Laudator temporis acti

Concedo nulli

Digitus impudicus

2010. március 01. 08:00 - burqus

Adagia I.

Görög barátnőnk, Poly rakta fel blogjába a Focus német magazin legfrissebb számának címlapját, amelyen a milói Vénusz látható görög zászlóval körbetekerve, amint jobbjával félreérthetetlen gesztust tesz. „Az eurocsalád csalói”, hirdeti a címlap a görög költségvetési botrányra utalva, s a cikk egyszerű kulcsot ad a német olvasóknak a helyzet értelmezéséhez: „A görögök szépen berendezték életüket a fekete munka, adócsalás és »fakelaki« [kenőpénz] háromszögében. Nyilvánvaló, hogy a vesztegetés, korrupció és adócsalás a vérükben van.” Poly ezeknek az egészen Odüsszeuszig visszavezethető sztereotípiáknak az elemzését a görögség egy képi sztereotípiája, a milói Vénusz különféle „módosított” változataival illusztrálja.

Gino Boccasile: Fasiszta propaganda-bélyeg a milói Vénuszt elhurcoló amerikai katona képével 1944

A képek egy részén a poén forrása az, hogy az ókori márványtorzót nyilvánvalóan modern kiegészítéssel látják el: kampóval, elektromos gitárral, teniszütővel. A Focus címlapképe azonban kakukktojás ebben a sorban. Hiszen a feltartott középső ujj gesztusa nemhogy modern, de sokkal ősibb, mint maga a szobor, s ha nem is klasszikus alkotáson, de korabeli Priaposz-szobron vagy pompeji falfirkán talán még találkozhatunk is vele.

Az interneten ezerszámra kering az az etimológia, amely az 1415-ös agincourt-i csatára vezeti vissza a „middle finger salute” gesztusát. Eszerint a fölényes franciák azzal fenyegették meg a híres angol „longbow”-íjászokat, hogy a győztes csata után majd levágják az íj húrját feszítő középső ujjukat (ahogy azt a spártaiak valóban megtették a foglyul ejtett athéniakkal Thuküdidész szerint). A csata azonban, mint tudjuk, elsöprő angol győzelemmel végződött, s az íjászok diadalmasan mutogatták a fogoly franciáknak középső ujjukat, amely még „pluck yew”, azaz feszíti a tiszafa íjat. A szókezdő „pl” idővel „f”-re torzult, s ilyenformán a „yew” is más ortográfiát és a gesztus is más értelmet kapott.

A különféle urbanlegends-szájtok nem győznek leszámolni ezzel a mítosszal, s azt hangsúlyozni, hogy a „digitus impudicus” (szemérmetlen ujj) vagy „digitus infamis” (becstelen ujj) gesztusát már a görög-római antikvitás is ismerte. Ki Martialist idézi bizonyságul, ki Suetoniust, ki Aristophanést. Mi azonban ahelyett, hogy fáradságos munkával kigyűjtenénk ezeket, elegánsan azt a forrást idézzük csupán, amely már ötszáz éve összegyűjtötte mindezt és még többet, de amelyet soha senki nem idézett. Erasmus Adagiájáról van szó, az ókori közmondások legnagyobb, idézetekkel és magyarázatokkal ellátott gyűjteményéről.

Adagia 2.4.68. Medium ostendere digitum. Medio item digito porrecto, supremum contemptum significabant. Martialis lib. 2: Et digitum porrigito medium. Nam hunc digitum Martialis impudicum vocat: Ostendit digitum, sed impudicum. Persius infamem: Infami digito & lustralibus ante salivis. Huc arbitror pertinere, quod apud Laërtium Diogenes, ut alibi diximus, hospitibus quibusdam Demosthenem videre cupientibus, non indice digito, sed medio porrecto demonstravit, parum virum innuens & effoeminatum. Ac paulo post, eodem in loco, satis indicat porrectione digiti medii quippiam obscoenum significari, cum ait, insanos haberi, qui medium porrigant digitum, qui indicem, non item. Itaque eodem in carmine duobus adagiis extremum contemptum indicavit Satyricus: Mandaret laqueum, mediumque ostenderet unguem. Elegantius fiet utrumque, si longius detorqueatur. Ut Philosophicis praeceptis laqueum mandes, tu tuo vivito more. Et Theologorum decretis negociatores medium unguem ostendunt, id est, plane contemnunt ridentque.

