának ajánlotta, afféle fejedelmeknek szánt füveskönyvként. Mi most az első könyv negyedik fejezetébe olvasunk bele, ahol a szerző olyan – szerinte idősekre jellemző – hibákat, erkölcsi fogyatékosságokat sorol fel, melyeket egy valamirevaló uralkodónak messziről kerülnie kell.

Az idős emberre, többek között - Aegidius szerint - az jellemző, hogy gyáva, kislelkű és (egyelőre hadd ne fordítsam le) illiberális.

Tovább
3 komment
2016. március 23. 11:14 - Elementarius

Nyelvtan a kereszten

ptarmso.png

Pilátus, ez  a minden sunyi, „ott rúg, ahol tud” hivatalnok prototípusa – mint köztudott – Jézus  keresztjére három nyelven íratta fel kicsinyes bosszúját: héberül, latinul és görögül (Jn.19,19-22). A bosszú előzékenységével legfelül héberül. Minket most a causa poenae, vagyis az ítélet oka kizárólag latin nyelven érdekel.

Tovább
6 komment
2016. március 15. 08:02 - Ledán M. István

Gyulából Károly?

gyulafehervar_8.JPG

Nem mondom, hogy az embernek torkában ver a szíve, mihelyt belép a gyulafehérvári várba, de valamiféle különös elfogódottságot mindenképpen észlelni kénytelen a szíve tájékán. Végül is Erdély egykori fővárosába érkezik, még akkor is, ha talán helyesebb inkább fejedelmi székvárosról vagy udvarról, mint fővárosról beszélni.

Tovább
2 komment
2016. február 18. 09:21 - Elementarius

Férfifaló boszorkányok

9839219_orig.jpg

A boszorkányokat többek között fajtalansággal (ördögökkel hálnak), vagy – mint bábaasszonyokat – csecsemők megölésével, démonoknak való felajánlásával vádolták. No meg persze azzal, hogy képesek embereket állattá változtatni, például szamárrá, hogy a dolognak azért némi irodalmi előzménye is legyen. Ezekhez képest az az állítás, hogy varázslással el tudják távolítani a férfiak hímtagját – különösen, ha boncolgatni kezdjük az erről szóló híradásokat – szinte hihetőnek tűnik.

Heinrich Kramer, vagy latinosan Henricus Institor (= üldöző), XV. századi német inkvizitor, a híres-hírhedt kézikönyv, a Malleus Maleficarum (Boszorkányok pörölye, értsd: a boszorkányokra lesújtó pöröly, haladók kedvéért: genitivus obiectivus) szerzője két ilyen esetet is említ.

Tovább
5 komment
2016. január 16. 07:27 - Ledán M. István

Tiltott szexpozíciók a középkorban

adam-eve.jpg

Azzal nagyjából minden középkori teológus egyetértett, hogy a szex (és most kizárólag a házasságon belül gyakorolt szexről beszélünk) némely esetben – bocsánatos vagy éppen halálos – bűnnek tekintendő. Vita igazából csak arról folyt, hogy milyen esetekben számít bűnnek. Penyafort-i Raymundus szerint a házas ember mindösszesen négy okból él nemi életet:

Aliquando commiscentur conjuges causa suscipiandae prolis, aliquando causa reddendi debitum, aliquando causa incontinentiae sive vitandae fornicationis, aliquando causa exsaturandae libidinis. In primo et secundo casu nullum est peccatum. In tertio est veniale, in quarto mortale.

A házastársak olykor utódok vállalása végett elegyednek össze, olykor a házastársi kötelesség teljesítése végett, olykor mértéktelenségből, azaz a kurválkodás elkerülése végett, olykor meg a kéjsóvárság kielégítésére. Az első és második esetben nincs bűn. A harmadik esetben bocsánatos, a negyedikben halálos bűn van. (Summa de paenitentia et matrimonio – Áttekintés a bűnbánatról és a házasságról)

Tovább
59 komment
2015. december 17. 07:47 - Elementarius

Aludj Jézus!

