Laudator temporis acti

Concedo nulli

Biblia és filológia - mit mondtak az angyalok?

2008. június 13. 08:22 - G.d.Magister

(Szolgálati felhívás: a bejegyzésben görög betűk találhatók, amelyek fontja letölthető itten! Kinek ne kéne egy szép ógörög font, ingyér?)

A Biblia is "csak" egy szöveg: vannak szövegváltozatai, ezernyi másolata, s ezért vannak benne másolói hibák, önkényes javítások, szövegromlások. Döbbenetes, nem?  Ezt egy kereszténynek nehéz elképzelni, de ha kezünkbe vesszük a Nestle-Aland-féle Vetus vagy Novum Testamentumot, a gazdag kritikai apparátus mindenkit meggyőzhet arról, hogy a Szentírás esetében is nagyon nehéz rekonstruálni mindenhol az eredeti szöveget. Isten tökéletes, lehet erre mondani, de amiben az ember is benne van, az már tökéletlen.

A római katolikus és protestáns bibliai textus között számos különbség van - pl. nem ugyanazok a bibliai könyvek szerepelnek benne -, ám én most egy apró, viszont igen érdekes eltérésre szeretném felhívni a figyelmet. Lukács evangéliumában van megörökítve legrészletesebben Jézus Krisztus születése, így ott olvasható az angyalok éneke is, akik a betlehemi mezőn a pásztoroknak adják hírül a Megváltó világra jöttét (Lk 2.14.). Csakhogy a katolikus bibliában ez olvasható (Szent István Társulat):

"Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!"

Míg a protestánsban (Károli):

"Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!"

Görög eredeti:

Δόξα ἐν ὑψίστοις θεῷ καὶ ἐπὶ γῆς εἰρήνη ἐν ἀνθρώποις εὐδοκία<ς?>.

Latin változat:

1. R. kat.:Gloria in excelsis Deo, et in terra pax hominibus bonae voluntatis.

2. Erasmus (ez alapján Luther, Károli?): Gloria in excelsis Deo, et in terra pax, hominibus bona voluntas.

Nagy különbség, és egy igen fontos szöveghelyen. A karácsonyi mise, illetve istentisztelet állandó részéről van szó, a római katolikusoknál gondoljunk csak a Gloria-tételre. Kinek van igaza? A helyzet az, hogy az eredeti görög textusnak különböző szöveghagyományai vannak, már ami az igevers végét jelenti. Az egyik az ἐν ἀνθρώποις εὐδοκίας, amit régebben úgy fordítottak, hogy "a jóakaratú embereknek" (latinul: "hominibus bonae voluntatis"), míg ma a "jóakarat embereinek" az elfogadott. A másik a ἐν ἀνθρώποις εὐδοκία, vagyis a "jóakarat" itt ς nélkül, alanyesetben van; ennek fordítása: "emberekben/emberekhez jóakarat". Kétségtelen, hogy ez a könnyebben értelmezhető: szép hármas jön így ki, dicsőség - Isten, föld - békesség, ember - jóakarat.

Csakhogy a filológiában van egy fontos szabály, amelyet így szoktak emlegetni: lectio difficilior, vagyis a "nehezebb olvasat". Ha van két eltérő szövegváltozatunk, rendszerint a nehezebben értelmezhetőt kell előnyben részesítenünk, de legalábbis nem szabad elcsábulnunk gyorsan a könnyebb út felé. Valószínű ugyanis, hogy a könnyebben érthető változat egy olyan hajdani szövegmásolótól ered, aki, mivel nem értette, mit olvas, önkényesen belenyúlt a szövegbe, s érthetőbbé tette. Alighanem itt is a "lectio difficilior" tipikus esetével állunk szemben. Így vélekednek a legjobb görög újtestamentum kiadás (Nestle-Aland) kiadói is, és a (mai fejjel) nehezebben érthető εὐδοκίας alakot részesítik előnyben. (Nestle-Aland: Novum Testamentum Graece et Latine, Stuttgart 1999. 157.)

Egyébként a dolog azután kezdett érdekelni, hogy elolvastam a "Jud Süss" című regényt. Ebben Süss, a művelt, karrierista pénzember elkápráztatja az udvarban a társaságot azzal, hogy kifejti: a fenti kérdésben a katolikus szöveghagyomány a jó, Erasmus - aki kiadta a görög újtestamentumot, az eltérő változattal - tévedett. Utánajárva a dolognak, kénytelen vagyok Süssnek igazat adni.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr17517704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bibliofilia · http://bibliofilia.blog.hu 2008.06.30. 09:24:24

Valóban nagyon érdekes és izgalmas szövegrész. Több ilyen is van a Bibliában! Érdemes lenne végigtanulmányozni ezeket! Csak annyit mondok, főként a páli levelek között érdemes keresgélni...

Két apró észrevétel:

A református legújabb fordítás könyvkiadásában közli mindkettő fordításváltozatot (lábjegyzetes megjegyzéssel, ugyanígy lásd az online változatnál is: www.fam-roesch.de/ernoe/hu/reformatusbiblia.html ). Talán ez a legkorrektebb eljárás, mindenesetre jobb, mint csak az egyiket közölni. A reformátusok az alábbi indoklás miatt maradnak mégis -a könnyebben értelmezhető- "és az emberekhez jó akarat!" változat mellett: "azonban itt nem az emberek jóakaratát, hanem Isten üdvözítő akaratát jelenti, amellyel az emberek felé fordul."
Teológiai értelemben apróságról van szó, de a Biblia által adott egységből fakadóan igazolódi látszik a református fordítás. Hiszen a biblia tanítása szerint isteni értelemben nincs jóakaratú vagy jó ember. Ahogy Jézus mondja: "Senki sem jó, csak az Isten" (lásd: Mk 10,18 vagy Lk 18,19). Ebben az összefüggésben valóban Isten jóakaratáról van szó, amely Jézus születésével kiárad az emberekre. Ezt igazolja a szövegkörnyezet is, mely éppen arról beszél, hogy a megváltó születésével Isten megkegyelmez a bűnös embernek, kiárad békessége, jósága a földre...

