Laudator temporis acti

Concedo nulli

Anonymus, Makedónia, és a Fekete-tenger, ami nem az – Filológiai apróságok II.

2008. december 12. 13:24 - G.d.Magister

Remek cikket találtam a minap a Magyar Nyelv című nyelvészeti-nyelvtörténeti folyóiratban. Holler László, a cikkíró, Anonymus Gesta Hungarorum-ában (magyar fordítását l. itt) vizsgálja azt a két szöveghelyet, ahol a Fekete-tengerről esik szó ― legalábbis eddig azt hitték ―, és bebizonyítja, hogy valójában mindkét esetben tévedés történt. Itt csak az első szövegrésszel foglalkozom.

A gestában (44. fej.) arról esik szó, hogy a honfoglaló sereg egy része elfoglalja Orsova várát, majd a sereg vezetői követek útján engedélyt kérnek Árpádtól arra, hogy Görögországba menjenek, s hogy ezáltal „egész Macedóniát leigázzák, a Dunától egészen a Fekete-tengerig” („ut totam macedoniam sibi subjugarent, a danubio usque ad nigrum mare”). A szerző leírja, miért nonszensz a „Dunától a Fekete-tengerig” meghatározás:
 
 
1.) Makedónia/Macedónia sohasem terjedt ki a Fekete-tengerig;
2.) Mivel a Duna a Fekete-tengerbe torkollik, ez a meghatározás eleve képtelenség;
3.) A „Fekete-tenger” avagy mare nigrum elnevezés csak a 13. század közepén tűnik fel, Anonymus pedig ― ez már bizonyosnak tűnik ― a 13. sz. elején alkotta meg művét.
 
Holler szövegromlást sejt tehát a dolog mögött, és a követkető konjektúrát („következtetés általi javítást”) javasolja: „a danubio usque ad aegaeum mare” vagyis szerinte magyarra fordítva eredetileg így szólt a szöveg: „a Dunától az Égei-tengerig”. Ez már teljesen megfelel a kontextusnak, mivel Macedónia a korszakban valóban kiterjedt az Égei-tengerig. Eszerint az aegaeum szót olvasta félre a kései másoló nigrum-nak, ami neki egyszerűbb volt, mint az általa talán nem is ismert, helyesírás szempontjából elég szokatlan aegaeum. Különösen ― ezt már én teszem hozzá ― ha számításba vesszük, hogy a karoling minuszkuláknál könnyen megeshetett egy félreolvasás, mert a betűformák egymásba folynak (l. a cikket).
S valaki még kérdezheti: hát hogyhogy a másoló éppen egy másik létező tengernévre hibázott rá? Nos, az egyetlen kézirat, amely tartalmazza Anonymus művét, ha jól emlékszem, 14. századi, s akkora már elterjedhetett a nigrum mare, vagyis a „Fekete-tenger” elnevezés. Így a másoló épphogy szándékosan „javított” az általa ismert „Fekete-tengerre”, eltüntetve az utókor elől a helyes alakot. Egészen eddig. Hát nem csodálatos?
16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr85818933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

klematisz · http://klematisz.blogspot.com/ 2008.12.12. 15:18:44

Bocsi, hogy egy kissé OFF témával idemerészkedek, de nagyon megörültem, amikor felfedeztem ezt a blogot. Lenne egy nagy kérésem: egy nagyon régi házban lakom, amelynek a homlokzatán egy latin nyelvű tábla van elhelyezve. Sajnos én csak találgattam a jelentést illetően, ha valaki segítene, megköszönném. Itt olvasható: klematisz.blogspot.com/2008/10/lzrtum.html Ha zavartam kérésemmel, akkor bocsi és ne vegyétek figyelembe. Köszi

Kopi3.14 2008.12.12. 19:01:33

A tengerek osszekeveresehez nem vezethetett, hogy a tenta megkopott az eredetin, amirol atirtak? Ha igen, egybol konyebb felreolvasni is, meg joszandekkal is.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.12.12. 19:14:17

Persze, okozhatta a másolt kézirat rossz minősége, hogy a másoló félreolvasta.

Té2 2008.12.13. 10:49:22

Üdv

Anonymus kéziratát inkább a 13. sz közepére szokták helyezni (legutóbb a 90-es évek közepén foglalkoztak ezzel behatóbban Veszprémy Lászlóék)

Én is olvastam a cikket, most már nem emlékszem minden egyes tételére külön-külön, de arra igen, hogy engem nem győzött meg 100%-ig. Egy kicsit arra a módszertanra hajaz, hogy a meglévő ismereteink szerint alakítsunk át minden szöveget, bár nem garantálja semmi, hogy az éppen aktuális ismereteink tényleg valósak.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.12.13. 12:02:56

szürkepatkány:

köszi az infót a kéziratról, most már én is látom, hogy tévedtem, korábbi az irat.