Egy gyönyörű karácsonyi énekkel, illetve szövegével lepjük meg a Laudator olvasóit. Ez a kevésbé ismert ének, A Szűz bölcsődala vagy Dormi Jesu (aludj Jézus, bővebben az angol Wikin lehet róla olvasni) címet viseli, és magyarul most szólal(hat) meg először.

dormi_jesu.jpgA vers eredetileg egy flamand karcolóművész, Hyeronimus Wierix fametszetének kísérőszövege volt, melyen a kézimunkázó Szűzanya látható, illetve két angyal, akik éppen álomba ringatják a bölcsőben fekvő Jézust. A verset Coleridge, angol költő fedezte fel (újra), egy Mainz közeli katolikus  német faluban.  Coleridge egyébként azt állította, hogy a szöveg (mármint az ő fordításában) énekelhető az ismert  Adeste fideles, laeti triumphantes karácsonyi ének dallamára. Ám vagy egy egészen másik dalra gondolt, vagy teljesen botfüle volt, ami egy poéta esetében eléggé komoly hendikep.

Dormi, Jesu! Mater ridet

Quae tam dulcem somnum videt,

Dormi, Jesu! blandule!

Si non dormis, Mater plorat,

Inter fila cantans orat,

Blande, veni, somnule.

 

Tovább
Szólj hozzá!
2015. november 26. 05:47 - Elementarius

Milyen volt a római dámák szőkesége?

 

f36269a4116ef7c7cc4a342f3f5cc1bf3b6146d6.jpg

Kinek mi jut eszébe a szőkeségről?

Az örökké elérhetetlen Anna a Juhász Gyula-versből, persze. Vagy az angyali szőkeség, a dundi kis puttók a reneszánsz-festményeken. Esetleg a femme fatale, a szőke bombázó. De mi jutott vajon a szőkeségről eszükbe a rómaiaknak? Majdnem biztos, hogy nem a szőke istennők, Venus, Juno, vagy a szőke Akhilleusz, ez az ókori macsó, hanem a hetérák. Ezek a „művésznevű” szexrabszolgák, a Tyndariszok és Chloék, akiket egyébként törvény kötelezett arra, hogy, megkülönböztetésül a tisztes római nőktől, szőkére fessék a hajukat. Flava excutitur Chloe, érted kirúgnám a szőke Chloét – mondja Horatius Lydiának. Chloé nyilván hivatásos volt, akivel Horácunk a Lydiával való szakítás után vigasztalgatta magát. Ám ekkorra már nemcsak a hetérák szőkítették magukat, nemcsak a középosztálybeli nők, hanem az előkelő, nagy- és félvilági dámák is megirigyelték az aranysárga hajtincseket, persze nem ritkán a szőkeséggel együtt járó foglakozással egyetemben. Gyaníthatóan nem a tükör kedvéért festették a hajukat, már csak azért sem, mert – miként az Újszövetség mondja – tükör által homályosan láttak (1Kor.13,12), lévén, hogy a tükör akkortájt fényesre csiszolt ezüst vagy bronzlemez volt, mely egy bizonyos idő elteltével, az oxidálódás miatt, még elmosódottabb képet mutatott, mint egyébként. A férfiak azonban, akiknek kedvéért mindez történt, nem lelkesedtek osztatlanul a festett szépségért. Ovidius, a kora-császárkori költő például így korholta kedvesét:

 

Tovább
7 komment
2015. október 29. 08:11 - Ledán M. István

Vale Laudator!

the-comedy-and-tragedy-masks-acting-204493_194_178.jpgNemrég egyik posztomban azt ígértem, hogy egyszer majd elmesélem, hogyan kötöttem ki a Laudatoron. Ritkán történik meg, hogy együtt mozizunk az asszonnyal, de előfordul, hogy gyerekek a nagyszülőknél, meló semmi, és ilyenkor még arra is rávehető vagyok, hogy édes kettesben romantikus filmeket nézzek. Az egyik ilyen filmben ( a címére nem emlékszem) az egyik jelenet egy erotikus tartalmú csettelés volt, melyben előjött az angol „cum” szó. Nagyjából sejtettem, hogy mit jelenthet, így nem volt nagy kedvem pontosan utánanézni a dolognak. Ám akkor eszembe jutott a Popper sztori.