A katolikus misében a gyülekezet az alábbiak szerint énekli a liturgián a fenti sorokat: "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek. Dicsőítünk Téged, áldunk Téged..."
-ezt csak érdekességképpen írtam.


Tomi

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.30. 10:15:54

Köszi, ez jó volt! Ami a református engedékenységet illeti: mi ez a lazaság? :)) Ezt nem hittem volna! Persze helyeslem, hogy hozzák az eltérő szövegváltozatot. Az azért elég pongyola, hogy a "régi kéziratokban" (ez van az online megjegyzésben). Mindkét szöveghagyományt IV. századi kézirat őrizte meg, ha jól emlékszem. A teológiai magyarázat tetszett, és egyetértek vele. Ezért is nem "jóakaratú embereknek" már a katolikusoknál sem, hanem "jóakarat embereinek", ahol a jóakarat valóban az isteni jóakarat.

Ja, evangélikus énekeskönyv (válaszul a rkat-ra):
"Glória szálljon a mennybe fel, Jöjjön a földre a béke! És az emberi szívben a jóakarat. Ámen, ámen"
Lám, mennyire meggyökerezett!
Te egyébként pápista vagy, vagy hereticus? :)

Bibliofilia · http://bibliofilia.blog.hu 2008.06.30. 12:03:41

Református vagyok (szebben mondva: reformata religionak a Helvetica Confessio articulusiban kiadatot tudománya szerénti:)), de elsőrendűen keresztyén (ökumenikus családban élek, így jól ismerem a róm.katolikus felekezetet is). Laikusként érdekel a Biblia és a teológia, illetve a vallástörténet.
És Te?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.30. 12:37:54

Én is "Helveticae Confessioni addictus" vagyok :) (A pápisták neveztek így minket, némileg pejoratíve, ti. "a helvét hitvallásnak hódoló")

Catilina · http://www.bankihitel.hu 2008.07.01. 05:21:17

Ez a hely valóban alkalmas a lectio difficilior szemléltetésére, de szerintem a "Gloria in excelsis Deo, et in terra pax, hominibus bona voluntas." változat majdhogynem értelmetlen, a görög "eredetiről" ne is beszélve. Megtöri a mondat szerkesztését, nagyon erőltetett.

Erasmus, bár nem volt egy Bentley, jó filológus volt, de pechjére a legrosszabb kéziratokkal dolgozott, ami természetesen ilyen hibákat eredményezett.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.07.01. 10:40:44

Hát igen, az Erasmus-féle változat csak akkor lenne védhető, ha az ἐν ἀνθρώποις előtt lenne egy καὶ. De azt azért tegyük hozzá, hogy a helyes változat sem könnyű falat: megnéztem, nincs rá konkordancia a Bibliában! A "jóakarat emberei" komoly fejtörést okoz a teológusoknak.

Loge · http://bloge.blog.hu/ 2008.07.02. 07:56:20

Mennyi kálvinista! Nagyszerű; egészen otthon érzem magam.

A Bibliafordításban/értelmezésben még a jezsuiták is a református tudósokat tartják a legtöbbre, s ez azért nem kis dolog.

Amúgy, ha belecsúszunk a Biblia értelmezésébe, s az (akár egy kiadáson belüli) szövegek különbségeibe, nagyon érdekes és durva következtetéseket is levonhatunk. (Ezekre csak kérésre térek ki, mert egyrészt nem szorosan tartoznak ide, másrészt elképzelhetően vitát gerjeszt.)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.07.02. 08:05:11

Loge, ha van köztük filológiai természetű, jöhet.

Loge · http://bloge.blog.hu/ 2008.07.02. 09:33:08

Hát sajna nem elsősorban filológiaiak.
Inkább eretnekek. :D

Peltak 2008.12.30. 00:07:32

A "jóakarat emberei" kifejezés úgy tudom sokat szerepel a Qumráni tekercseken.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.12.30. 13:17:42

No, ez érdekes! Akár végleges érv is lehet az εὐδοκίας alak mellett.

tewton 2009.12.25. 03:23:20

Hmmm. szerintem nem kellene ragaszkodni a nyilvánvalóan görcsös és túlbonyolított "jóakarat embereihez." A Szent Istvánnak számos újszöv.i fordítása van, szerintem valamelyik csak le tudja fordítani magyarra a gen. qualitatist. Ráadásul ha már az ember írástudó, akkor forgassa a neovulgátát :)

A Szentírás "eredeti" szövegét rekonstruálni meg egy nagyon heroikus, ám szerintem csak bizonyos kontextusban értelmes gondolat. Elvégre az emberek a vulgáta alapján is igen jó eséllyel üdvözültek, humanisták és protestánsok ide vagy oda.

Esetleg nézd meg a fenevad számának az apparátusát. Arcon lehetne nevetni vele az összes halálhörgős metálnyikot, ha közlöd, hogy "igen, a fenevad száma 666, de egyes kéziratokban ez, másokban meg az a szám szerepel" :)