Adagia 2.4.68. Középső ujjat mutatni. A régieknél a feltartott középső ujj a legnagyobb megvetés jele volt. Martialis, 2. könyv [Ep. 2.28]: Mutasd középső ujjadat neki. Ugyanezt az ujjat Martialis szemérmetlennek nevezi [Ep. 6.70]: Felmutatja ujját, de a szégyentelent. Persius pedig becstelennek avagy csúnyának [Sat. 2.33]: …csúnya nagyujjával meg nyállal szenteli meg [ti. a nagymama az újszülöttet, szemmelverés ellen] Úgy hiszem, ide tartozik az is, amit Diogenés Laertiosnál olvasunk, hogy valaki az idegeneknek, akik látni szerették volna Démoszthenészt, nem a mutató- hanem a középső ujjával mutatott rá, mintha azt akarta volna értésükre adni, hogy hitvány és elpuhult embernek tartja. Ugyanez a szerző nem sokkal később azt sugallja, hogy a kinyújtott középső ujj valami illetlent jelent, mert azt mondja, hogy akik a középső ujjukkal mutatnak, azok bolondok, de akik a mutatóujjukkal, azok nem. A Szatírák mestere [Juvenalis, Sat. 10.53] pedig egyazon verssorban két adagiumot is idéz a legnagyobb megvetés érzékeltetésére: [Démokritosz az őt fenyegető Fortunának] kötelet kívánt, s középső ujját mutatta. Mindkét adagium használata elegánsabb, ha hosszabb mondatba illesztjük. Például: Kívánj kötelet a filozófusok tanácsainak, te csak élj a magad módján. Vagy: A kereskedők a középső ujjukat mutatják a teológusok előírásainak, azaz teljességgel megvetik és kigúnyolják azokat.

Erasmus a 3.3.87. Ἐσκιμαλίχθαι adagiumban a gesztus görög előfordulásait is tárgyalja Aristophanésnél és Suidánál, s a „kötelet kíván” szólásnak is külön adagiumot szentel 2.4.67. számmal. Aki kíváncsi rájuk, megtalálja őket a Studiolum CD-kiadásában. Sőt a CD-n még szép magyar változatát is megismerheti Baranyai Decsi János 1598-as Adagium graecolatinoungaricorum chiliades quinque-jéből, amely Erasmus adagiumainak reneszánsz kori magyar megfelelőit gyűjtötte össze: Nagy vyát mutatni: auagy: meg gugolni.

Az Erasmus által említett példák elsősorban a klasszikus irodalomból származnak, ahol a gesztus a megvetés kifejezésére szolgál, éppúgy, mint ma. De mint a Persius-idézet is mutatja, eredetileg apotropaikus, bajelhárító, szemmelverés ellen védő funkciója volt, mint minden egyéb fallikus ábrázolásnak. Az ilyen ábrázolásokat, mint Thomas Wright The worship of generative powers (1865) IX. X. és XI. táblája szemlélteti, amuletten, érmén, nyakban, fibulán egyaránt viselték. S ha vészhelyzetben egyik sem volt kéznél, legalább kézzel mutatták: a mutató- és középső ujj között átdugott hüvelykujjal, amelyet már akkor is „fügének” neveztek, vagy kinyújtott középső „digitus impudicusszal”. Ahogyan a milói Vénusz is teszi a Focus címlapján. A német olvasóknak ilyenformán tehát nem kellene megsértődniük, hiszen a gesztus valójában nem az „eurocsaládnak” szóló megvetés jele, hanem a görög gazdaság jelenlegi helyzete által indokolt ősi bajelhárító szimbólum.

Ugyanakkor igazat kell adjunk Takis Theodoropoulosnak, akinek Το αριστερό χέρι της Αφροδίτης, Aphrodité bal keze (2008) című könyvéből Poly idézi azt a nagyon ideillő mondatot:

A kéz erotikus tartozék. Egy báj nélküli női kéz, egy csúf ujj a legszebb személy tulajdonságainak harmóniáját is megbonthatja.

Amint ezt a Focus címlapja is illusztrálja.

27 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr131796555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.01. 09:57:46

Hát, nem is gondoltam eddig, hogy a feltartott középső ujj egy fallikus szimbólum... pedig mennyire egyértelmű...

