Laudator temporis acti

Concedo nulli

Megkésett nyílt levél L. Varga Péterhez

2008. május 29. 10:23 - G.d.Magister

Tisztelt Szerző!

Kissé későn jutott a kezembe becses recenziója Németh Zoltán: Állati nyelvek, állati versek c. könyvéről. A recenziónak a Fabula rasa címet adta, utalván ezzel arra - gondolom én -, hogy az író új értelmet adott az ősi állatmese (fabula) műfajának, a hagyományos szimbolikus, parabolikus értelem itt eltűnik, Németh egészen másra használja a régi keretet: vagyis a fabula, mint kifejezési forma neki tabula rasa, egy hagyományoktól mentes, "tiszta", újraírható lap. A tabula rasa-t ugyanis úgy szokás fordítani, hogy "tiszta lap"; említik ezzel kapcsolatban Arisztotelészt, aki szerint az ember ilyen értelemmel jön a világra (vagyis nem hoz semmit magával) stb.

De van itt egy kis gond. A "tabula rasa" szó szerint azt jelenti, hogy "levakart/lesimított viasztábla" (rado 3 rasi rasum = levakar, -dörgöl -letisztít; vakarva eltávolít). A rómaiak fatáblákat vontak be viasszal, abba véstek bele íróvesszővel (stilus). Ha valamit törölni akartak, megfordították a stilus-t, és elegyengették a viaszt. Ha az egészet törölni akarták, akkor az egész viaszt elsimították, elegyengették, s újra az egész írható volt. Tehát a "rasus" befejezett melléknévi igenév nem azt jelenti, hogy "tiszta", hanem, hogy "lesimított" "levakart".

Magyarán a "fabula rasa" nem más, mint "letörölt/lesimított mese", tehát egy római számára kb. azt jelentette volna  (de csak akkor, ha van egy kis fantáziája), hogy rá volt írva egy mese a viasztáblára, amelyet aztán letöröltek. És ezzel kész a baj, mert a cím nyilván nem azt akarta kifejezni, hogy "letörölt ("eltüntetett") mese", hanem hogy "újraértelmezhető mese-műfaj", ami sehogysem jön ki a "fabula rasa" alakjából.

Tisztelt L. Varga Péter! A tanulság megint ugyanaz. A latin a legtöbb ember számára már csak panelekben, közmondásokban, közhelyekben él. De még mindig nagyon divatos, nagyon jól mutat címekben, címkékben, elnevezésekben. S persze az újságcímekben tombol a hvg-s, meg Hegyi Iván típusú szójáték-divat, ami szerintem már 10 éve is ciki volt, de elpusztíthatatlan, mint a parlagfű. Ennek esik áldozatául a latin is: olyan blődségeket csinálnak vele, amit az angollal senki nem merne megtenni, mert kiröhögnék. Ezért kérem Önt is, hogy e szép nyelvet jobban megbecsülje. Befejezésül stílusosan álljon itt egy részlet egy Phaedrus-fabulából (csóka és a páva):

"Tumens inani graculus superbia / pinnas, pavoni quae deciderant, sustulit, / seque exornavit." (Phaedr. I.3. 4-6.)

"A csóka, hasztalan gőgjétől felfújva / a páváról lehullott tollat felszedi / s magát díszíti."

 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr52493085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

C.M. 2008.05.29. 21:59:18

"A latin a legtöbb ember számára már csak panelekben, közmondásokban, közhelyekben él [...]olyan blődségeket csinálnak vele, amit az angollal senki nem merne megtenni, mert kiröhögnék"

1. Itt is ugyanaz a helyzet, mint az előbbi posztnál. Ez egy általános nyelvi jelenség, hogy idegenből átveszünk szavakat, frazeologizmusokat, és azok zárványként, eredeti jelentésüket elvesztve benne maradnak a nyelvben. Minden nyelvből megtesszük ezt, az a lényeg, hogy a nyelvnek bizonyos szempontokból el kell felejtenie, hogy ezek jövevényszavak.
Például az angolból is: "kenterbe veri" canter=ang. könnyú vágta, (lóversenyen a többi ló vágtázik de a végüli befutónak csak könnyú vágta lehagyni őket), így a helyes kifejezés is "kenterbeN veri" lenne, könnyúvágtáBAN (az eredeti angol kif. is: win AT canter és nem to), csakhogy a magyarban orrBA verünk valakit, és így észre sem vesszük, hogy a litterális jelentése a "kenterbe veri"-nek hogy a TÖBBIEKET könnyú ügetésre kényszeríti.

