Laudator temporis acti

Concedo nulli

Latinul mindenhol

2008. augusztus 11. 19:41 - _Epikurosz_

Mert noha Szegeden és Budapesten tartattak az előadások, a résztvevők sok országból jöttek el, hogy latin beszédet halljanak és tanuljanak, és hol bátrabban, hol bátortalanabbul, de latin szóval szóljanak.

Szegeden sajnos nem lehettem jelen, de sikerült bejutnom a budapesti záró előadásokra. Azt vártam, hogy a beslisszolókat legalábbis latin fejtörővel engedik csak be, ehelyett viszont masszívan magyarul kellett tudni - a biztonsági őr sok nyelven folyékonyan mutogat. A résztvevők eligazítása természetesen már latinul folyt, hiszen a latin volt az egyetlen olyan közös nyelv, amit mindenki biztosan megértett.

Elsőnek a számomra kihagyhatatlan Michael von Albrecht előadását választottam. Valódi szemináriumra csöppentem be. Az előadás címe De Roma et Europa per saecula et hominum aetates, és nagyjából a római értékekről és életfelfogásról szólt, néhány kiemelt példával megvilágítva azokat. Rögtön azzal kezdte, hogy szöveg nékül nincsen filológia, talán azért, mert a többieknek is csak elvétve volt szöveggyűjteményük. Akinek viszont volt, az felolvasott. Hangosan, hogy mindenki hallja. Az egyes részletek után von Albrecht magyarázatokat fűzött az elhangzott szöveghez, kifejezetten tiszta, érthető stílust használva. Könnyebb kérdéseket tett fel a hallgatóságnak, hogy akire találomra rábök, az is tudjon válaszolni, beszéljen, ha csak fél mondatot is.Liviusnál például szó esett arról, hogy miért voltak képesek a rómaiak legyőzni a gallokat, a kérdés pedig az volt, hogy melyik kézben kell a pajzsot tartani.

Rövid szünet után Dirk Sacré De Vivis et Erasmi colloquiis inter se comparatis című előadását hallgattam. Ez már sokkal inkább hasonlított egy felolvasásra. Hosszabb-rövidebb részletek összehasonlításával elemezte a két szöveg közötti egyezéseket és eltéréseket, azután arról is szót ejtett, hogy miért is volt szükség ilyen társalgási tankönyvekre. Hogy miért? Mert hiába tanulták a korabeli tudósok az okosságot latinul, a latin nyelvet magát sokszor helytelenül, mutogatással és felkiáltásokkal egybetákolva használták. Az erre felhozott példákon mindenki nevetett, és a feladat az volt, hogy fejezzük ki ugyanezt szebben, pontosabban. A zárszó pedig Erasmus dicséretét zengte, és arra bátorított mindenkit, hogy forgassa sűrűn az ő Colloquiáit, mert azokban nem csak gyermekek számára írt párbeszédek találhatók, mint Vivesnél, hanem sokféle érdeklődési kört és helyzetet tárgyalnak.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr92611187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.08.11. 21:44:32

Ó, de kár, hogy nem tudtam elmenni... azért nagyon jól hangzik, ahogy leírtad.

Erasmusba beleolvastam, s vegyes érzéseim vannak. Egyrészt jó, persze, hogy helyes társalgási formákat, formulákat sorol fel. Ez nagyon sokat segíthet abban is, hogy tényleg helyesen beszéljünk, kommunikáljunk, hiszen az ember legtöbbször prózát, lírát olvas latinul, drámát - ahol párbeszédek, köznyelvi formák vannak - ritkán, s az egyébként is elsősorban Plautust meg Terentiust jelenti a latinban, akik meg preklasszikusok.

A kérdésem pusztán annyi, hogy
1.) Erasmus honnan vette e társalgási formulákat (nyilván sokat antik forrásokból, de mindet?)
2.) Másrészt felötlik bennem, ilyenkor azok vádja, akik szerint a humanisták nyírták ki a latint azzal, hogy a klasszikus latint tették kizárólagossá. A latin ezáltal, mondják ők, megmerevült, iskolai tananyag lett. A Colloquiá-ban is merev formulák sorjáznak, így és ne máshogy...
Másrészt marhaság ez alighanem. A latin súlya, nemzetközi szerepe a nemzeti nyelvek hihetetlen megerősödésével szűnt meg. Annyiban viszont kitartok álláspontom mellett, hogy Erasmus formulagyűjteménye nekem egy kicsit gépiesnek tűnik. De azért tetszik, pl. ez a jelenet az úr és a szolga között (mellesleg teljesen antik környezetben van az egész...)

www.chlt.org/sandbox/colloquia/erasmus/page.20.a.php

Epikurosz 2008.08.12. 09:41:55

Olvasott sok Plautust, Terentiust, és kifejezetten gyűjtötte a különféle fordulatokat. Erasmus után Plautust olvasni szinte már folyékonyan lehet.
Egyébként attól, hogy a rossz latinság általános volt, még lehettek olyan egyetemi és egyéb körök, ahol nagyon szépen beszéltek, viszont sokszor bonyolultan. Az tény, hogy a Colloquia egy összevagdosott anyag (expiscata :-P), de egyáltalán nem érzem merevnek. pl. nem is egy formula van, hogy veszekedni is tudjunk: Quod nulla mei tibi cura sit. Quod nihil nos respicis. Quod tam raro nos revisas. Quod nihil nos cures. Quod me plane negligis. Quod nostri curam videris abiecisse. :-DDD Nagyon is élő ez.
A latin után a francia lett a nemzetközi nyelv. Műveltség, fényűzés, egyetemek és egyebek csábítása működött. Lehet, hogy most hülyeségeket feltételezek, de talán könnyebb tanulni egy jól szabályozott nyelvet - és az egyetemi francia az volt, tudatosan meg volt szabva, hogy milyen pl. a szép kiejtés. Rászoktattak okszitántól svédig mindenkit.

Epikurosz 2008.08.15. 16:52:29

1. kérdésre egy fél-válasz: Az Encyclopedia Britannica azt mondja, hogy Lorenzo Valla (en.wikipedia.org/wiki/Lorenzo_Valla)De Elegantiis Latinae Linguae c. művét olvasta Erasmus viszonylag fiatalon. Kb. azt is írja, hogy Lorenzo Valla a görög Újtestamentum-fordításban is közvetlen elődje volt Erasmusnak.

Loge 2008.08.21. 09:08:54

Valla nagy kedvencem. Szerintem hihetetlenül nagy dolog volt, hogy keményen lefikázta a Vulgatát, filológiai szempontokra hivatkozva. (Ha pechesebb, mára csak statisztikai adat lenne egy inkvizíciós áldozatokat feldolgozó könyvben.)

Epikurosz 2008.08.21. 15:26:41

Ha úgy vesszük, a halála utáni idézettségének kb. felét Erasmusnak köszönhette. :-)
Egyébként szerintem is nagy dolog volt a tudomány oldaláról megközelíteni a kérdést (végre-valahára), és nem csak logikailag (Sic et non). Szépen tartotta a lépést a természettudományokkal. :-)

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.08.25. 22:33:25

ha így (akadémikusan...) folytatjátok, sosem kerültök az index címlapjára... :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.08.25. 22:35:54

Már kétszer voltunk, most rápihenünk... :)))

Epikurosz 2008.08.26. 11:01:50

???? Mikor? Mivel? Nem nagyon nézem a címlapot, nem "akadémikus" embereknek való. :-P :-D

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.08.26. 11:26:23

Egyszer Loge Brian-es posztjával (63 komment), másodjára Bibliofilia homo ludens-ével.