Tovább
11 komment
2015. október 20. 10:44 - Ledán M. István

Debrecen, katolikusok nélkül és katolikusokkal

1957_debrecen_preview.jpgJablonczay Lenke a Régimódi történetből, még a regény megírásának idején is, ádáz dühvel hajkurászta a mennyben Robert Townson angol botanikust, merthogy jámbor tudósunk azt találta mondani, hogy Debrecen lugubris tónusú város. Az még hagyján, hogy mondta (a szó elszáll), de le is írta (az meg ugye megmaradt), és hozzáfűzte azt is, hogy részéről érthetetlen: mi vehetett rá harmincezer embert, hogy egy olyan várost válasszon lakóhelyül, ahol se forrás, se folyó, se építőanyag nincsen? Engem feltehetően nem hajkurászna Lenke asszony a menny különböző szféráin keresztül, de egy rosszalló pillantást, azt hiszem, mindenképpen vetne rám. Már csak azért is, mert pillantásom eleddig csupán a főtér, a Nagytemplom és környéke számára volt. A legutóbbi alkalommal ez azért némileg változott.

Tovább
26 komment
2015. szeptember 24. 07:39 - Ledán M. István

„Közel az Olümposzhoz” – római sírkövek üzenete 3.

Video te alte spectare et velle in caelum migrare – Úgy látom magasabb igényeid vannak: az égbe akarsz feljutni. Cicero

 dsc03349.JPG

Pál apostolról olvassuk az Újszövetségben, hogy miközben Athénben a társaira várt, meglátogatta a város szentélyeit és „háborgott a lelke, mert látta, hogy a város tele van bálványokkal.”(Ap.Csel.17,16) Vajon római tartózkodása alatt meglátogatta-e a nekropoliszokat is, vagy ha nem tette meg, nem ötlöttek-e szemébe, akaratlanul is, mondjuk a Via Appia-n sorakozó sírhelyek feliratai? Ha nem is állíthatjuk bizonyossággal, mindenestre erősen valószínűnek tarthatjuk.

Sorozatunk harmadik részében pozitív túlvilági képzeteket keresünk az Urbs és Itália síremlékein, és tesszük ezt ezúttal úgy (nemcsak a játék kedvéért, persze), hogy a szövegeket Pál apostol szemével olvassuk. Azon most nem akadunk fenn, hogy az apostol tudott vagy nem latinul (feltehetően tudott), már csak azért sem, mert egyrészt Itáliában is meglehetősen gyakoriak voltak a görög nyelvű sírfeliratok, másrészt meg az alább bemutatott latin sírszövegek csaknem mindegyikét görög nyelvű „változatban” is olvashatjuk.

Tovább
7 komment
2015. augusztus 26. 15:28 - Ledán M. István

"Édes álmot alszanak csupán" - római sírkövek üzenete 2.

Respice et crede: hoc est, sic est, aliud fieri non licet – Lásd és hidd: ez van, így van, másképpen nem lehet.

2130_2_2.jpg

Az ókori sírfeliratokon mintegy in flagranti érhetjük tetten az elhunytnak, illetve hozzátartozóinak túlvilághitét avagy annak hiányát. Vagy mégse egészen így van? Kevés dologban konzervatívabbak, konformistábbak az emberi közösségek, mint éppen a temetési szertarásokat, szokásokat illetően. És kevés dologban engednek inkább a klisészerű megfogalmazásoknak, mint a sírszövegek esetében.