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.03.01. 10:32:11

Priaposz nem csak az ujját tartotta fel :P

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.01. 10:39:37

de amit feltartott, az szimbolikusan egyenértékű volt az ujjal, lásd saját kijelentését a Priapeia 56. versében: www.sacred-texts.com/cla/priap/priapeia.htm

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.01. 11:36:52

@burqus: úgy érted, hogy az is átok-elhárító, ugye?

Derides quoque, fur, et impudicum
ostendis digitum mihi minanti?
eheu me miserum, quod ista lignum est,
quae me terribilem facit videri.
mandabo domino tamen salaci,
ut pro me velit irrumare fures.

Azért az utolsó sorban elég kronkrét értelemben van szó Priapos (vagyis a gazdája?) falloszáról...

@szamárfül: Hát... nem gondoltam bele, asszem... :)) Egyházi iskolába jártam... :)

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.01. 16:52:05

@G.d.Magister: Igen, igen. Priapos itt arra inti a tolvajt, hogy ne nagyon mutogassa neki a középső ujját, mert nekik is van mit mutogatniuk a gazdájával.

Közben Poly megköszönte a hivatkozást, s egyik olvasója egy linket is küldött a Kükládok Múzeumából, ahol további priapikus-apotropaikus ábrázolások tanulmányozhatóak: www.tanea.gr/default.asp?pid=2&artid=4544783&ct=4

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.01. 22:39:15

Két dolog jut még eszembe: egyrészt a megejtő szépségű Venus-szobor, illetve a mai, mondjuk ki, balkáni Görögország simlizős, korrupt valóságának éles ellentéte. Hálát adhatunk a Habsburgoknak, hogy Magyarországot nem engedték oda a töröknek, hanem foggal-körömmel ragaszkodtak hozzá.

Másrészt érdekes, hogy mind a ficus, mind a digitus impudicus antik eredettel bír, s mégis ilyen szívósan tovább éltek Európában. Más eredete nem lehet a két gesztusnak, csak a görög-római?

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.01. 23:08:39

@G.d.Magister: Sok éves olvasgatásaim alapján azt gondolom, hogy éppen Erasmus Adagiája az eredete mindennek. Ez a mű azonnal iskolai tankönyv lett, bevezető a görög-római kultúrába, százféle rövidített, bővített, kivonatolt, fordított, népnyelvű, kommentált változatban járta be Európát. Minden rég elfelejtett görög-római közmondást ez hozott újra forgalomba. A reneszánsz-barokk diákkultúrát ismerve nem csodálkoznék, ha Erasmus alapján újították volna fel a ficust és a digitus impudicust, de a nevüket egészen biztosan.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.01. 23:32:19

@burqus: hát ez egy számomra kedves, filosz-szívet melengető, de éppen ezért egy kissé elfogult magyarázatnak tűnik. Inkább az tűnik hihetőnek, hogy a mediterráneum népeinél megmaradt ez a két gesztus. Persze ezt nyilván te sem zárod ki.

Egyszer véletlenül láttam egy filmet, ahol egy olasz város valamilyen ősi népszokását mutatták be, amely állítólag a római kor előttre (!!) megy vissza. Szóval, most belegondolva, a római korból származó kontinuitást nem is oly nehéz elképzelni.

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.02. 17:09:11

Persze, persze. Az imént Észak-Európára gondoltam, benne Magyarországgal, ahová az antikvitás középkori és főleg reneszánsz közvetítéssel érkezett, s ebben nagy szerepet játszott az Adagia is. Ha nálunk egyáltalán használták a "digitus impudicus"-t még mielőtt angol nyelvterületről bejött volna a használata, az inkább ilyen közvetítő forrásokból eredhetett.

Délen más a helyzet, ott sok helyen nemhogy az antik, de még a rómaiak előtti hagyományok is elevenen élnek (mint Szerb Antal szépen leírja az Utas és holdvilágban Gubbióról). Ott nemigen volt szükség Erasmusra a digitushoz, de nem is csak ez az egy bajűző gesztus maradt fent: lásd pl. a lefelé tartott mutató- és kisujj gesztusát.

_Epikurosz_ 2010.03.02. 18:15:04

@burqus: "Ez a mű azonnal iskolai tankönyv lett": majd betiltották, majd elővették.
Rövidített/tisztított/lopott Adagia található itt: www.uni-mannheim.de/mateo/camenaref/manuzio.html

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.02. 18:21:11

Igen, erről a betiltás-félig engedélyezés-purgált kiadás-történetről részletesen írok a fent említett Studiolum-CD-n, amely az általad bekötött Paolo Manuzio-féle „katolikus változat” első modern kiadását is tartalmazza.