Persze, merész konjektúra, amit Holler ajánl, de határozottan tetszetős, nem? Mellesleg, ha meggondoljuk, hogy a másolónk milyen sok más ordas hibát, elírást csinált a kéziratban, akkor ez is belefér.
Megvallom, néha nekem önmagukban is tetszenek ezek a gondolatmenetek, mégha nem is kellően bizonyítottak. Ebben van valami l'art pour l'art. :)

Té2 2008.12.13. 14:06:04

Tetszetős, tetszetős, csak én megvallom, félek a tetszetős elméletektől, és azoktól, amelyek színtiszta logikára épülnek, mert sokkal könnyebben vernek gyökeret mint bármi más. Hiszen olyan logikusak... persze, hiszen a logika segítségével alkották meg őket, nem pedig bizonyított forrásokkal.

Ezt most nem teljesen ide értettem, Holler azért több mint színtiszta logika.

Csak még egy megjegyzés. Anonymus a görögökön Bizáncot érti, ez vitán felül áll, Hollernél is. Akkor viszont a Macedónia határait miért az ókori viszonyok közt keresi? Mert volt olyan bizánci thema, hogy Makedonia, ami pedig határos volt a Fekete-tengerrel, viszont az Égeivel nem! Az Égei-tengerrel a Strymon ("Sztrümon") és Thrakia themák voltak határosak csak. Anonymus a saját korához viszonyítva nagyon jól használja a Makedonia (latinosan Macedonia) helynevet, mert az csak a Fekete-tengerig terjedt a bizánci tartománybeosztás szerint, és ugyan miért ne lehetne beszélni egy Duna és a Fekete-tenger által határolt csücsökről?

Na mindegy, azért nem presztízskérdés, hogy minden áron cáfoljam az elméletet :)

Té2 2008.12.13. 14:08:51

Amúgy Anonymus kapcsán bevallom, hogy én is készülök egy szövegolvasati-szövegfilológiai okoskodásra, de erről egyenlőre psszt. :)

Majd egy tavaszi konferencián adom elő, ha minden igaz

Mert Anonymus kapcsán mindenkinek van legalább egy bombaötlete :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.12.13. 14:47:15

Majd figyelem a szürkepatkány nevű előadókat a konferenciakalauzban... :))

Nagyon jó az okfejtésed a bizánci themákról, köszönet érte, már csak azért is, mert én nem vagyok középkoros, így boldogan okulok tőled. Így csupán az az argumentum maradt állva, hogy a kifejezés (mare nigrum) csak a 13. sz. közepétől tűnik fel. Na persze, ez egy ingatag érv. Le tudod dönteni ezt is?

Té2 2008.12.13. 17:01:47

A Mare Nigrum 13. sz. közepétől való előfordulásait Váczy Péter gyűjtötte jól össze, bevallom én nem néztem át tételesen őket, de vsz. igaza van. Ami a latint illeti.
De maga Váczy írta a Holler által is idézett helyen (véletlenül megvan a könyvespolcomon, így megnéztem :), hogy szerinte ez nem ellentmondás, mert a Fekete-t. török, kunok által használt neve "qara tengiz" ("fekete tenger") volt, és ő az ekkortájt meginduló kun-magyar térítő misszióhoz kötötte, hogy Anon-nál ez szerepel.

Kérdés persze, hogy igaza van-e, hiszen ez esetben azt kellene feltételezni, hogy Anonymus úgy gondolta, hogy minden (latinul) olvasója meg fogja érteni ezt a helynevet, és ezért bátran használhatja latin tükörfordításban. Nem tudom, talán igen, talán nem.

Amúgy szerintem a cikkben másodikként (a gestában elsőként) tárgyalt helynév, a Niger Pontus, nagyon mást nem jelölhet, mint magát a Pontust, a Fekete-tengert, bár az ottani okfejtés, hogy A-nál nem az állt ott, csak a másoló ezzé torzította, nekem kicsit fura. Különösen annak fényében, hogy a valóságban rendelkezésünkre álló szövegekkel így egybe is vág.