Egynémely sírfelirat a halált örök vagy (amennyiben van visszatérés) rövid, illetve édes álomként jeleníti meg. Kérdés persze, hogy az édes álom mennyiben költői klisé, vagy eufémizmus, mely gyakorlatilag az én, az öntudat megsemmisüléséről beszél, vagy éppen sztereotip formula, „itt alussza örök álmát” értelemben, mely egy modern temetőben semmi közelebbit nem mond a halott, illetve hozzátartozói hitéről? Miként egy „a feltámadás reményében” típusú szöveg sem biztos, hogy egyértelműen az elhunyt feltámadás-hitéről beszél. Elképzelhető, hogy az édes álom az esetek többségében sztereotip vagy eufemisztikus kifejezés, ám adott esetben akár valamiféle csendes, „stand by”- létmódot is érthettek alatta.

Tovább
Szólj hozzá!
2015. július 30. 09:33 - Ledán M. István

"Állj meg vándor!" - római sírkövek üzenete

Qui legis hunc titulum, mortalem te esse memento. Ki olvasod ez írást, emlékezz arra, hogy halandó vagy.

8570472415_f099742e47_h.jpg

Több tucat (szinte kizárólag) római, többségükben latin nyelvű sírfeliratot fogok bemutatni a Kr. e. 2. század és a Kr.u. 3-4. század közötti időszakból. Ez valójában csupán egy nagyon szerény mintavétel, de még ez a szerény mintavétel is elég ahhoz, hogy nemcsak a képzetek sokfélesége és gazdagsága lepjen meg bennünket, hanem a különféle képzetek egymás melletti, egyidejű létezése, ill. e képzetek századokon átívelő perszisztálása is.

Tovább
6 komment
2015. június 16. 10:20 - Ledán M. István

Barokk patika: a sarlatánság és a gyógyszerészet határán

A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaságnak van egy remek honlapja (a linket Mészáros Tamásnak köszönjük), melynek egyik utolsó cikke lajstromba szedte a székesfehérvári Fekete Sas patikamúzeum tégelyeinek és fiókjainak rövidített latin cimkéit. A Társaság, persze nemcsak lajstromozta a rövidített cimkéket (ennyitől még mi sem lennénk okosabbak), hanem rekonstruálta őket, sőt megadta az egyes gyógyszerek forrásául szolgáló növény vagy állat latin nevét is.

10445947_831619490210422_6619276075605231158_n.jpg

Tovább
2 komment
2015. június 02. 13:05 - Ledán M. István

Vízvezeték és purgatórium

folio_113v_purgatory.jpgEgy III.századi, kivégzésére váró keresztény nő, a börtönében naplót vezetett (ezek szerint a római katonák nem ismerték a hipist), melyben különös látomásait is lejegyezte. Ezek a látomások pszichológiailag is érdekesek lehetnek, de mi most másra figyelünk: utal-e a szöveg – nyomokban akár – arra, hogy a III. században már számoltak valamiféle purgatórium létezésével? Olvassunk bele Perpetua látomásába:

Tovább
Szólj hozzá!
2015. május 07. 12:51 - Ledán M. István

Az istenek halnak, a teológia él

Az Ószövetség egyik legmegragadóbb jövendőlését Mikeás könyvében olvashatjuk.

torah.jpgÉs lészen: az utolsó időben az Úr házának hegye a hegyek fölé helyeztetik, és felülemelkedik az a halmokon, és népek özönlenek reá.Pogányok is sokan mennek, és mondják: Jertek, menjünk fel az Úr hegyére és a Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az ő útaira, és járjunk az ő ösvényein! Mert Sionból jő ki a törvény, és az Úr beszéde Jeruzsálemből.És sok népek között ítéletet tészen, és megfedd erős nemzeteket nagy messze földig és fegyvereiket kapákká kovácsolják, dárdáikat pedig sarlókká; nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak.És kiki nyugszik az ő szőlője alatt és fügefája alatt, és senki meg nem rettenti őket, mert a Seregek Urának szája szólott. (Mik. 4, 1-4, Károli-fordítás)

A fenti szövegből hiányzik egy mondat, melyet szándékosan nem idéztem. Ez a mondat zárja, érzésem szerint, a jövendőlést, és messze nem egyértelmű, hogy miként is fordítsuk. A Károli fordításban ez áll:

Tovább
5 komment
2015. április 28. 07:14 - Ledán M. István

Pannonius, Vitéz János és a pápa heréi

20120802-szepulj-johanna-a-noi-papa-6.jpg

Nemrég belelapoztam egy XVII. századi emlékkönyvbe, egy ún. album amicorumba vagy philotheca-ba (baráti emlékkönyv, kb. baráti tár), melybe diáktársak írtak egymásnak klasszikus vagy bibliai idézeteket, dedikációkat, a tehetségesebbek még epigrammákat is.