_Epikurosz_ 2010.03.03. 11:54:07

@burqus: Kíváncsivá tettél. :-)
Nekem is van olyan érzésem, hogy éppen Erasmus Adagiája az eredete sokmindennek, főleg abban a (számos) esetben, amikor kizárólagosan ógörög forrásra hivatkozik, hiszen amíg görögtanárok nem jelentek meg Bolognában (ld. Jacques le Goff), addig bizonyos kifejezések nem állhattak rendelkezésünkre. Természetesen lehetett a hagyománynak egy természetes útja is, hiszen éltek görögök Itáliában is, és vihették magukkal a mozdulataikat (:P) és szófordulataikat, csak akkor Erasmus az ókori latin és/vagy korabeli használatot is feltünteti.
Más: Igenigenigen, szeretnék könyvkötészetet tanulni!!!! :D

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.03. 12:27:20

@_Epikurosz_: Érdekességképpen, az Erasmus által közvetített görög források között egészen unikálisak a bizánci görög szövegek, amelyeket gyakorlatilag ő hozott be az európai köztudatba (sőt az újgörög kiejtést is ő propagálta először: wangfolyo.blogspot.com/2009/01/bocs.html ); épp az Adagiának is egyik legfontosabb forrása a 15. századi Michael Apostolius görög közmondásgyűjteménye. Ugyanakkor Erasmus nagyon lebecsülte ezeket a kései szövegeket, ahol lehetett, elhallgatta szerzőik nevét, és ilyen megjegyzésekkel határolódott el tőlük, hogy „mihi quidem hoc dictum fecem vulgi videtur olere”.

ad notam könyvkötészet: ezek szerint homonímákra kihegyezett füleddel a „belinkel”-t kifejezetten sértőnek találtad volna! :P

_Epikurosz_ 2010.03.03. 13:43:16

@burqus: igen, ez a kifejezés párszor előfordul, többnyire rövid és forrás nélküli bejegyzésekben. :D
Erre a kiadásra gondoltál? www.ub.unibas.ch/kadmos/gg/pic/gg0305_001_tit.htm
Nem találtam volna a "belinkel"-t sem sértőnek, csak lecsaptam a magas labdát. :)

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.03. 14:17:56

@_Epikurosz_: Nem-e? Hát nem sértő, ha megvádolják az embert, hogy kommenteléskor csak linkel? :)

Nem tudom, ezt a kiadást használta-e Erasmus (az Adagia Elsevier-féle kritikai kiadásában benne van, hogy melyiket, de az nincs most kéznél), de mindenképpen erre a könyvre gondoltam.

Azok a rövid és forrás nélküli bejegyzések meg szinte egytől egyik Apostoliuson alapulnak…

_Epikurosz_ 2010.03.03. 14:42:04

@burqus: Jómagam kommenteléskor valóban linkelek, mert dolgozni kéne... :)
A Contemporaries of Erasmus azt írja hogy Erasmus Velencében olvasta Apostolius kéziratát, tehát még az első, 1519-es kiadás előtt hozzáfért.(Google books: books.google.hu/books?id=-BjzbYSIVqgC&pg=PA69&lpg=PA69&dq=Apostolius+(Basel,+1538)&source=bl&ots=y9bdhcidX5&sig=5uR6e7jnfxH0JJV7-GZj7WexpA4&hl=hu&ei=IUyOS6r1HKiqmwPJ07S1Cw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4&ved=0CBQQ6AEwAw#v=onepage&q=Apostolius%20(Basel%2C%201538)&f=false)

tewton 2010.03.14. 01:00:26

@G.d.Magister: a figához talán nem kell humanista erudíció: némi szerencsével régimagyaros szövegekből is ki lehet hámozni azt, alítom (s.xii-xiii kőfaragványon is láttam, pedig Rotterdámi Rézmán még nem is volt akkor). Vagy talán a magyar néphagyományból is.