Na mindegy, az egy példányos másolatokat ezért szeressük :)

Hatványpatkány 2008.12.14. 07:30:55

1) A középlatin magyar kódexírásban az "ae" latin klasszikus alakot nem használták (szó elején sem), hanem egy ún. ae caudatát: egy e betűt egy kis vonással írtak le. Vagyis abban a kéziratban egeum mare lett volna inkább.

2) Bárhogy is legyen, nekem sehogy sem jön ki egy aegeum/egeum-ból nigrum paleográfiailag.

3) Anonymus a maga korát (XIII. sz. eleje) vetíti vissza a honfoglalás korában. Itt az ő korának Macedónia-értelmezése a lényeges, nem az ókorié, arról neki valószínűleg semmi tudomása nem volt.

4) Bizáncról nem lehettünk rosszul informálva, ld. a XII. századi magyar-bizánci háborúkat, plusz, hogy III. Béla évekig ott élt. Lehetett tudomásunk arról, hogy van egy Macedonia provincia, ami elér a Fekete-tengerig.

5) Az, hogy egy fogalom mikor jelenik meg írásban és mióta használják előtte, nem szükségszerűen esett/esik egybe.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.12.14. 13:50:27

A patkányok nagyon fogékonyak a medievisztika iránt... :) Nagyon örülök, hogy ilyen jó kis kritikák hangzanak el. Én elhittem naívan az egészet, mert nem vagyok szakértő, és tetszett. Azért advocatus Holleri-ként megpróbálok védekezni:

1. Valóban, egeum lehetett, de ha a másoló ezt nem értette, torzíthatta az általa ismert nigrum alakra.

2. Lásd az előző pontot.

3. Hát igen, hogy Anonymus mit tudott, és mit nem. A következtetések gyönyörű világa, ami csak a középkorászoknak adatik meg. Persze, tisztában lehetett A. egy bizánci tartomány határaival (tényleg?), no de akkor kb. ennyire valószínű az is, hogy olvasmányaiból ismerte az antik Makedóniát. Jó, persze, valószínűbb, hogy a saját korának Macedóniáját ismerte.

4. Ez igaz, annyi megszorítással, hogy tudtommal A. inkább ÉK-Mo-n és Halics, meg a kijevi rusz felé volt ismerős.

5. Tök igaz.

Azért kiváncsi lennék, Benkő Loránd professzor úr mit mondott Hollernek a cikk olvasása után...

_Epikurosz_ 2008.12.15. 11:25:57

Ez az Anonymus fejével gondolkodás nem rossz. :-) Mindenhol azt tanítják, hogyan éljük bele magunkat az ókoriak gondolatvilágába, igy ha középkori emberekről van szó, a legtöbben elkezdik felhasználni az ókoriak gondolatait. Pedig hol van már a tavalyi hó!
Üdv:
E.

teemur · http://teemur.blog.hu 2009.01.19. 17:32:50

Én is egy pár hónapja botlottam ebbe a MNy cikkbe. Nagyon élveztem.

@szürkepatkány: ez a bizánci themával nagyon jó meglátás...

@hatványpatkány/2.: én meg látom, hogy lehet az "ęgęum"-ot "nigrum"-ra javítani karoling minuszkulában. Igazából még majdnem jobban, mint az aegaeumot. A második e-t nagyon könnyű r-nek olvasni, ha az jobb alsó negyede (quartalja; beleértve a központi részét a keresztvonásnak) kissé fakul vagy elmosódik. A szóeleji "e"-ből már nezebben lesz három függőleges vonalt tartalmazó "ni", de pont ilyen hozzátoldásos javítás gyakoribb (és inkább lehet szó elején és végén), mint a közepén, mert a szót megelőző szóköz több szabadságot ad a másolónak egy "teljesen elfakult/eltűnt" betű feltételezésére.

Molay · http://sotetkozepkor.blog.hu 2009.11.10. 22:30:40

Kíváncsi lennék, hogy mit gondoltok Holler legújabb Anonymus-cikkével kapcsolatban! (Magyar Nyelv 2009 szept.) A szerző a sokat vitatott "abrupta Senonensium" (a senonok meredélyei) kifejezést magyarázza és vezeti vissza egy hipotetikus 10. századi versre, ami a magyarok dúlásáról emlékezhetett meg. Ha elolvastátok, érdekelne a véleményetek: lehet egy filológusnak ennyire szabadon forrást gyártani?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.11.11. 00:34:39

@Molay: Hoppá, még nem olvastam! Mint említettem, zúzós októberem volt. De a november már lazább lesz, el fogom olvasni! Aztán jön a poszt! Kösz, hogy szóltál.