Ilyesféléket:

 

Tovább
Szólj hozzá!
2015. március 30. 07:23 - Ledán M. István

Mielőtt megszólalt a kakas

13726685_eb87982d983614669d29e0f38905eda2_l.jpgA Péter tagadásáról szóló bibliai történetekben talán az a legmeghökkentőbb, hogy Máté, Lukács és János a Márk evangélistánál szereplő két kakast egyetlen kakasra redukálja. Márknál ugyanis, aki kronológiai értelemben az első evangélista, két kakaskukorékolásról olvasunk, az első és a harmadik tagadás után, a három másik evangélista viszont csupán a harmadik tagadás után említi, hogy nyomban megszólalt a kakas. (Mt.26,69-75; Mk.14,66-72; Lk.22,56-62; Jn.18,15-18, 25-27)

Ez egy olyannyira jelentéktelen(nek tűnő) mozzanat, hogy az embernek önkéntelenül is szöget üt a fejébe: miért sokallották a Márk utáni evangélisták a két kakaskukorékolást? Miről akarták esetleg elfordítani olvasóik figyelmét?

Tovább
Szólj hozzá!
2015. március 06. 13:47 - Ledán M. István

Hogyan csokiztak a rómaiak?

ephesuslatrins.JPGLegalább tíz éve nem fordultam meg hazai közvécében, így nem tudom, hogy a transzilván hazában, ez ügyben milyen állapotok uralkodnak mostanság. Évekkel ezelőtt, ha már mindenképpen rá kellett szánnunk magunkat, hogy meglátogassunk egy ilyen közintézményt, a vécésnéni kezünkbe nyomott másfélarasznyi, közepesen durva smirglipapírra emlékeztető toalettpapírt, mely körülbelül ugyanazt az élményt nyújtotta, mint a régi görögöknek a kő (három kő elég ahhoz, hogy az ember kitörölje – tartotta az ógörög szólás-mondás, állítólag), aztán, ha találtunk egy talpalatnyi tiszta helyet, leguggolhattunk és könnyíthettünk magunkon. (Hát nem magányos elmélkedésre találták ki ezeket a helyeket!) De talpalatnyi tiszta hely rendszerint nem akadt az intézményben. Ilyenkor az ember bosszankodhatott, hogy miért is kellett engednie zsugori hajlamának, miért nem kért inkább egy kávét a sarki csehóban, lazítva egyúttal a természeti szükségszerűségen is. Hát ehhez képest egy római forica (közvécé) maga volt a higiénia paradicsoma.

Tovább
13 komment
2015. február 14. 08:23 - Ledán M. István

Tetkólatin

Nem mondhatnám, hogy különösebben bámulni szoktam a tetoválásokat, de feltűnt, hogy újabban egyre népszerűbbek a szöveges tetkók. Talán mert kifejezőbbek, figyelemfelketőbbek a különféle ábráknál, szimbólumoknál. Afféle mottók, melyekkel viselőjük azonosul vagy azonosulni kíván. Bármennyire meglepő: egyre népszerűbbek a latin nyelvű tetkók is. Talán, mert a latin nyelv (legalábbis az európai kultúr-és vonzáskörben) egyszerre ismerős (valamelyest) és egzotikus. A latin nyelvű tetkók népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint egy angol nyelvterületen megjelent könyv, mely a Latin quotes for tattoos címet viseli. A különböző testrészekre kívánkozó mondások, aforizmák mellé a szerkesztő nyilván fordítást is mellékelt, mi meg eldönthetjük, hogy Caesart, Vergiliust, Horatiust vagy éppen Szókrátészt tetováljunk-e magunkra. Ám ha az ember csak úgy beállít egy szalonba azzal, hogy neki valami latin kéne, könnyen porul járhat. (Vásárra viszi a bőrét, hi-hi!) A legtöbb szalonban ugyanis valószínűleg csupán egy hosszabb vagy rövidebb lista van a választható latin szövegekkel, már ha egyáltalán. Mi most elmondjuk, hogy milyen latin szöveget ne, vagy hogyan ne tetoválj magadra. És adunk persze (mintegy mellesleg) néhány remek tippet is.

