Laudator temporis acti

Concedo nulli

A szó, a kép, a vers

2009. szeptember 26. 10:15 - G.d.Magister

Emblémák I.

Az emblémákkal kapcsolatban szeretnék kis sorozatot indítani, mert régi kedvenceim ők, másrészt pedig tudós bloggertársam, studiolum szintén tudós honlapján nemrég találkoztam az emblémákkal foglalkozó 17-18. sz-i művek tervezett gyűjteményes kiadásával, amely már mint terv is elkápráztatott. Remélem, ti is meggyőződtök majd róla, mennyire izgalmas és lebilincselő jelensége ez a 16-18. századi európai kultúrának, mégha néhol sekélyesnek, öncélúnak is hat.

A műfaj hivatalos megteremtője Andrea Alciato avagy Alciati (Andreas Alciatus, 1492-1550), aki jogi szakkönyvek mellett kiadta 1531-ben Emblematum liber c. munkáját, óriási könyvsikert érve el vele (rengetegszer kiadták később). Alciatinál az embléma egy rövid jelmondat, kép és vers együttese: ezek közösen, egymást támogatva adják meg az embléma jelentését, amely rendszerint valamilyen filozófiai, erkölcsi tanulság. Az Emblemata 1577-es kiadásának elkészítője, Claude Mignault (Claudius Minos) már elméleti alapozást is ad az emblematikának. Ebben rámutat a műfaj egyik fontos "forrására", az egyiptomi hieroglifákra, amelyeket a humanisták még nem írásnak, hanem valamilyen szimbólum-együttesnek véltek (köszönhetően Horapolló "Hieroglyphica" c. művének), s ez nagyban inspirálta az emblémák készítőit. Mignault a kéldeusokat és egyiptomiakat tartja az emblémák feltalálóinak is. Persze maguk az emblémák, mint látni fogjuk, főként az antik görög és római mitológiából, illetve a keresztény teológiából merítenek, tehát nem sok Thot-tal meg Hórusszal fogunk találkozni.

Hogy saját szubjektív benyomásaimról beszámoljak, maga az emblematika jelensége számomra a reneszánsz, ill. humanista korszak kifulladását, elbizonytalanodását is sugallja. Igen, számomra erősen manierista műfajnak tűnik. De jócskán vannak bennem kérdések is: vajon az emblémagyűjtemények csak valami populáris műfajt jelentettek, vagy az akkori tudományosság, költészet (filozófia?) magaslatait? Ezekre talán majd együtt megtaláljuk a választ.

Másrészt nem tudom miért, de lenyűgöznek ezek a különös alkotások. Éppen enigma-szerűségük lehet az izgalmas bennük (Mignaut a bevezetőjében figyelmeztet, az embléma nem enigma, de elismeri, hogy van az emblémákban valami rejtvény-szerű).

Vagy talán manierizmusukban, átmenetiségükben van valami megrendítő? Mindenki döntse el maga. Most viszont jöjjön néhány kép Alciato munkájából: a címlap és egy általam kiválasztott (=nekem tetsző) embléma, szövegestül.

A nekem tetsző emléma az AMICITIA ETIAM POST MORTEM DURANS, ami annyit tesz: "A HALÁLON TÚL IS TARTÓ BARÁTSÁG" (az első lap alján kezdődik, s folytatódik a következő lapon a képben és a versben:)

 

Az emblémához kapcsolódó vers imigyen szól saját fordításban:

„Megvénhedt, száradt, lombjától megcsupaszított
    szilfán felkúszik szép üdezöld venyige,
jól tudván: ez a természet rendje, s amiért őt
    mint atya felnevelé, most viszonozza a jót,
S int példájával: csak olyat válassz te barátnak,
    síron túl aki lesz, mint ki előtte: barát.”

 

Hát, talán sikerült érzékeltetnem, miért is szeretem én az emblémákat. De nagyon kiváncsi vagyok a ti véleményetekre is. 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr71408119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2009.09.29. 12:28:48

Hálás köszönet a Studiolum megtisztelő említésért, és gratuláció a szép epigramma-fordításért!

A Studiolumban egyébként az Alciato-emblémáskönyv első kritikai kiadásának CD-je mellett teljes egészében netre raktuk az Emblemata 1531-es első kiadását, leírásában épp a szilfa és szőlő emblémájának különféle változataival illusztrálva a kiadások sokszínűségét: studiolum.com/en/cd04-alciato.htm .

Nem tudom, mennyire tekinthető manierista műfajnak az embléma. Kétségtelen, hog nagyon jól illik a manierizmus szándékolt homályosságához és titokzatosságához, de a reneszánszt a kezdetektől fogva lenyűgözte mindaz, amit csak jelképek útján kifejezhető misztériumnak tartott az antikvitásban, mindenekelőtt a „hieroglifákat”, az emblémák őseit. Ennek az érzületnek a csúcsműve, a hősét rejtélyről rejtélyre és jelképről jelképre vezető Hypnerotomachia Poliphilii még jócskán 15. századi, és sok szellemi elődje is volt Itáliában. És az emblémák édestestvérei, az impresák is megjelennek már a 15. században.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.09.29. 16:18:15

@burqus: Köszi a kommentet! A "Hypnerotomachia Poliphilii" c. munkát nem ismertem, de magvasabbnak és összetettebbnek tűnik tartalmában, mint Alciati emblémái. Tehát lehet, hogy a nevezett munka és az emblémák gyökerei azonosak, de azért az emblémákat aligha lehet egy napon említeni vele... bár a fene tudja, ismernem kéne. Neten fent van?

Nagyon jó a különböző kiadásokban bemutatott szilfa-szőlő embléma, mindenki kattintson rá! (burqus kommentjében)

kirunews 2009.09.30. 09:28:13

Sziasztok,

had hívjam fel a figyelmeteket egy holland projektre: Emblem Project Utrecht
emblems.let.uu.nl/
ami a XVII. századi holland szerelmi témájú emblémákat dolgozza fel TEI-ben. Van egy linkgyűjteményük, ami hasonló francia, amerikai, német stb. projektekre mutat.
Ha jól számoltam 28 emblémáskönyvet dolgoztak fel (egy-kettőt a XVIII. század elejéről). Van továbbá egy letölthető konferenciakiadvány, ahol egyrészt a szerelmi emblémák témáját, másrészt a projekt technológiai vetületeit tárgyalják.

kiru