Laudator temporis acti

Concedo nulli

"Why study latin? Seven good reasons”

2008. november 23. 10:27 - G.d.Magister

 

Recensio paginarum interretialium ― honlapszemle I.

 
Ebben a sorozatban latinnal kapcsolatos honlapokról lesz szó. Rengeteg van, bár köztük kevés az olyan, ami valóban megbízhatóan működik, frissül, vagyis nem pókhálósodott be a kezdeti lelkesedés után.
 
Az első honlap, amelyet szeretnék bemutatni, egy régóta működő, megbízható adatbázis, a The latin library. Kb. hét éve ismerem, használom (a „quid novi?” menüpontból kiderül, hogy legalább 1998 óta, 10 éve létezik, és folyamatosan raknak fel rá új anyagokat). Főként antik római auktorokat és műveik szövegét tartalmazza, kisebb mértékben keresztény, középkori és neolatin szerzőket és műveiket. Egyszerű, mint a százas szög: a nyitólapon ott sorakoznak a szerzők nevei, arra kell rákattintani, aztán utána szépen az író művei jönnek betűrendben. A forrásait a honlapkészítő a „credits” menüpontban adja meg, valahol csak annyit tud írni, hogy „from an unidentified e-text”. Arra se számítsunk, hogy találunk kritikai apparátust, kiadói előszót vagy ilyesmit: csak a szimpla szöveget kapjuk, benne a kiadói konjektúrákkal, egyéb jelekkel, de jegyzetek sehol. Szóval nem megbízható, de ha gyorsan meg akarok nézni valamit valamely szerzőnél, ezt használom, mert egyszerűsége folytán pillanatok alatt eljutok az általam keresett szöveghelyre. Semmi felesleges kör, még kép sincs egy darab sem. Amit láttok, az a honlapot fenntartó intézmény, a Washington melletti Centreville-ben lévő Ad Fontes Academy címere (nem az, ami a honlapon van, mert azt nem lehetett leszedni). Tetszik a két jelmondatuk: a címerben lévő „nisi Dominus frustra” gyönyörű, tömör jelige, jelentése: „Ha az Úr nem [segít], hiába [minden]”.* Na ilyen az igazi jelmondat, nem azok a kreténségek, amiket a marketingesek kitalálnak. A másik ismertebb, de nekem kedves szentencia: „Soli Deo Gloria”, vagyis „Egyedül Istené a dicsőség”. A reformáció egyik jelmondata, az „öt sola” (helyesebben három „sola”, egy "soli" és egy „solus” :) egyike. Rövidítése, az S.D.G. gyakran feltűnik protestáns szerzők kéziratai végén, így Bach, Händel, de magyar szerzők műveinek lezárásaként is.
Még valami a suliról, amely gründolta a honlapot: 1995-ben jött létre, általános- és középiskola (szóval az "academy" eufemizmus), erős keresztény-konzervatív jelleggel. Latint persze tanítanak benne, s hét érvet is felhozott a lelkes latintanár, hogy miért kell latint tanulni. Hát nem aranyos? A szokásos argumentumok között érdekes az, amelyikben azt fejtegeti, hogy az angolt is jobban elsajátítja az, aki latinul tanul, mert az angol szavak 60 százaléka latin eredetű. Meg azt is, hogy jobban teljesítenek a latint tanulók a SAT (Scholastic Aptitude Test) nevű felméréseken. Sőt, az utolsó érv, hogy „Reading and writing Latin is an exercise in brevity, precision and economy.” Economy? Gazdaságosság? Takarékosság? Na persze, az Államokban vagyunk. Világválság idején tehát különösen ajánlott latinul tanulni.

 

* A 126 (127.) zsoltár 1. versének jelmondat szerű átalakítása. Az igevers így szól: "nisi Dominus aedificaverit domum, in vanum laboraverunt, qui aedificant eam; nisi Dominus custodierit civitatem, frustra vigilavit, qui custodit." Károlyi (vigyázat! nem Károli!) Gáspár fordításában  így szól (Bibliát sohasem szabad önerőböl fordítva idézni): "Ha az úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző."

21 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr39783805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Philologos 2008.11.23. 16:31:34

Salve!

"[...]mert az angol szavak 60 százaléka angol eredetű."

Ez valahogy nem illik a contextusba. :)

Amúgy vajon miért használják ezt a jeruzsálemi(keresztes) keresztet együtt a protestáns jelmondatokkal? Nem összeférhetetlen?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.11.23. 17:03:15

Köszi, javítva.

A keresztet nyilván azért használják, mert tetszett nekik. :) De házi feladat: nézz utána a honlapon. :)

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2008.11.23. 17:36:28

nekem ez a legújabb felfedezettem:
www.documentacatholicaomnia.eu/

töriseknek alap:
Monumenta Germaniae Historica:
mdz11.bib-bvb.de/dmgh_new/

főként ősnyomtatványok:
inkunabeln.ub.uni-koeln.de/

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.11.23. 21:22:19

bucsin,

nagy vagy! Ment mind a három a kedvencek közé! MGH, aaaaahhhh! Hogy én ezt eddig nem tudtam!

