Laudator temporis acti

Concedo nulli

Paniperda

2010. január 26. 20:17 - G.d.Magister

Mikszáth-jegyzetek I.

Aki szereti a magyar történelmet, főleg a pipafüstös "régi Magyarországot", az szereti Mikszáthot. Ez olyan erős összefüggés, olyan megdönthetetlen axióma, hogy magyarázatra alig szorul. Mikszáth kicsit olyan, mintha mindig gyerekeknek mesélne, jóízűen, humorral, néha adva egy-egy barackot a lurkók fejére; csak a történet végén sejlik fel az a rendkívüli bölcsesség és kíméletlen éleslátás, amellyel látta és láttatta saját hazáját, honfitársait.

És persze aki szereti a latint, az is szereti Mikszáthot. Olyan kort idéz meg - noha 1849-ben született! - ahol a latin, pontosabban annak nyelvként való használata félig még a mindennapi élet része; műveiben lépten-nyomon felbukkan egy-egy deák szó vagy kifejezés, remekül színezve azt a hajdani vármegyei világot, amelynek virágzását már nem, lassú eltűnését még megérhette.

Véletlenül került a kezembe válogatott novellái, s csak úgy felületesen kezdtem olvasni egy Murakami és egy Pamuk között (alatt); s persze most is elbűvölt. S olyan gyöngyöket találok benne lépten nyomon, hogy muszáj megosztanom veletek. Íme az első, "Az aranyos csikó" című, a végvári világot megidéző elbeszéléséből:

"A béke mintegy kihúzta a gyékényt a hadifoglalkozások alul. Mi legyen a magyar nemes ifjúból? Paniperda, lánybolondító, menyecskeszöktető vagy korhely? Pusztán a végeken lehetett még valamit produkálni. Mert mindegy az, hogy a hatalmasok békét csináltak; sokszor csurognak a házereszek, amikor már az eső el is állott."

 No, kacagnom kellett, amikor megláttam ezt a paniperdát, mert előtte még ugyan nem láttam, de rögtön értettem. Hát persze, kenyérpusztító! Ritka képzés a latinban - amely nyelv eleve nem rajong az összetett szavakért -, de nyilvánvaló párhuzama a parricida, azaz patris+cida, qui patrem (suum) caedit, vagyis apagyilkos. Nekem más nem is nagyon jut az eszembe párhuzamnak, de lehet, hogy van még. No a lényeg, hogy így áll össze a paniperda is, hiszen qui panem perdit (aki a kenyeret elpusztítja), az a kenyérpusztító. Nem tartom kizártnak, hogy a komor parricida tréfás megfelelője a paniperda; de van itt más megoldás is.

Először azt hittem, hogy e humoros deák szót maga Mikszáth agyalta ki. Nem ő, de azért mégsem tévedtem nagyot. A szót ugyanis nem ismerik a nagy nemzetközi közép- és neolatin szótárak (hogy mást ne mondjak, a Du Cange, vagy éppen a Ramminger-féle Neulateinische Wortliste), csak régi barátunk, a Bartal-féle Glossarium. S bizony gugulando discimus, vagyis guglizva tanulunk, mert ha a paniperdát beírjuk, szinte csak magyar találatok jönnek ki, s a külföldiek is valamilyen magyar eredetre mennek vissza. Bartalra visszatérve, ő megtalálta Jókainál a "Mégis mozog a Föld"-ben, s a Gugli alapján megtudhatjuk, hogy használta máshol is, így "A kiskirályok"-ban, de egyébként Mikszáth is még számos helyen. 

Gondolhatnánk, hogy Mikszáth nagy elődje, Jókai a feltalálója a szónak. Ám ez sem helytálló, mert Bartal egy 1827-ben megjelent orvosi műben (J. Verner: Psychologica Empiria... Jaurini 1827.) is megtalálta a szót, sőt, a TESZ 1795-ből is hoz rá példát. Akkor viszont arra lehet gondolni, hogy a paniperda régebbi, s a magyarországi latinban már ismerős (szitok)szó lehetett. Én úgy vélem tehát, hogy a 18. században született meg, nyilvánvalóan a magyar "kenyérpusztító" szó fordításaként, amelyet egy tréfás kedvű deákos ember a parricida analógiájára alkottott meg.

Vagyis a paniperda egy hungarikum, a magyarországi latinság önálló képződménye, Cicero nyelvének (korántsem vad)hajtása a Duna mentén. Bevallom, én egy kicsit büszke vagyok rá.

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr451704737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kergezerge · http://kergezerge.blog.hu 2010.01.27. 08:47:49

Használni fogom, ha egy mód lesz rá! :D

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.01.27. 09:28:34

Nagyon jó. Ez a kreativitís is arról tanúskodik, amit egyébként korabeli angol utazók is feljegyeznek, hogy mennyire élő nyelv volt még a latin Magyarországon a 19. században.

viator_ 2010.01.27. 10:21:37

Nagyon szellemes. :) Csak érdekességképp, egy alkalommal felbukkan a szó a képviselőházi naplókban is, az 1874. február 2-i ülésen használja Gubody Sándor: nfo.arcanum.hu/onap/ (keresőszóként kiadja, és az index szerint ez az egyetlen előfordulási helye, gugli is kidobta)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.01.27. 10:28:15

@viator_: Gondolom, az ellenzékre használja (vagy a kormányra)...

napoletano 2010.01.27. 17:50:07

Erdekes, jo, mulatsagos. De mielott a honfikebel buzdulni kezd, jo tudni: a latint hasznalo kozegek mindig (mint minden nyelvet) ujitottak, kezeltek, hasznaltak, valtoztattak. Mint ahogy azt egy "elo" nyelvvel mindenki csinalja. Nem kell itt magyar geniuszt keresni (tudom, Laudator nem is keresett - nem neki szol az intes).