C.M. 2008.05.29. 22:02:13

ja és persze azért, mert fogalmunk sincs, hogy mit is jelent a kenter, pedig lehet, hogy tanultuk angol órán, csak éppen beépült a magyarba.

C.M. 2008.05.29. 22:14:51

talán nem is orrba verünk, hanem hogy sárba döngölünk...

A szójátékok pedig tényleg kiirthatatlanok az újságcímekből, márpedig azért, mert a legjobb és legolcsóbb reklámtaktikák (alapelv: az olvasónak megakad a szeme a címen, mert deviáns, szabálysértő; rájön, hogy ő tudja a helyes alakokat; és boldogság önti el, hogy ő milyen "okos" és "múvelt"...)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.05.29. 22:42:12

Haha, akkor velem is ez történt... át lettem verve, hatott a dolog, mert elolvastam a recenziót! ....:))

A kenteres példa nagyon jó volt. De megjegyezném, hogy itt a cikkíró elméletileg mégiscsak egy művelt ember, tehát jobban utánanézhetett volna, hogy mit ír. Egy példa: én istenuccse nem mernék francia szavakból szójátékot összeollózni, mert nem bírom a nyelvet, s félnék, hogy valami baromságot írok. Vagy csak bennem van ennyi szemérem?

HM 2008.05.30. 21:11:10

A szójátékok tényleg nagyon kínosak. Elég baj, ha ezzel kell felkelteni az olvasók érdeklődését. Arról nem is beszélve, ha - teszem azt - az egész HVG tele van szóviccekkel, senkinek nem fog megakadni a szeme rajtuk.
Abban viszon szerintem ellentomondás van, hogy azt mondtad az előző hsz-ra reagálva, hogy szerinted a tervezet magyar szóval megtörténhetne az a csoda, hogy magát a megvalósulást is jelentse (mint a projektnél), ellenben a latin kifejezéseknél neked nincs pardon, mindegyiknek azt kell jelentenie, amit jelentett az ókorban. Hogy van ez? Amúgy én nagyon élvezem a blogot, gratulálok hozzá!

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.05.31. 00:25:25

Kedves HM,

értem, amit mondasz, de olyan szó nincs, ami a tervezést, elfogadást, majd a terv végrehajtását jelentené - ezt így egyik nyelv sem tudja kifejezni egyszerre, kivéve az indián nyelveket (tervezéselfogadjamegcsináljukmegvalósul) :D

Így a magyarban is engedményt kell tenni, s kiterjeszteni mondjuk a "tervezet" szót az egész folyamatra. De persze lehet további ötleteket is találni: pl. "munkasor" "munkaív" :) "munkaütem". Egyébként a latin a 18. sz. közepéig (K-Eu-ban még tovább) élő, fejlődő nyelv, tehát nemcsak az ókorról beszélünk. Bocs ha összevissza voltam, késő van.

HM 2008.05.31. 07:36:28

Igazság szerinte arra akartam kilyukadni, hogy szerinted, ha a tabula rasa-t arra használjuk, hogy tiszta lap és nem arra, hogy levakart lap, akkor az szerinted nem egy "csoda", ami új jelentést ad egy kifejezésnek?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.05.31. 11:09:35

Azért a két helyzet nem ugyanaz. Éppenséggel a "tervezet"-nél jelentésbővítéssel (extensio), míg a "tabula rasa"-nál a jelentés leegyszerűsítéséről van szó (levakart, lesimított: tehát "tiszta" "üres").