Portentum 2008.11.24. 00:48:46

Érdemes ezeket is megtekinteni:

A Latin Library-val finoman szólva vetekszik a Bibliotheca Augustana. A kezdő oldalon kattintsunk a latin osztályra, mert sok más nyelven is közölnek
www.hs-augsburg.de/~harsch/augustana.html

Itt a "régi" Forum Romanum, most Corpus Scriptorum Latinorum
www.forumromanum.org/literature/authors_a.html

Sok, számomra ismeretlen latin szerző műve található az olasz ALIM oldalán
www.uan.it/alim/elealfab.html

Nem megvetendő a Bartleby oldala sem
www.bartleby.com/245/index1.html

Érdekes az IntraTekst latin irodalmi része
www.intratext.com/8/LAT/

A Logos Library
www.logoslibrary.eu/pls/wordtc/new_wordtheque.wcom_literature.literaturea_page?lang=LA&letter=A&source=search&page=1

A Splash Latino
www.latin.it/

Aquinoi Szent Tamás összes műve
www.corpusthomisticum.org/iopera.html

Augustinus összes műve
www.sant-agostino.it/latino/index.htm

Portentum 2008.11.24. 10:36:45

Csínján kell bánni a "Soli Deo Gloria"-val. Naivság lenne azt hinni, hogy protestáns jelmondat, csak azért, mert valaki jelmondatává választotta. Nagyon régi sírfelirat, eredete a Timóteusnak írt első levél (1.17): Soli Deo honor et gloria (Egyedülvaló Istennek tisztelet és dicsőség)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.11.24. 12:31:25

Kedves Portentum!

Köszi a nagyszerű linkeket! Persze én sem azt gondolom, hogy a the Latin Library olyan hú de jó lenne, de a pionírok között volt, és régóta ismerem, szóval érzelmi okokból is őt választottam elsőként.

Az "SDG" eredetéért kösz, mindenesetre a reformáció óta protestáns jelmondat. És az "öt sola" üzenete nagyon is protestáns (pl. soli Deo gloria: egyedül Istennek jár dicsőség, tehát Szűz Mária és a szentek nem érdemelnek imádatot az embertől). De ne kezdjünk hitvitába, léci.

érdeklődő 2008.11.26. 12:26:25

Sziasztok!
Új vagyok a blogon, és tetszik!:)
e helyütt szeretnék segítséget kérni:
latint szeretnék tanulni szabadidőmben, ami ugyan nem sok van, de azért jutna rá idő. Mindenképpen tanárhoz forduljak, vagy el lehet kezdeni egyedül is? Ha utóbbi, akkor milyen könyvet ajánlotok egy kezdőnek?
Üdv: "érdeklődő"

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.11.26. 12:49:02

Kedves érdeklődő!

Én még nem hallottam emberről, aki egyedül tanult volna meg bármilyen nyelvet. A latin esetében persze ez első ránézésre még elképzelhető, mert kiejtést, beszédet nem nagyon kell gyakorolni (bár nem volna baj), tehát olyan, mintha egyedül is neki lehetne vágni. A latin nyelvtan viszont elég összetett, s hiába a nyelvkönyv, kell, aki mindig elmagyarázza neked, ha megakadsz. Szóval ajánlom a tanárt.

Philologos 2008.11.26. 13:57:01

Nagy-Kováts-Péter
Latin nyelvtan
A középiskolák számára
Nemzeti tankönyvkiadó

Epikurosz 2008.11.26. 15:10:24

Latin Nyelvkönyv - Ferenczi Attila - Monostori Martina
Ehhez is jó, ha van tanár (nyelvtant magyarázni), de egyedül is lehet vele dolgozni, van megoldókulcs is benne.

to update =? recentor, álszenv. 1. k. [recens] (újk. ritkán) megújul, megifjodik
A recentiát már úgyis használják.

Epikurosz 2008.11.26. 15:47:31

Másik lista:
Eric Johnson: A Latin Nyelv Használatára Vezérlő Öt Jó Ok:
Először: Nem kell töprengened, hogy olvasóid írásaid megértéséhez elég intelligensek-e. Azok.
Másodszor: Olvasóid nem csekély fáradságot vettek maguknak, hogy egy holt nyelvet elsajátítsanak. Feltehetően saját fejükkel gondolkodnak, nem a csordáéval és a kevés megjelenő latin mű mindegyikét elolvassák. Mint a reneszánsz humanistái.
Harmadszor: A latin nyelv legalább 1600 esztendővel öregebb, mint az angol, és remélhető, hogy túléli.
Negyedszer: Latin verset írni olyasmi, mintha az ember gemmába rajzol domborművet mélyített véséssel. Ha a költemény sikeres, elegáns és maradandó. A holt nyelv nem változik és avul el.
Ötödször: Latinul írni intellektuális ellenállást jelent az általános rothadással szemben. Az ember nem-et mond a modern élet minden szemét és triviális megnyilvánulásának, ahogy a haszidok tették egykor.
/ Faludy - Johnson: Jegyzetek az esőerdőből/

Philologos 2008.11.26. 16:11:07

Azért ez a haszidos hasonlat a végén nem kellett volna, elég dehonesztáló a latinra nézve.
A többivel teljesen egyet lehet érteni.