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.01.27. 18:54:09

@napoletano: ez így van. Az viszont már magyar specifikum, hogy a latint ilyen intenzíven használták Mo-n, ami, amint burqus is írja, feltűnt a külföldi utazóknak - és vice versa, a magyar peregrinusok, így Bethlen Miklós, vagy korábban Szepsi Csombor Márton csalódottan tapasztalták, hogy külföldön, így Angolhonban sokkal kevésbé él a latin (mint a mindennapi érintkezés, ill. hivatali ügyintézés nyelve).

cynara 2010.01.27. 20:22:35

A Dunántúl északi részén gyakran használt népi kifejezés. Én még az anyámtól tanultam (mielőtt tudtam volna latinul).

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.01.27. 21:55:11

@cynara: igen, egy időben bizonyosan szélesebben elterjedt. De népinek szerintem csak annyiban tekinthető, hogy használatos volt az alsóbb néprétegek körében is. Izgalmas lenne kideríteni, milyen csatornákon terjedt el; talán a vármegyei kisnemesek vitték a nép közé, amikor az iskolában, vagy vármegyei közgyűlésen tanult latin szitokszót alkalmazták szolgáikra, vagy éppen szomszédjukra.

bAndie91 2010.02.11. 09:18:16

Lehet vajon köze hozzá? Nálunk szokatos a "pernahajder" kifejezés, a "szélhámos" kicsinyített, gyengébb változata.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.02.11. 10:38:29

@bAndie91: nem hinném, ez inkább németesnek tűnik. Majd még utánanézek.

bAndie91 2010.02.11. 17:37:15

@G.d.Magister: jut eszembe, a "hajdermennykű" (avagy -ő) is kapcsolódhat hozzá.

Cz.Z. 2010.02.16. 12:17:49

Néhány további adalék - kizárólag a Google segítségével. :)

A legkorábbi G. digitalizálta kiadvány, amelyben a paniperda szó megtalálható Ch. E. Steinbach 1734-ben megjelent Vollständiges Deutsches Wörterbuch-ja, avagy német-latin lexikonja (Wroclaw/Boroszló - URL: ow.ly/17M50).
Egy másik német szótárban - a Grimm-testvérek Deutsches Wörterbuch-jának második kötetében (Leipzig/Lipcse, 1860. - URL: ow.ly/17M5r) pedig azt olvashatjuk, hogy "... paniperda, brotesser, gebildet wie waldverderber ligniperda...".

Rákeresve a szóra sorakoznak a rovarok latin elnevezései: Cossus ligniperda - fűzszender, a Pallas nagy lexikona elnevezése alapján: fűzfa-rontó farágó (URL: ow.ly/17MaU); Camponotus ligniperda - faodvasító v. pirostorú lóhangya; stb.
Tudományterületet váltva aztán ráakadhatunk egy, a gyöngyösi Mátra Múzeum egyik kiadványában megjelent tanulmányra (URL: ow.ly/17M5E), mely a tegzes vízi rovarokkal foglalkozva megemlíti: "A zooszisztemetikai históriában figyelmet érdemelnek a tegzesek elnevezései. Arisztotelesz ezeket Xylophthoros-nak vagy Ligniperdi-nek (Fapusztítók-nak), Aldrovandi rovarrendszerében a tegzeseket Ligniperdi-nek vagy Phryganea-nak nevezte..."
Ezek után már könnyű találni Arisztotelész műveinek egy olyan kiadására, melyben a fentebb említett rész is megtalálható (Pl.: Venezia/Velence, 1576. - URL: ow.ly/17M6m).

A fentiek - persze - nem zárják ki a paniperda feltételezett hungarikum voltát; de a felvetés továbbgondolásra, további kutakodásra mindenféleképpen érdemes - lehet...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.02.16. 13:02:19

@Cz.Z.: Áh, valamelyiket mindig elfelejtem, vagy a sima Guglit, vagy a könyves Guglit! Köszi a találatokat!
Hát bizony, germán eredetű lesz a paniperda akkor, nem magyar. No, ez már így van, legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a szó magyar földön futott be nagyobb karriert.

bAndie91 2010.06.06. 18:21:29

@G.d.Magister: Jókai M. Névtelen Vár c. regénye
mek.niif.hu/00800/00807/html/jokai19.htm
segítségével akadtam rá Hungaria in parabolis c. szótárban
books.google.hu/books?id=90Y-AAAAYAAJ&ots=gxU0TVxJA5&dq=Hungaria%20in%20parabolis&pg=PA90#v=onepage&q=pernahajder&f=false
a pernahajder szó eredetére.