Továbbá mégis hasonló a helyzet: az egyiknél a magyar, a másiknál a latin nyelv "védelméről" van szó. A probléma viszont más, mert a magyarnál egy idegen szó a gond, amit egy magyarral lehetne helyettesíteni, míg a másik esetben a latin "manierista", kiüresedett használata az elszomorító, amikor a szavakak már nincs valódi értelmük. Éppen a késő reneszánsz és a manierizmus hóbortja volt az egyiptomi hieroglifák vizsgálata és szimbolikus értelmezése, aminek persze semmi köze nem volt azok valódi jelentéséhez (Champollion előtt vagyunk, persze). Ilyen most a latin is: értelmezgetjük, játszunk a csillogó, szép szavakkal, de az igazi jelentés rejtve marad előttünk.

L. Varga Péter 2008.06.06. 21:34:23

Tisztelt G.d.Magister és blogolók,
igazán kedves ez a felfokozott érdeklődés ÉS-beli recenzióm címe kapcsán. Egyetlen dolgot szeretnék csak hozzáfűzni: a latin nyelvvel való "tiszteletlen bánásmód" - jelentsen ez bármit is -, nem hiszem, hogy az önök által figyelemfelhívónak, kommersznek stb. tekintett címadásban érhető tetten, nyilvánvalóan "tiszteletlenség" senki írástudóban nem munkál. (épp ezért, a Phaedrus-idézet sértegetését sajnálom is.)
A címadásnál természetesen utánanéztem alaposan az eredeti tabula rasa pontos jelentésének, de az a filológiai megrögzöttség, mellyel ezt itt tárgyalják, nem érintkezik cikkem címének és tágyának értelmezhetőségével. Akik ismerik a szóban forgó Németh Zoltán-kötet verseit és azok nyelvet "gyúró" poétikáját, azok a cikkem címadásában is inkább az erre történő utalást, és nem pedig valamiféle filológiai helytelenséget, netán becsületsértést látnak.
A nyelv valóban gyúrható anyag - idiómák, frázisok, rögzült használati módok, nyelvek érintkezése: mindez olyan játék, melynek aligha van köze az itt emlegetett kommercialitáshoz, reklámszövegekhez és hasonlókhoz. Ily módon az itt folytatott védelmi harc irányt téveszt, cikkem címéhez nincsen köze.
Egyébiránt ez az eszmefuttatás mégiscsak hasznosnak ítélhető:
üdvözlettel: L. Varga Péter
kultikus@gmail.com

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.07. 01:08:54

Tisztelt L. Varga Péter!

Először is: imádom az internetet! Soha nem gondoltam volna, hogy Ön is fogja olvasni a bejegyzést (a gugli segített?). Persze, ha ezt tudom, nem így írom meg a cikket. Ez komoly tanulság nekem is. A Phaedrus-idézet ennek fényében tényleg csúnya dolog, és felesleges is.

Köszönöm tehát a levelét, amelyben helyesen mutatott rá a túlkapásaimra: nyilván nem tiszteletlen senki, amikor ilyesmi szójátékot fabrikál, és nem kíván becsületet sérteni. Ez tényleg baromság.

Mindazonáltal, hadd kössem az ebet a karóhoz annyiban, hogy a fabula rasa a latinban nonszensz, szó szerint. Nyilván nem az ön címadása a legkirívóbb példa, hiszen önnél a két különálló elem - a fabula és a tabula rasa - összegyúrása és az összegyúrt kifejezés értelme tökéletesen érthető, de csak akkor, ha elfeledjük azok valódi jelentését, és már csak a panelek szintjén kezeljük őket. Erről már írtam az alábbi posztokban (triumvirátus, urbitális m.), s tovább nem is akarom erőltetni. A jelenség mindenesetre számomra érdekes.

Tisztelettel:
G.d.Magister

Epikurosz 2008.06.30. 09:40:42

Aki csak a kifejezés értelmét ismeri, és nem az eredeti szavakét, annak nem sérti a fülét, és gond nélkül behelyettesíti.
Aki meg ismeri a szavak kifejezésen kívüli értelmét, az még azt is gondolhatja, hogy a meséket megborotválták, hogy ne legyenek szőrösek. :-P :-DDD
Epikurosz.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.30. 10:17:03

:DDD Valóban, hogy ez nem jutott eszembe!