Ha jól emlékszem, a fige-fityisz mutogatása pont' arra példa, hogy a valamikor a 15-16. szdi, egyértelműen sértő és kihívó felnőtt gesztusok és szófordulatok (pl. Hudsfut > huncut) hogyan csúsztak le lassan a gyereknyelvbe-köznyelvbe, hogyan vesztették el obszcén stb. jelentésüket.

tewton 2010.03.14. 01:16:23

No, ímhol a Magyar Néprajz VII:

"Obszcén jelentésű elhárító gesztusok alkalmazása valamely rosszindulatú lény jelenlétében, veszélyhelyzetben volt szokásos. Legelterjedtebb a fügemutatás (csipisz, fityisz, fika); többféle módja volt. Tulajdonképpen a genitáliák jelképes megmutatását jelenti, és mint ilyen, különböző formai változataiban egész Európában adatokkal nyomon követhető az ókor óta. Leggyakoribb forma a behajlított ökölben a hüvelykujj kidugása a mutató- és középső ujj között, de ismert a hüvelykujj bezárt ökölbe való bedugása, vagy a középső három ujj behajlítása mellett a két szélső kinyújtása; hüvelykujj gatya vagy kötény korcába dugása; továbbá mindezek két kézzel egyszerre. Mind európai, mind magyar gyakorlatban van általánosabb, lekicsinylő, csúfolódást kifejező jelentése is. Mágikus gesztusként a magyarság gyakorlatában leginkább szemverést elhárító és – ritkán – veszett kutyát elküldő céllal használt (Vajkai 1937a; Tolnai 1904)."

mek.niif.hu/02100/02152/html/07/423.html

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.14. 01:26:33

@tewton: Köszi, nagyon érdekes!

"vagy a középső három ujj behajlítása mellett a két szélső kinyújtása"

Na most megint ki fogtok röhögni, de ez a mozdulat miképpen jelképezhet genitáliákat??

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.14. 01:38:18

@G.d.Magister: ez utóbbiról én olasz folklórból úgy tudom, hogy az ördögöt jelzi a két szarvával. Emiatt a digitus impudicussal és a fügével ellentétben – amelyeknek érthető módon felfelé kell állniuk – kötelezően lefelé kell mutatnia, hogy oda menjen vissza, ahonnét jött.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.14. 09:46:29

@burqus: tényleg! Köszönöm a magyarázatot!

sapuh 2010.03.20. 21:25:13

@tewton: a figa az más, mint a füge...

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.20. 21:44:15

@sapuh: A különös az, hogy nem, legalábbis tewtoni értelemben. Miközben olaszul a legtöbb fa hímnemű és gyümölcse nőnemű, a füge és annak gyümölcse egyaránt hímnemű, épp azért, hogy ne legyen összekeverhető a „jó picsa” jelentésű nőnemű változattal (próbáld meg azt mondani a piacon, hogy „datemi un chilo di fica, per favore”); ámde a „fügét mutatni” fügéje igenis nőnemű: „fare le fiche/fighe”.

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.20. 21:54:58

és hogy miért nőnemű, arról, mint a kínai mondja, egy kép többet mond tízezer szónál: www.suvag.hr/~mpansini/figa.htm . Quod cuique datum est ad demonstrandum, digitus vagy figa, ugye.

sapuh 2010.03.21. 00:27:57

@burqus: tudom én :)

Kísérletképpen beírtam a figát az olasz wikipediára, és kiadott egy egészen jó szócikket. Itt azt írja, hogy már a görög συκον (füge) szónak is megvolt ez a másodlagos jelentése, onnan került át tükörszóként a kései latinba, kiszorítva - bár nem mindenhol - a cunnust.

Majdnem ennyire érdekes megnézni oldalt, hogy milyen más nyelveken létezik ez a szócikk - persze magyarul nem.

Csehül viszont a picsa az píča. Szíven ütött, hogy ez szláv jövevényszó...

EsGé 2010.06.01. 21:17:39

Az Agincourt-i ujjmutogatás úgy tudom nem a feltartott középső ujjra vonatkozott, hanem a V-alakban felmutatott középső és mutatóujjra (tenyérrel befelé), de a jelentése annak is ugyanaz. Churchill nézte be egyszer, amikor a victory sign (ugyanez, de tenyérrel kifelé) helyett véletlenül bemutatott a tömegnek. 2.bp.blogspot.com/_dE0biuFo4cQ/R62o_vTwXrI/AAAAAAAAAwg/trHXhdfZCXc/s320/churchill-combo.jpg