Epikurosz 2008.11.26. 18:49:42

Philologos, a szöveg legalább 20 éves. (tudom, ez neked nem nagy idő) Amikor először olvastam, nekem még nem támadtak rossz asszociációim. Azóta persze igen. De az idézet így teljes.
OFF: Azért milyen gyorsan változnak már a dolgok! Ugyanilyen a német nyelv bizonyos részeinek beszennyeződése a II. világháború évei alatt. Lagerhaltung = raktározás. Brrr!

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.11.27. 09:58:46

Jó ez az öt ok, kissé színvonalasabb, mint a seven good reasons. :)

Philologos 2008.11.27. 16:28:21

Nem latin, de annyira szívet melengető, hogy muszáj: www.akwn.net/
:):):)

Epikurosz 2008.11.28. 11:00:14

Igen, ez tényleg szép. :-) :-) :-) :-) Ráadásul aktuálisak a cikkek.
Schliemannak is tetszene. :-D
Meg talán annak a diáknak is, aki egy üveg bor után folyékonyan beszélt ógörögül.

C. M 2008.11.30. 23:53:34

Lehet, hogy már volt szó róla, de talán nem: az Egyesült Királyság Nemzeti Archívum honlapjának van egy (angolul tudók számára) kitűnő latinoktató része: www.nationalarchives.gov.uk/latin/beginners/tutorial/default.htm
Illetve haladóknak:
www.nationalarchives.gov.uk/latin/advanced/lesson01/default.htm
Amúgy a latin alapjait szerintem kiválóan meg lehet egyedül is tanulni, és önmagában maga a nyelvtan sem bonyolult. Amiért tényleg ajánlott egy fokon egy tanár bevonása, az a bonyolult mondatszerkesztés (főleg egy "direkt" bonyolult szépirodalmi vagy retorikai szövegnél-a tipikus "minden szót értek, de az egész mondatot már nem"), illetve figyelembe kell venni, hogy ezek a nyelvtanok/nyelvkönyvek klasszikus latint tanítanak, amitől már az V. századi szövegek is sok helyütt komolyan eltérnek

C.M. 2008.12.01. 00:40:11

"Negyedszer: Latin verset írni olyasmi, mintha az ember gemmába rajzol domborművet mélyített véséssel. Ha a költemény sikeres, elegáns és maradandó. A holt nyelv nem változik és avul el."

Ezen mindig elgondolkoztam, hogy mekkora mázlista mindig a világirodalmi szerző a nemzetihez képest, hiszen nem kell törődnie a nyelv elavulásával. Ha nem tetszik már Arany János Shakespeare-fordítása, már nem értjük a szavakat, fogja valaki és lefordítja a 15. századi angol nyelvet a legmodernebb, leggördülékenyebb magyarra. Ezzel szemben a Bánk bánnal, vagy Dugonics András műveivel gimis koromban hogy meg kell szenvednem, hogy örültem, mire átrágtam magam azon a még érthető, de teljesen élvezhetetlen 19. századi magyaron...

Epikurosz 2008.12.01. 13:17:25

C.M.! Arról hallottál, hogy az angol nyolcadikos irodalomóra hogy kezdődik? "Olvassátok el a szöveget, és mondjátok meg, mely szavakat nem értitek!" Szerintem ők Shakespeare-rel szívják meg amúgy igazán. És Chaucerrel.

A linkek jók, felvettem őket a gyűjteménybe. Az angolos terminológiát szokni kell. :-) Szerintem az egyik legnehezebb dolog idegen nyelven keresztül tanulni egy másik idegen nyelvet. Duplán átgondolni... Ráadásul a latin-angol igeidőhasználat megfeleltetése külön tudomány. Tudok latinul is, angolul is, de latinról angolra fordítani _emiatt_ nem mernék.

C.M. 2008.12.08. 03:55:55

Igen, ezért is nem azt mondtam, hogy a magyar az angolhoz képest, hanem hogy egy nemzeti a nem nemzetihez képest - egy holt nyelv a folyamatosan változó élő nyelvhez képest. Azért is hoztam fel Shakespeare-t, mert felmérések szerint Angliában egyáltalán nincsen Shakespeare-nek akkora népszerűsége, mint nálunk, és ennek valószínűleg az az oka, hogy túl nehéz a nyelvezete.