Kezdjünk egy pasassal, aki mindjárt három halmaznyi latin (köz)mondást vagy majdnem-(köz)mondást tetováltatott magára. Sok ez a jóból, főként ha egy-két gikszer is becsúszik a szövegekbe. Miközben – egyúttal a reggeli tornát is kipipálva – böngésztem az aforizmákat, azon izgultam, hogy vajon benne lesz-e valamelyik halmazban a ne quid nimis (semmit sem túlságosan)? Fájdalom, nincs benne: így nyerítés helyett be kell érnünk csöndes somolygással.

83422aba4e389aa185cc8fab44e31b87.jpg

Tovább
14 komment
2015. január 31. 09:01 - Palatinus Lili

Szarvaslesen Caesarral

caesar.jpgFenn, a hideg északon, távol a napsütötte, édes Rómától, különös vadak élnek. Tudta ezt már Hérodotosz, meg Eratosthenes is, a görög szerzők Orcynának nevezik ezt a vidéket. Itt az emberek nem hordanak togát, nem ismerik a hexametert, sőt valami egészen borzalmas nyelvet beszélnek. Az ismert világon túli világ bizonytalan, kiszámíthatatlan és legfőképp veszélyes. A felderítéséhez igazi férfi kell. Aki kalandvágyó, bátor, de mindenek előtt józan fejjel és eredeti római sasorral veti ádáz tekintetét az ismeretlen sötét, havas mélységébe. Válasszuk útitársul Iulius Caesart a kalandos úthoz! Kérem az utazáshoz mindenki tegye félre a racionális gondolatait, ez egy képzeletbeli kirándulás!

Caesar Commentarii de bello Gallico, Feljegyzések a gall háborúról című írása a latin nyelvtankönyvek kedvelt témája. Egy kis druida vérengzés minden bizonnyal felpezsdíti a tanuló ifjúság vérét, beindítja a sok ragozástól megfáradt képzeletet. Mindez remek kedvcsináló, hogy az ember rávesse magát a teljes műre és Caesarral tartson – többek között – a hercynai erdőbe. A Rhenustól (Rajna) a Vistuláig húzódó hatalmas erdőség ezer titkot rejt. Az erdőn széltében átkelni kilenc napig tart, bár ezek a garumot sosem kóstolt vadak nem ismerik az útmértéket. Ám az itteniek szerint hatvan napi gyaloglással sem lehet átkelni az egyik végéből a másikba, sőt, igazából senki sem tudja, hogy mekkora is ez az erdő. Több néppel is megismerkedhetünk: itt élnek a tectosas volcak (Volcae Tectosages occupaverunt atque ibi consederunt), a szomszédban a helvétek, rauracusok dacusok és anarsok (Volcae Tectosages occupaverunt atque ibi consederunt). A tectosas volcák jó harcosok és igazságos emberek hírében állnak, de azért jobb őket elkerülni. Caesar bejárta ezt a vidéket, és hiába készült fel alaposan a rendelkezésére álló forrásokból, az erdő titkai őt is lenyűgözték. A különös embereken túl, az erdőben hemzsegnek a különös állatok!

Tovább
1 komment
Concedimus nulli (nisi Deo) - Nem hódolunk senki előtt (hacsak Isten előtt nem)

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu