Laudator temporis acti

Concedo nulli

Az ember, aki latinra fordította a Micimackót

2010. március 14. 13:39 - G.d.Magister

Idén március 9-én lett volna 100 éves Lénárd Sándor orvos, író, költő, nyelvész, fordító,  s eme évforduló emlékére egy szép virtuális kiállítás jelent meg a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján, az ún. Lénárd-szemináriumot szervező Vajdovics Zsuzsa alkotásaként. Az anniverzárium engem is arra késztetett, hogy szembenézzek régi adósságommal, és foglalkozzam a Lénárd által latinra fordított Micimackóval. (Amely innen letölthető.)

Volt nekem saját Winnie ille (!) Pu-m, de jellemző, hogy valamerre elkallódott az évek során, hiába kerestem. Már gimnáziumban is megkaptam valamely lelkes rokontól, de hamar félredobtam, érdektelen volt, továbbá akkori tudásomhoz képest viszonylag nehéz. Aztán egyetem alatt is hozzám került egyszer, ekkor már csak egyszerűen nem érdekelt, latinját sokszor esetlennek, máskor gyermetegnek tartottam, meg egyébként is, feleslegesnek tartottam az egészet.

De akkor miért, hogy hatalmas sikere volt az USÁ-ban és szerte a világon? A New York Times 1984-es cikke szerint 1960-ban, megjelenésekor 20 hétig volt az újság bestseller-listáján, 125 000 példányban fogyott el, 21 kiadásban. (A cikk 1984-ben íródott!) Sőt, olyat is hallottam már, hogy az USÁ-ban ezen tanították a latint (nyilván volt rá példa, de nem mindenütt). Természetesen mindennek az az oka, hogy angol nyelvterületen ekkor már nagyon népszerű volt a Micimackó, s a diákok könnyen rá tudtak csodálkozni az ismert történetek latinítására, s közben a nyelvet is tanulták. S most, amikor gyermekeim miatt nekem is be kellett lépnem a Micimackó-univerzumba, vagyis apaként már jókat derültem, amikor a Lénárd-féle fordítást olvastam, tetszettek a megoldásai, találékonysága, egyszerű, de letisztult és hibátlan nyelvezete. Lássuk az egyik legendás jelenetet, Malacka házát, s rajta a "Tilos az á" tábla történetét a 3. fejezetben.

I. Az eredeti Milne-szöveg: 

THE Piglet lived in a very grand house in the middle of a beech-tree, and the beech-tree was in the middle of the forest, and the Piglet lived in the middle of the house. Next to his house was a piece of broken board which had: “TRESPASSERS W” on it. When Christopher Robin asked the Piglet what it meant, he said it was his grandfather's name, and had been in the family for a long time. Christopher Robin said you couldn't be called Trespassers W, and Piglet said yes, you could, because his grandfather was, and it was short for Trespassers Will, which was short for Trespassers William. And his grandfather had had two names in case he lost one-Trespassers after an uncle, and William after Trespassers.

 

“I've got two names,” said Christopher Robin carelessly.
“Well, there you are, that proves it,” said Piglet.

 

II. A Karinthy-fordítás vonatakozó helye:

Malacka nagy kunyhóban lakott egy nyírfa közelében, ez a nyírfa az erdõ közepében állott, és Malacka a kunyhó közepében lakott. A háza közelében, rúd tetején, egy darab törött lécen ez volt olvasható: „TILOS AZ Á.” Amikor Róbert Gida megkérdezte Malackát, hogy ez mit jelent, Malacka szemrebbenés nélkül kijelentette, hogy ez az õ nagyapjának a neve, és évek óta egyben az õ családi nevük.

Róbert Gida vállat vont, és olyasfélét próbált megjegyezni, hogy egy embert nem hívhatnak Tilosaz Á-nak, de Malacka kijelentette, hogy igenis hívhatnak, mert például az õ nagyapját így hívták, ez volt a neve: Tilosaz Á. Az õ nagyapjának igenis két neve volt arra az esetre, ha az egyiket elvesztené. Tilosaz, ez volt az egyik neve, amit egy nagybátyjától örökölt, és Á, vagyis Átjárás, ez volt a másik neve, amit egy átjárótól örökölt. De lehet Ákos vagy Ábrahám is.

– Megjegyzem, nekem is két nevem van – vetette oda Gida könnyedén. – Róbert Gedeon.
– Na ugye, látod, ez is azt bizonyítja – bólintott Malacka. (Karinthy F. ford.)

III. Lénárd fordítása:

Porcellus in domo magnifica media in fago habitabat, fagus media in silva erat et Porcellus media in domo vivebat. Apud domum tabula quaedam fracta erat, ita inscripta: 'TRANSITUS VE'. Cum Christophorus Robinus Porcellum rogavit, quid hoc significaret, iste dixit, id nomen avi esse et per longum tempus in familia fuisse. Negavit Christophorus Robinus aliquem 'Transitus Ve' vocari posse, sed Porcellus in sententia perseveravit, quia scilicet avus suus ita vocabatur et erat 'Transitus Vehi' breviter complexus, quod erat 'Transitus Vehilius' breviter complexus. Avo duo nomina fuerant ne uno amisso innominatus eveniret - Transitus post patrem et Vehilius post Transitum.

'Etiam mihi,' dixit neglectim Christophorus Robinus, 'duo sunt nomina.'

'Ecce tibi, quod demonstrandum erat,' dixit Porcellus.

 

Látható, hogy Lénárd sokkal hűségesebben követi az eredeti szöveget, mint Karinthy, aki egyrészt kihagy (nem fordítja pl. a rövidítésre vonatkozó részt), másrészt kicsit bele is nyúl a szövegbe. De Lénárdnál is sorjáznak a remek megoldások, a "Transitus Vehilius" nagyon szellemes, továbbá elegáns (bár egy kicsit túldíszítés az eredetihez képest) a "in sententia perseveravit" ("kitartott véleményében"). Nagyszerű a csattanó a "quod erat demonstrandum"-mal ("ezt kellett bebizonyítani"), ami ugye a matematikai bizonyítások klasszikus befejezése. Azért egy-két hiba, pongyolaság is becsusszan, mi ez az "innominatus "eveniret" például? Pfuj. Sokkal inkább "innominatus fieret", vagy inkább "nomine fraudaretur" stb. A "neglectim" sem jó fordítása a carelessly-nek, mivel itt Róbert Gida nem "hanyagul", hanem "óvatlanul" jelenti ki, hogy neki is két neve van, s ezzel magas labdát ad az (egyébként hülyeségeket beszélő) Malackának. Jobb lett volna tehát a "temere", vagy "temerarie" (meggondolatlanul, óvatlanul stb.).

Érdekes még a “TRESPASSERS W” problémája. Ez ugye úgy egészítendő ki, hogy "Trespassers will be shot", vagyis "az átkelők (birtokháborítók) le lesznek lőve". Karinthy ezt szelídebben, a magyar fülnek sokkal ismerősebb "TILOS AZ Á"(TJÁRÁS) kifejezéssel fordította. S mit találunk Lénárdnál? "TRANSITUS VE", vagyis TRANISTUS VETITUS. Azaz: "TILOS AZ ÁTJÁRÁS"! Vagyis itt Lénárd nem az eredeti angol szöveget követte, hanem Karinthy magyar fordítását! Nem tudom, mennyire érvényes ez a fordítás egyéb részeiben, de valószínűleg nem nagy mértékű e hatás, hiszen Lénárd egyébként nem könnyelműsködhetett, ha angol piacra (is) szánta művét. De a fenti esetben alighanem Karinthy sikerült magyarítása vezette a tollát.

Korábban, az egyik posztomban azt írtam, hogy csak olyan modern latin fordításnak van értelme, ahol a lefordítandó szövegnek eleve van valami köze a latinhoz, vagy az antik kultúrához. Részben revideálnom kell az álláspontomat, mert a Winnie ille Pu azt mutatja, hogy lehet nagy sikert elérni egy rendkívül népszerű, szinte már az alapműveltség részét képező szöveg lefordításával is. Persze kellett Lénárd tehetsége is, aki Milne sziporkáit humorosan és tisztán adta vissza; s talán kellett egy kicsit hozzá Karinthy is, akinek a magyarítása szinte ugyanannyira megszerettette a magyar olvasókkal (így Lénárddal) ezt a "csacsi öreg medvét", mint az eredeti az angolszászokkal.

147 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr561838782

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Málnástúrós 2010.05.19. 14:27:05

Bizonyos együttesek bizonyos számait visszafele játszva „titkos üzenetekre” lelhet a kísérletező kedvű hallgató. A legismertebb és a legnagyobb botrányt kavart szöveg talán a Led Zeppelin Stairway to Heaven c. számában hallható :&bdqu...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MSC/Halihó14 2010.03.14. 16:11:06

Asszem, az élő latinról is írt: mek.oszk.hu/kiallitas/lenard/irasok/cikkek/latin.html

Akkoriban, ugye, amikor ő él, a Latinitas Viva (durván 1900-70-es évek) hulámzott egész Nyugaton, a jó öreg Oerberg (az igazi élőlatin tanár; említette, ő kommunikatív formában, úgy mint a mai modern nyelveket, tanította a latint) korában. Elképesztő, miket (latin nyelven író költőknek újság; latin nyelvű újság;) a latin érdekében. Természetesen mára már annyira ez a fajta erő nem jellemző, maximum az Ephemeris, a Vicipaedia, és a immár kb. 20 éven keresztül működő Nuntii Latini. Csak végig kell olvasni...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.14. 16:32:17

@MSC/Halihó14: Kösz, hogy felhívtad e cikkére a figyelmem!

Mária, a barbár 2010.03.14. 17:28:34

Ó, a Micimackó, gyermekkorom kedves könyve. Most szívesen olvasnám latinul is, ha hozzájutnék.

MSC/Halihó14 2010.03.14. 18:07:18

És, különben, milyen a cikk?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.14. 18:18:37

@Mária, a barbár: Lásd az első bekezdés harmadik linkjét, s máris olvashatod.

@MSC/Halihó14: ez egy külön posztot érdemelne. Meg jobban kellene ismernem, amiről ír (latin versek, folyóiratok). Egyébként persze, tetszik, de majd bővebben is szeretnék minderről írni.

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.14. 21:33:15

Nagyon örülök, hogy méltó cikk született a Lénárd-centenáriumra.

A fordítás megítéléséhez némileg a keletkezéstörténet is hozzátartozik. Lénárd először a venetói olasz ellenállókat tanította angolul a Micimackóból – mivel más angol könyve nem volt –, annyira, hogy amikor néhány hónap múlva az összekötőjük elment segítséget kérni az amerikaiakhoz, azok gratuláltak az angoltudásához. Aztán Brazíliába érkezve a bányában, ahol egy évig orvos volt, a francia mérnök lányait kellett latinul tanítania, s minthogy nem volt más kéznél, ugyanezt a Micimackót fordította sebtében latinra az angolul már jól tudó lányoknak, akik persze borzasztóan élvezték a dolgot. Később, amikor már angolul is publikált, véletlenül jutott a kiadója fülébe, hogy egy angol Winnie ILLE Pu-ja is van (nekem ez az ille kifejezetten tetszik, az angol eredeti the-jének esetlenségét idézi), és azt publikálták változtatás nélkül, amit ő a francia lányoknak produkált.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.14. 21:54:50

@burqus: köszi az adalékokat! Ezeket Lénárd életrajzi regényéből vetted? Állítólag nagyon jó könyv, lehet, hogy nekiugrok. Persze ha "sebtében" fordította, akkor még a kis hibák is megbocsátást nyernek, bár máshol azt olvastam, 7 évet dolgozott a fordításon (??). Ja, az ille nekem azért nem tetszik, mert nem ragozza, tehát ha Micimackónak értelemszerűen részesesetben kellne lennie, akkor is alanyeset marad. Ennek okát nem értem. Pl:

"Amabo te, potesne Winnie ille Puo fabulam narrare?"

Noha Winnie illi Pu-t kellett volna írni. Ez engem zavar.

Egyébként te mit gondolsz? Hatással lehetett Lénárdra a Karinthy-féle magyarítás?

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.14. 22:23:33

Abból is, meg Robert Graves előszavából az angol The Valley of the Latin Bear-hez: mek.niif.hu/02700/02764/html/index.htm

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.14. 22:37:09

Bocsánat, hogy ilyen vonatszerelvény-szerűen válaszolok, de a blog.hu hibájából az előbbi kommentet csak az oldalsávban láttam, ott is csak az első két sorát. Szóval Graves azt írja, hogy ez alatt az egy év alatt fordította le, az utána való hat évben csak pihent a mű. A következő tanévre tervezte a Micimackó kuckójának a lefordítását, de akkorra kidobták az ólombányából, mert az egészségügyi problémákkal hozzá forduló bányászoknak azt tanácsolta: „Pucoljon el innen, amilyen hamar lehet.” Úgyhogy sajnos az nincs meg, pedig milyen jól jött volna valamikor itt abadguide.wordpress.com/2009/12/26/the-more-it-snows-how-cold-my-toes/#comment-4293 (ami erre volt válasz: camelsnose.wordpress.com/2009/12/)

¿Qué tapas hay? 2010.03.15. 10:56:56

kicsit off

Malacka nagyapjának neve nem a "trespassers will be prosecuted"-ből rövidült?

toroB 2010.03.15. 11:22:34

körülbelül két hete volt az m1-en egy film, amerikai iskolában gyermekek adták elő a Micimackót, miközben a narrátor unoka Lénárd Sándorról és a latin Micimackó fordításról mesélt. Érdekes film volt, bár kicsit felkavaró, a II. Világháborús képek miatt.

lüke 2010.03.15. 11:37:33

hmm
kár hogy nem tudok latinul:)
de Milne nagyon keserü ember volt
s Karinthy is,
s valószínü Lénárd is:)
Apám c. esszéje -magyar- mek. oszk fenn van ,mindenkinek ajánlom

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.15. 12:47:14

@¿Qué tapas hay?: ez már alighanem részletkérdés. A Gugli a "will be shot"-os találatból dobott ki többet, így arra tippeltem. Mondjuk mivel Milne angol volt, talán mégis inkább neked van igazad, s inkább prosecute. A lelövés az amikra lenne jellemző. De ezt egy Milnével foglalkozó filológus tudná megmondani. :)

@toroB: szívesen megnéztem volna.

@lüke: kösz a tippet. Karinthy inkább fanyar, mint keserű, szerintem. Lénárdot még nem ismerem eléggé.

MSC/Halihó14 2010.03.15. 16:55:12

off. Ennek a mondatnak van értelme egyáltalán: Requiescat In Constantia, Ergo, Repraesentatio Cupidi Auctoris Religionis. Vagy ez is ilyen Lorem Ispsum féle...

ppéter 2010.03.16. 09:54:53

@lüke: Nem volt keserű, bár lehetett volna. Sok műve letölthető, sajnos nyomtatásban már csak antikváriumban szerezeted meg. Olvasd el és rájössz.
Itt egy idézet a Mackó nyelvezetéről mek2.niif.hu/kiallitas/lenard/irasok/egynap/egynap5.html

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.03.16. 11:44:11

itt meg maga a keletkezéstörténet Lénárd által megírva, kiadatlan kéziratból: mek2.niif.hu/kiallitas/lenard/irasok/manuscript/fewords.html

A cím kötőjeles írásmódja egyszersmind megmagyarázza azt is, miért nem deklinálja Lénárd az „ille”-t: mert a „Winnie-ille-Pu”-t egyetlen ragozhatatlan kifejezésként fogta fel.

zoltanatya 2010.03.16. 11:52:55

Kiváló poszt, gratulálok. Ki vagyok én, egyszerű mezei kispap, hogy olykor munkaeszközömül is szolgáló, felettébb élő holtnyelv kiváló tudós bloggertársammal nyelvtannáciskodjak, de szerény tudásom szerint a mozaik szavak toldat ellenére is ékezetmentesek. Olyan nagyhatalmak esetén is, mint az USA-ban, de még egy olyan szuperhatalom esetén is, mint ÁFA-val. Ezért megitélésem szerint az "USÁ-ban ezen tanították a latint" helyesírás szemponzjából helytelen. Amennyiben tévedtem, szíves elnézést kérek.
Dicsértessék a Jézus Krisztus minden kedves olvasótársamnak.
Z. atya

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.16. 12:48:07

@zoltanatya: Mindörökké! A tisztelendő atyának nagy valószínűséggel igaza van.

Azhát 2010.03.16. 12:55:21

Na és volt valamelyikőtök a PIM-beli előadáson?

Azhát 2010.03.16. 12:58:54

"S mit találunk Lénárdnál? "TRANSITUS VE", vagyis TRANISTUS VETITUS. Azaz: "TILOS AZ ÁTJÁRÁS"! Vagyis itt Lénárd nem az eredeti angol szöveget követte, hanem Karinthy magyar fordítását! "
Miért, igazából latinosan minek kellene itt állnia? :)

A rómaiak is azt írták, hogy "meg lesz ölve", aki belép? :)

Azhát 2010.03.16. 13:44:21

Mellesleg ajánlom az angliai Penguin-kiadást, mert abban a végén van jó pár magyarázat is: pl. hogy melyik auktorra utal stb.

A magyarországi kiadásban (ami szimpla lenyomat, hiszen nem kellett újraszedni :) ezt egyszerűen elhagyták...

Azhát 2010.03.16. 13:51:32

"itt Róbert Gida nem "hanyagul", hanem "óvatlanul" jelenti ki, hogy neki is két neve van, s ezzel magas labdát ad az (egyébként hülyeségeket beszélő) Malackának."

Nem feltétlenül szerintem. Legalábbis én erre nem gondoltam volna :)
Egyszerűen Róbert Gida se annyira okos, hogy feltétlenül hülyeségnek gondolja Malacka beszédét, hiszen még gyerek, másrészt pedig lehet, hogy egyszerűen csak ráhagyja Malackára az egészet, nem foglalkozik a dologgal tovább: "Tilosaz Ákos volt a nagyapád? Mérne?" :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.16. 14:27:38

@Azhát: ? Nem értem a kérdést, meg a problémát se.

Azhát 2010.03.16. 16:35:30

@G.d.Magister:
Kár.
Arra céloztam, hogy Karinthy nem fordíthatta le szószerint, hogy "aki itt átmegy, azt lelőjük", mert ilyet nálunk nem írnak, nem mondanak.
Gondolom ilyet Lénárd se akart írni a latin fordításban, merthogy a rómaiaknál se volt meg ez a - valljuk be: - elég kemény szövegezésű szabványszöveg. Vagy megvolt??
Egy római földbirtokos milyen táblát tett volna ki a birtoka bejáratához? Ez a kérdésem :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.16. 17:23:44

@Azhát: :) Hát ez házi feladat neked, de azért én is utánanézek. :)

napoletano 2010.03.16. 18:22:36

@G.d.Magister: Gratulalok, Lenard megerdemelte ezt a posztot... Erdekes amugy az is, miert nem volt jo Karinthynek a bukkfa, miert "nyir"?
A mar kibontakozott "tresspassers..." megjmegyzesekhez - hat ezen elsore en is jot mosolyogtam, el is hataroztma, ezt szova teszem - de masok mar megtettek. En kotve hiszem, hogy Nagy-Britanniaban, Milne idejen meg kinn lettek volna az illetektelen behatolokat lelovessel fenyegeto tablak... :-) Akkoriban pedig az amerikai telepesek meg az "elobb erkeztunk" jogan ott levoket is lottek, igy ott talan... de szerintem a "tilos az a'" K. egyik remeklese.
Szoval en a "trespassers will be prosecuted" valtozatra szavazok. De muris az, hogy Milne maga is lenyegeben nyitva hagyja a dolgot.

lüke 2010.03.16. 18:33:59

@G.d.Magister: Karinthy Cini
naplójában ír
-a római talkozásáról Lénárddal
- s a keserű apjáról:)is

lüke 2010.03.16. 18:39:00

@ppéter: olvastam Lénárd kollégától:
1, Egy nap a láthatatlan...
2, Római konyha
3, Apám
4,Völgy a világ végén

az elsó három tulajdonosa is vagyok

lüke 2010.03.16. 18:44:38

@burqus: @G.d.Magister:
már hogy ne lettvolna
láttál olyan magyar írót, kire Karinthy nem volt hatással?
Vannak akik ebből él(t)nek:
Kishon pl
de osztrákokra is hatással volt:
Torberg, Roda- Roda
s a hollywoodi magyar librettósokra:)

lüke 2010.03.16. 18:51:03

még egy okoskodó megj.
Bécsben élő unkámnak szoktam olvasni
W. Busch: Max és Móricát,ami szörnyűségekről szól, majdnem horrorisztikus

_Epikurosz_ 2010.03.16. 21:41:28

@G.d.Magister: @Azhát: Egy római földbirtokos? "Ide temetkezni tilos!" Elnézést. :P
Esetleg: noli intrare. Csak azt kell(ene) egyértelműen jelezni, hogy merre van az intra.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.16. 22:15:17

@lüke: én is olvastam a Karinthy-naplót, de a találkozásra sajna nem emlékszem...

Azt mondjuk nem merném kijelenteni, hogy Karinthy hatással volt pl. Németh Lászlóra, vagy Illyésre, de Lénárd Sándor esetében elég kézenfekvő a dolog. Persze, hadoválok itt, de egyáltalán nem tudom, hogy a KF-féle Micimackó-fordítás mekkorát "robbant" akkoriban.

Azhát 2010.03.17. 07:32:47

@lüke:
"de osztrákokra is hatással volt:
Torberg"

Friedrich Torberg? Schuler Gerber hat absolviert???
Őrá is hatott? Hogyan? Honnan ismerhette?

Azhát 2010.03.17. 07:38:52

@G.d.Magister:
"én is olvastam a Karinthy-naplót, de a találkozásra sajna nem emlékszem..."

Én se, pedig...
Egyáltalán: járt a 2. vh. után Európában Lénárd???

Hogy leveleztek Cinivel ez tuti, sőt K. Marcinak is küldött levelet Lénárd. Marci idézi is az Ördöggörcsben.

KapitányG 2010.03.17. 17:52:54

Lükének szeretettel ajánlom a Római történetek-et is, letölthető a MEK-ről.

De antikváriumban beszerezhető! Én legalább 10 példányt "szereztem" és ajándékoztam el a Völgy a világ végén-ből (a gyűjteményes kötetből, amelyik tartalmazza aZ Egy nap a láthatatlan házban-t és a Római történetek-et is.
A Völy a világ végén-t egyébként - csak egymagában - néhány évvel ezelőtt újra kiadták

G.d. Magisternek: a MEK Lénard-kiállítása nem az évfordulóra jelent meg, évek óta van. Köszönet érte a MEK-nek és Vajdovics Zsuzsának.
És 9-én emléktáblát avattak szülőháza, az Erzsébet krt. 23. falán. Sajnos, nincs fényképem róla, mert meghalt a fényképezőgépem...

Ajánlom még mindenkinek ezt:
www.polc.hu/konyv/egy_magyar_idegenvezeto_babel_tornyaban/703679/
Ír benne többek között az új-latin nyelvről, és a Micimackóról is.

Még LÉnardról:
www.filmacademy.hu/data/files/350/GalffiL_dolgozat.pdf

KapitányG 2010.03.17. 17:57:41

És az ő fordítása a Tristitia salve is, F. Sagan regénye

KapitányG 2010.03.17. 18:02:54

Itt pedig a fiának a visszaemlékezése:
giolenard.blogspot.com/2009/04/meu-pai-sandor-alexander-lenard.html
Hasonló tartalmú, de ennél bővebb levélben köszöntötte azokat, akik megemlékeztek Magyarországon Lénard születésének 100. évfordulójáról, Győri László olvasta fel a PIM-beli kerekasztal-beszélgetésen.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.17. 19:03:40

@Azhát: @KapitányG: Örülök, hogy ilyen sok infót kapok Lénárdról, okvetlenül elolvasom a műveit ezek után.

lüke 2010.03.17. 21:17:01

@Azhát:
azhát:)
de.wikipedia.org/wiki/Friedrich_Torberg
honnan? a magyaroktól
Torberg= Kishon német fordítója

lüke 2010.03.17. 21:24:38

@mindenki: kösz
megkeresem nektek melyik
Cini könyvben van,ok?
Cini olasz szakos volt és nyelvész erdetileg:)
többször járt Rómában ,lehet hogy a római könyvben van

lüke 2010.03.17. 21:27:23

@KapitányG:
ez a Bon jour tristesse

film is készült, nem is akárkikkel:
en.wikipedia.org/wiki/Bonjour_Tristesse_%28film%29

Terézágyú 2010.03.18. 10:54:12

@lüke:
"Torberg= Kishon német fordítója "

Ezt nem tudtam. De ettől még nehezen mondhatjuk, hogy Karinthy hatott volna rá... :)
na mindegy :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.18. 11:03:07

@Terézágyú: már elnézést, hogy a csapos közbeszól, de szerintem arra gondolt lüke, hogy Toberg tudott magyarul, ergo...

lüke 2010.03.18. 13:13:10

@KapitányG:
igen ez az, az Italia mia-ban.........

lüke 2010.03.18. 13:17:38

@Terézágyú:
ha elolvastad volna a hozzászólást
ott van: a magyaroktól:)
Molnár, Roda Roda, Lengyel Megyhért, a Kordák az egész hollywoodi osztrák-magyar
bagázs,ahol Billy Wilderrel az élen Torberg is emigrációban volt
/Karinthyt egyébként Wagner Jauregg
de.wikipedia.org/wiki/Julius_Wagner-Jauregg
( s Olivecrona operálta Cushing helyett)

kezelte, (s Olivecrona operálta Cushing helyett)

lüke 2010.03.18. 13:33:14

@KapitányG:
ezt a filmet nem mutatták Mo-n be
csak a
Szereti ön Brahmsot
de.wikipedia.org/wiki/Lieben_Sie_Brahms%3F
ami még parádésabb:)
de jól elkanyarodtunk a nicimackótól az össz(tüz)müvészethez:)

lüke 2010.03.18. 13:35:36

@Terézágyú:
s amit nem tudunk az tényleg nincs!

ppéter 2010.03.18. 14:13:42

@G.d.Magister:
Nothing more difficult, than to tell, when we met our best friends for the first time. I am quite sure, I did not meet Winnie-ille-Pu (- my companion in Gestapo-occupied Rome, in the forests of Brasil and now in the greenest valley of the world in the state of Santa Catarina -) as a child. I am quite sure about it; he was not yet born, when I went to school. We, Hungarian children of the pre-Winnie era had quite a different bear whom we did not love less, but did not reach Winnie's international fame, probably because his name was less suited for export. He was called Dörmögő Dömötör and his passion for honey and good food was absolutely Winnie-like.

Thus Winnie was - if I am allowed to vary a theme from many biographies - the second bear in my life.

Semmi sem nehezebb, mint megmondani, mikor találkoztunk a legjobb barátainkal első ízben. Biztos vagyok benne, nem találkoztam Winnie-Ille-Pu-val (- társam a Gestapo által megszállt Rómában,a Brazil erdőkben és most a legzöldebb völgyében a világnak Santa Catarina államban-), mint gyerek. mMeggyőződésem, ő még nem született meg, amikor iskolába jártam. Mi, magyar gyermekek a Winnie korszak előtt egészen más medvével telt, akit nem szerettem kevésbé, de nem éri el Winnie nemzetközi hírnevet, valószínűleg azért, mert a neve kevésbé volt alkalmas exportra. Dörmögő Dömötörnek hívták, neki is szenvedélye volt a méz és a finom ételek, tökéletesen Winnie-szerű.

Winnie volt a második medve az életemben.

ppéter 2010.03.18. 14:58:37

Bocs a döcögős fordításért nem kenyerem. Úgy tűnik nem ismerte a magyar fordítást. De ő is finomított a feliraton, ha egyáltalán will..

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.18. 20:40:28

@ppéter: @ppéter: az biztos, hogy will, l. az eredeti szöveget: "and it was short for Trespassers Will, which was short for Trespassers William." Szerintem ebből elég egyértelmű.

Másrészt az általad idézett részlet egyáltalán nem bizonyítja azt, hogy Lénárd nem ismerte a magyar fordítást. Az biztos, hogy gyerekként nem találkozott Winnie-vel, hiszen a Winnie the Pooh 1926-ban jelent meg, amikor Lénárd már 16 éves volt. Na de csak azt állítja, hogy gyerekként nem ismerte meg Winnie-t, azt nem, hogy később, fiatal felnőttként ne ismerte volna meg, hiszen Karinthy fordításai 1935-1936-ban jelentek meg, ekkor Lénárdhoz még eljuthattak e kötetek, hiszen Bécsben lakik, hazajár, s a magyar irodalmat is figyelemmel követi (Heltait, Zilahyt fordít az 1930-as évek második felében). De lehet tobább keresni a perdöntő bizonyítékot, hogy ismerte-e a Karinthy-fordítást, avagy nem?

lüke 2010.03.19. 08:14:58

lehet agyalni, de lehetne:
Karinthy Marcit is megkérdezni.........
szerintem:)
aki ilyenre vetemedik:), hogy latinra fodítsa a Micimackót, játékos kedvében van szereti a nyelvet, a müfordítás játék- én is így müvelem,mint Lénárd kollégája-
s nem hioszem hogy ne nézett volna utána
magyarul is.
A római koll.hung-ban nagy élet volt
-Szönyi Zs, Márai, Triznya-,nagy könyvtár,nem hinném hogy hiányzott volna a klasszikus gyerekeknek való Karinthy:
Micimackó, Tanár úr kérem stb

KapitányG 2010.03.19. 10:58:34

Lehet, hogy ismerte, de azt gondolom, a Karinthy-fordításnak semmi szerepe nem volt abban, hogy megszületett latinul a Micimackó.
David E. Scherman: Roman Holiday for a Bashful Bear Named Winnie, Life, 1961. április 21., 61-66. oldal

lüke 2010.03.19. 17:32:00

@KapitányG:
na ebben nem lennék biztos.............
az évszám meg nem jelent semmit,vannak könyvek,amibe az ember hetente belenéz...........
az egyetemes művészet összefügg pl József A. is írt a cipőtalpairól, mint J. Ringelnatz
gedichte.xbib.de/Ringelnatz_gedicht_Meine+Schuhsohlen.htm

még egy adalék egy micimackó kedvelőről:
Brian Jones itt halt meg:
"Cotchford Farm in East Sussex, the residence formerly owned by Winnie-the-Pooh author A. A. Milne, which Jones had purchased in November 1968"

lüke 2010.03.19. 17:38:23

az egyetemesről: s Dali a
Gare de Perpignan c. képet egy Millet kép felhasználásával festette

tehát művek, művészek egymásra hatnak,de két magyar biztosn egymásra
K.Marci meg lesz kérdezve!
na nem okoskodom tovább............

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.19. 19:12:52

@lüke: te fogod megkérdezni? Az szuper lenne!

@KapitányG: Mi is van az általad idézett helyen? S mi ez a könyv egyébként? (Bocs, ha már szó volt róla)

KapitányG 2010.03.19. 19:44:50

Jézusom, ez az, amit nem akartam...
Töröld, légyszíves, nem tudom, miért nem birkózik meg vele a href.hu :(
Írd be a gúgliba a szerzőt meg a cikk címáének elős két szavát, ez az első találat

KapitányG 2010.03.19. 19:47:13

De előbb klikkelj rá a linkre, mert működik.
Azt hittem, szétveri az oldalt. De nem :)

KapitányG 2010.03.19. 20:06:47

Olyan valakiről van szó, aki a saját könyveit is több nyelven írta meg. Szinkrontolmácsként dolgozott. Ott volt nála az angol Winnie-the-Pooh. Vajon logikus-e, hogy meg akar ismerkedni a magyar fordítással?
Karinthy Márton azt írja az Ördöggörcsben, hogy a Micimackót valószínűleg nem is a nagypapa fordította, hanem a nagypapa húga, a nyersfordítást mindenképpen.

lüke 2010.03.19. 20:50:07

@KapitányG:
nem akar,mert már rég ismeri:)
de az
eredetiből illik fordítani
MO-n sokan fordítottak nem eredetiből
pl sok fr. könyv jött a németből
ez megváltoztatja az értelmezést:)
Ha nyersforditást kapsz, nehezebbé teszi a munkát..........

KapitányG 2010.03.19. 20:55:38

Arra van bizonyíték, hogy ismerte a magyar fordítást:
www.elib.hu/kiallitas/lenard/szeminarium/irasok/lenkonyv.html
- de ebből a levélből nem következik az, hogy már a latin fordítás elkészülte előtt is ismerte.

KapitányG 2010.03.19. 21:39:12

@lüke: kilátástalan vita ez, nekem meggyőződésem, hogy a Karinthy-fordításnak nem volt semmi szerepe, hatása pláne nem. Te állítod az ellenkezőjét. Nem tudom, Karinthy Marci mit tudna erről mondani, valószínűleg semmit. Tán Lénard fiát kellene megkérdezni, emlékszik-e gyerekkorából magyar nyelvű Micimackóra. Vagy Andriettát, ha még él.
Azt meg nem is értem, mire mondod, hogy "az eredetiből illik fordítani". Hogy jön ez ide?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.20. 01:46:59

@KapitányG: Vannak külső érvek - ezek a családtagok visszaemlékezései, Lénárd levele, hogy megvan neki a magyar MM -, s vannak a belső érvek, vagyis a két fordítás összehasonlítása. Mármost adódik a kérdés, hogy az általam jelzett egyezésen túl (tilos - vetitus) vannak-e még további megfelelések. Egyébként az nem vitatott, hogy LS az eredetiből fordított (l. a bejegyzést, amelyben írom, hogy LS fordítása sokkal hűségesebb), csak azt jeleztem, hogy a már említett egyezés Karinthy hatására utalhat.

KapitányG 2010.03.20. 07:41:46

@G.d.Magister: Remélem is, hogy legalább az nem vitatott:)
Én viszont épp a Karinthy-hatásban kételkedem.

lüke 2010.03.20. 08:04:28

@KapitányG:
nana:)
Egyet -csak egyet:)- nem értek.Miért gondoljátok, ha magyar az anyanyelve s ezt leírja,hogy a legszebb,ezen gondolkodik,örül etc.,rendkívül művelt,polyglott, széles látókörű,
akkor miért ne ismerte volna a magyar fordítást? 30 év telt el a két mű fordítása közt ideje volt rá.
Még egyszer, ha az ember fordít és több nyelvből van verzió, akkor ezeket megnézi.De természetes ,hogy az alap műből fordít.
megj . Appolinaire Le pont Mirabeau-nak, nem is tudom hány, azt hiszem 7 magyar fordítása van ,s egyesek annyira hasonlítanak:)

S gondolod Life mag. angol/am. munkatársa tudja ki az a Karinthy?

lüke 2010.03.20. 08:07:23

irtam tegnap a fntit, s ime a levelezés lüke, KMárton közt:
"Kedves Karinthy Úr.,

nagy vitám van egy netes oldalon Lénárd kollégámról:)
A vita:
ismerhette -e Lénárd Sándor Karinthy Micimackó fordítását.Szerintemt tiszta sor.Édesapja az Italia mia c. könyvében ír LS-al való találkozásról.
Fény derült-e erre?Tud- e valmit erről?
Íme a net oldal, ahol vitázom.lüke néven.
laudator.blog.hu/2010/03/14/lenard_sandor_es_a_latin_micimacko

Válaszát várva,üdvözlettel

lüke

Lénárd és Karinthy

Válasz

|
Színház Karinthy

Tisztelt ...
Először is nagyon örülök a vitának. Hogy ilyesmiről vitatkoznak, nem egyebekről. Hiszen, mi lehet ennél fontosabb, mint hogy ismerte-e stb. A pontos, perdöntő választ azonban én sem tudom. Csak sejtem. Szerintem feltétlenül ismerte Lénárd a magyar fordítást. És élvezte is. Mint Karinthy művet. Amikor azonban nekiállt latinra ültetni, biztosan az eredetit használta. Csak éppen nem mindig sikerült teljesen figyelmen kívül hagynia magyar emlékeit. Ezért szűrődik bele halványan olykor Karinthy is. Csakis így történhetett. De ettől szép ez a történet.
Szeretettel üdvözli: Karinthy M

lüke 2010.03.20. 08:16:40

@KapitányG: A yuppie cikk ( LIFE)írásához nem kell Karinthyt ismerni.De Lénárdról meg nem lehet az ellenkezőjét feltételezni.
A fordítás vagy spontán jön, ez a szerencsés eset-rövid lélegzetű daraboknál- vagy analitikus, nagyobb , hosszabb műveknél.

lüke 2010.03.20. 08:26:38

@KapitányG:
úgy jön ide: megírtam!
Nem mindig eredetiből fordítanak, nyelvtudás Igaz ma már csak angolul kell tudni:)!

lüke 2010.03.20. 08:28:04

jav nyelvtudás hiánya miatt.

KapitányG 2010.03.20. 08:38:45

@G.d.Magister: Keress még "bizonyítékot" a szövegben. Én egyelőre csak olyasmit találtam, amit Lénard NEM úgy fordított, mint Karinthy.

KapitányG 2010.03.20. 09:05:12

@lüke: Lénard tudott úgy latinul, hogy nem kellett ötleteket merítenie a Karinthy-magyarításból. Ha valóban ismerte már, mielőtt hozzákezdett a fordításhoz, vagy miközben fordította, és beszűrődött - hát megtörténhetett, de ebben nem hiszek. (A "TRESPASSERS W" nem bizonyít semmit" - esetleg tudsz más megoldást latinul?)

lüke 2010.03.20. 09:14:46

@KapitányG:
még szép:)
ez az,pont ez az:)a különbség
Lénárd orvos volt és polyglott
Karinthy újságíró, és zseni

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.20. 09:58:41

@KapitányG: @lüke: ugye senki nem haragszik senkire, s kellemes mederben folyik e beszélgetés? Remélem!

Örülök Karinthy Márton levelének, mégha csak sejtés is, amit megfogalmaz benne. Nem örültem, hogy KapitányG idézőjelbe tette a bizonyítékokat. Hiszen ez a filológia egyik legizgalmasabb feladata: hatással lehetett-e az egyik mű a másikra? Külső érvek hiányában pedig az olyan apróságok is, amit én bizonyítékként felhoztam, kellő súllyal bírnak, ha elég megalapozottak. Persze én is belátom, hogy amit írtam, még édeskevés, de nem hagy nyugodni a kisördög, hogy Lénárd ott pontosan a Karinthy-fordítást követte.

Különösen, hogy bebizonyosodott: aligha jelenthet mást a "Trespassers w", sőt, mint fent láttuk, bizonyosan "Trespassers will", mint amit írtam. (will be shot/prosecuted.)
S eme angol szövegnek ez lett volna a latin megfelelője:
"Transeuntes caedentur"
"Transeuntes accusabuntur"
Mégsem ezt a megoldást választotta LS.

lüke 2010.03.20. 10:08:40

@G.d.Magister: én biztos nem:)
s belgyógyász létemre nem is tudok latinul:)!
jesszus:)
a
trespasser az olaszban is van!igy nehezebb dolga volt Lénárdnak..............
két más mű, ahogy írtam, egy zseni fordítása előpreparálva:)
s egy polyglott fordítás az eredetiből befolyásolva-fuj gerundium- a német(vérszegény),az olasz s a magyar,zseniális verziótól

lüke 2010.03.20. 10:10:54

@KapitányG: én biztos vagyok benne:)
40+18 év ember-,beteg- és íróismeret után

KapitányG 2010.03.20. 10:24:56

@lüke: Ezek szerint én vagyok az öregebb... És 1967 óta olvasom Lénardot.

KapitányG 2010.03.20. 10:43:48

"Az első réteg volt a magyar. Szerencsémre azt kaptam ajándékba, amit munkával alig lehet megszerezni, az idő nem fog rajta: a magyar nyelvet.
Csak a gyermekbetegségek elleni immunitást őrzi az ember olyan változtathatatlan sejtekben, mint a bölcsője mellett elhangzott szavakat.
...
Ebben a mély magyar rétegben az a kisfiú él, aki voltam.
...
Ha magyar könyvet olvasok, egy fél évszázad és egy fél egyenlítői távolságban, még mindig annak az udvari szobának a négy fala szorít. Ha egyszer odakerülnék, ott aludnék egy éjszakát, reggelre elhinném, hogy lázálmok sora után újra iskolába kell mennem.
Ha levelet írok, és magyarul írom, mégis abból a szobából írom. A később tanult nyelveket kívülről nézem. Magyarul már soha nem fogok felnőni. Végig félni és csodálkozni fogok, mint az elemisták.
...
Osztrák középiskolába akkor kerültem, amikor az átültetés folyamata ár igen fájdalmas volt. Két idegen nyelv szakadt rám egyszerre: az osztrák és a Schriftdeutsch - az irodalmi német.
...
Az úgynevezett műveltséget ezen a nyelven verték belém. A latint és a görögöt a német útján kaptam.
...
Már nem voltam gyerek, amikor Rómában kezdtem újra élni, egy csecsemő nyelvtudásával egy idegen világban. Még sokkal nehezebb volt gyökeret vetnem, mint tízéves lábakkal. nehéz volt üres agysejteket találni, érintetlen palatáblára írni az új szavakat! Csak azért sikerült úgy-ahogy, mert a latin segített."
In: Egy nap a láthatatlan házban

KapitányG 2010.03.20. 10:56:06

@G.d.Magister: Elnézést az idézőjelért, amiatt lett, hogy lassan úgy érzem, ügyész és védő állnak itt szemben...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.20. 11:38:20

@KapitányG: :) Az idézet azonban elgondolkodtatott. Valaki nem tudná megnézni a MM német fordítását? Akár az is hathatott LS-ra, vagy általában a német nyelv, hiszen a szóban forgó angol szöveget a német bizonyára - a magyarhoz hasonlóan - úgy fejezi ki, hogy "Durchgang ist verboten" oder was.

lüke 2010.03.20. 11:59:31

@G.d.Magister: @ KapitányG
ich könnte:)
az unokáimnak van német MM-ja

semmi ilyenről nincs szó:
Ön egy racionális olvasó, én egy emócionális, ezért más a véleményünk az olvasásról
nekem már az első olvasatkor az olasz jutott eszembe -trasgessore- a passzusról:)

lüke 2010.03.20. 12:11:18

@KapitányG:
na teccik látni:)
én akkor még nem is tudtam hogy létezik
Lénárd

de később tudtam, hogy Pesten járt elemibe, majd Bécsben gimibe,s Fiumében a felsőbb gimibe
( s ha jól tudom ott olaszul és szerb-hr. is megtanult)ezt az Apám c.ben olvastam

lüke 2010.03.20. 12:28:22

BETRETEN V(IKTOR)
igy hívták a nagypapát

lüke 2010.03.20. 12:31:56

betreten verboten
ez is használatos
( egyébként a lányom, aki Bécsben járta az iskoláit tudta,úgyhogy nem kellett messzire mennem)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.20. 12:45:50

@lüke: aha! Köszönöm szépen! Bizony-bizony. Lehet, hogy Lénárdra nem is magyar MM, hanem a német MM hatott, vagy inkább saját németnyelvűsége? A német fordítás alapján ez is elképzelhető. Mindenesetre Karinthy és Rowohlt fordítása igen hasonló, de erre meg én mondom, hogy ez nem jelent semmilyen kapcsolatot, csak a két kultúra egymáshoz való közeliségét (prózaibban: a magyar nyelvben lévő, hihetetlen mennyiségű germanizmust).

lüke 2010.03.20. 13:20:36

én is igy aháztam,s eggyel több tódzicsi hipotézisem van, hogy a németet is olvasta:)
de a tilos az Át nem überolja semmi!

s megint rossz vagyok ,mert a magyar nyelvben monarchizmus van:)
(trotli, stanicli,cumfli, trampli, cekker,hapsi)
pl
"szagos,mint a kuvák kofferje"ezt mondják a csehek, a szlovákok, az osztrákok:)

KapitányG 2010.03.20. 13:59:25

@lüke:
A németet is olvasta?
"He translated Winnie into German and sent it to A.A. Milne who, on Feb. 6, 1951, wrote back his pleased congratulations."
Mikor született a Rohwolt-féle fordítás?

KapitányG 2010.03.20. 14:08:02

Gondolom, volt korábbi német kiadás is, más fordítóval.

KapitányG 2010.03.20. 16:24:03

Mackóék felfedező expedíciója, csemegének.
Bár - azt hiszem - itt semmi nem múlt a fordítókon, hanem minden az adott nyelven...

Milne:
..."We're going to discover the North Pole."...
"Pooh," he said, "Where did you find that pole?"
Pooh looked at the pole in his hands.
"I just found it," he said. "I thought it ought to be useful. I just picked it up."
"Pooh," said Christopher Robin solemnly, "The Expedition is over. You have found the North Pole!"

a német:
nem tudom, ki a fordító, itt találtam, onnan másoltam ide:
astridschindler.homepage.t-online.de/pukap8.htm
...»Wir werden den Nordpohl entdecken.«...
»Pu«, sagte er, »wo hast du diesen Pfahl gefunden?«
Pu betrachtete den Pfahl in seinen Händen.
»Ich habe ihn gerade gefunden«, sagte er. »Ich dachte, er könnte vielleicht nützlich sein. Ich habe ihn einfach aufgehoben.«
»Pu«, sagte Christopher Robin feierlich, »die Expedition ist vorbei. Du hast den Nordpol gefunden!«

Lénard:
(...'Ad Polum Septentrionalem inveniendum eximus'...)
'Pu,' dixit, 'ubi invenisti palum?' Pu palum simul ungulis tenebat et oculis.
'Inveni', dixit, 'et utilem esse putavi. Denique collegi.
'Pu,' dixit sollemniter Christophorus Robinus, 'expeditio finita est. Invenisti Palum Septentrionalem!'

Karinthy:
"...Felfedezzük az Északi-sarkot"...
_ Micimackó - mondta végre -, hol szedted ezt a lécet?
Micimackó maga is csodálkozva, végignézte a lécet, amit még mindig a kezei között szorongatott.
- Találtam - mondta. - Nézd, mekkora sarka van. Gondoltam, még szükségünk lehet rá. Felszedtem.
- Micimackó - mondta Róbert Gida ünnepélyesen -, expedíciónk elérte célját. Megtaláltad az Északi-sarkot."

MSC/Halihó14 2010.03.20. 18:29:08

Érdekel-e még az a cikk, mert ha igen, találtam, ami a latin költőknél segíthet.

lüke 2010.03.20. 20:32:05

@KapitányG:
de.wikipedia.org/wiki/Pu_der_B%C3%A4r
ebben a bejegyzésben benne van,ott fenn
auf Deutsch erschien Band 1 als „Pu der Bär“ bereits 1928,

Band 2 als Pu baut ein Haus erstmals 1954.
ez lenne LS_é?

Gesamt-Neuübersetzung von Harry Rowohlt. Die beiden Gedichtbände wurden 1999

lüke 2010.03.20. 20:46:27

@KapitányG:
ki az a he..............LS?
ja:) ha tudta, hogy németre is fordította
úgy könnyű:)
le style c' est l 'homme
pas de language!

lüke 2010.03.20. 20:48:29

akkor tudjuk-rezümé-
németül írta-olvasta, s magyarul olvasta:)

KapitányG 2010.03.20. 21:10:56

@lüke: Nem. Az 1954-es Ursula Lehrburger fordítása.
Németül megjelent mackók:
www.geisenheyner.de/site/katalog_bulletin08.pdf
273-275.

KapitányG 2010.03.20. 21:14:02

Bocsánat, 272., 273., 275.

KapitányG 2010.03.20. 22:04:21

@lüke: Az idézet a LIFE-cikkből van (amiről én tévesen azt írtam, pontosabban, elütöttem, hogy 1981-ből való, holott 1961-es)
Az, hogy lefordította németre, még nem jelenti azt, hogy a fordítás meg is jelent. A szerzőhöz eljutott, kiadóhoz valószínűleg nem. Hisz a sok éve kész latin fordítást sem "merte" elküldeni valamilyen kiadóhoz, végül, amikor pénzhez jutott, a saját költségén adta ki az első példányokat, és ezeket küldte szét ismerőseinek.
(Ha ugyan nem téved Scherman. Sehol máshol nem olvastam erről a német fordításról. Legalábbis nem emlékszem rá.)

ZinczyKa 2010.03.23. 02:16:08

A még az elején említett dokumentumfilm alkotója Lynne Sachs Brooklynban élő filmes, egyébként Lénárd távoli rokona.
A filmről itt: www.lynnesachs.com/medium/the-last-happy-day-15062009/?fcat=18

lüke 2010.03.27. 08:16:43

in
http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=86766&type=22&_v=Lenard_Sandor_Egy_magyar_idegenvezeto_Babel_tornyaban
sok Micimackó idézet van magyarul...
s ez eldönti a Kainthy kérdést

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.27. 08:38:08

@lüke: Egy rakás Lénárd-könyvet kell elolvasnom... s van egy olyan érzésem, hogy ez pompás lesz! Melyikkel kezdjem szerintetek? Én a Római történetekre gondoltam, már csak azért is, ut ordo chronologicus servetur...

KapitányG 2010.03.27. 20:07:26

@G.d.Magister: Jól döntesz, ha a Római történeteket választod elsőnek.

KapitányG 2010.03.27. 20:28:31

@lüke: sok?
De esetleg nézz utána, mikor írta azt, ahol a magyar Micimackóból idézett.

lüke 2010.03.27. 21:35:51

az unoka -Kilian Lenard, aki nemrég közreadott gyermekverseket_
is:) meg lesz kérdezve:)

KapitányG 2010.03.27. 21:45:04

Talán inkább a fiát kellene. Azt a fiát, aki Andriettától van. Kilián a "német feleségtől" származó fiú gyereke.

KapitányG 2010.03.27. 22:26:09

"A magyar irodalmat könyvtáramban egy kötet Ady képviseli, az angolt Micimackó, a portugált a Pál utcai fiúk, Rónai Pál kiváló fordításában, az olaszt Artusi szakácskönyve; a némettel bajok vannak: magamnak kell eldúdolnom Heinét Schumann, Mörikét Wolf megzenésítésében, a sorok, melyeket a dallam nem hoz vissza, elvesztek. Goethétől többem van: egy kézszorítása."
In: Völgy a világ végén

lüke 2010.03.28. 11:07:34

@KapitányG:
unoka

amit közöl, az egy irói absztrakció
www.mek.sk/kiallitas/lenard/cv/indexde.html

-übersetzte ungarische Lyriker (Petőfi, Heltai
Heltais Drama A néma levente und Lajos Zilahys Roman Valamit visz a víz..
-Hier lernte er herausragende Persönlichkeiten des ungarischen Geisteslebens kennen wie Sándor Weöres und Amy Károlyi, Karl Kerényi, Ferenc Karinthy, Bence Szabolcsi, Ágnes Nemes Nagy, Balázs Lengyel und Tibor Déry. Zu dieser Zeit begann er berufsmäßig zu dolmetschen. Er war Kongressdolmetscher für Französisch, Englisch, Deutsch und Italienisch

Das Jahr 1959 brachte den Welterfolg für Winnie ille Pu.

KapitányG 2010.03.28. 12:31:24

Tisztelt lüke, igen, unoka, az "elvált" családból. Hans-Gerd Lenard, Kilian édesapja nem Lénard Sándor mellett nőtt fel. Giovanni Sebastian viszont igen. De ha unokához ragaszkodsz, kérdezd Julianát.

Az írói absztrakciót nem értem. Ki közli, Lénard? És milyen absztrakciót?

Gondolod, Karinthy Ferencnek, amikor 1940-ben találkozott Rómában Lénarddal, eszébe jutott a zárkózott, mogorva doktort pont a papája magyar Micimackójával megajándékozni, ami természetesen ott lapult a táskájában?
Karinthy 1970-ben küldött könyveket Lénardnak.
"Tegyünk itt említést egy még Rómából való jó barátról is. Karinthy Cinivel a 40-es és a 60-as évek végén újra leveleztek, 1970-ben, amerikai tartózkodásukkor Charlestonban találkoztak is. Karinthy ekkor megküldi Lénárdnak dedikált köteteit, köztük a "Nyelvelést" és más nyelv(műv)elő munkáit is. Andrietta Lenard e megmaradt magyar könyvek közül néhány tucatot 1998-ban a sao pauloi magyar főkonzulátus segítségével Budapestre küldött, e könyvek két ládában a PIM könyvraktárában várják a feldolgozást és az olvasókat."
mek.oszk.hu/kiallitas/lenard/szeminarium/irasok/lenkonyv.html
Ennek a végén pedig van egy könyvlista. A Micimackó nincs közte.
mek.oszk.hu/kiallitas/lenard/szeminarium/irasok/storm.html

KapitányG 2010.03.28. 12:34:58

OK, a mogorvaság túlzás. De zárkózott volt, kevés beszédű.
www.mek.oszk.hu/kiallitas/lenard/kritika/tolnai.html

KapitányG 2010.03.28. 12:40:33

Sokkal valószínűbbnek gondolom, hogy amikor köztudott lett róla, hogy latinra fordította a könyvet, küldte meg neki valaki Karinthy Micimackóját.

lüke 2010.03.28. 13:41:14

@KapitányG:
ez csaknem kizárt
egy müvelt európer:)
nem tudta, hogy Karinthy micimackója létezik, s még Molnárt is fordított!
németre Lénárd

KapitányG 2010.03.28. 13:54:26

Nem hiszem, hogy a magyar Micimackó ismerete hozzátartozna az európai műveltséghez.
Nem volt szüksége arra, hogy fordításban olvassa.
A magyar Micimackó-fordítás nem volt, nem lehetett olyan irodalmi esemény, mint egy Molnár- vagy Zilahy mű megjelenése. Ha Monárt, Zilahyt fordított Lénard, akkor magyar irodalmat közvetitett, tett hozzáférhetővé más nyelveken.

KapitányG 2010.03.28. 13:58:23

És vajon miért, hogy "Micimackó" csak a hatvanas években született írásaiban fordul elő, korábban - a naplójában, levelezésében, még a magyar nyelven írott leveleiben is - Winnie the Pooh-ként említi Milne könyvét?

lüke 2010.03.28. 14:06:18

az ES cikk amellett szól, hogy nem ismerte
de nem ,bizonyitja,
hogy 1950 után nem kaphatta meg............

KapitányG 2010.03.28. 14:20:09

Landy Dezső rendelt - már Brazíliában - Angliából egy angol nyelvű Micimackót, abból fordított.
Vagy úgy gondolod, Rómából Brazíliába magyar Micimackót vitt magával, angolt nem?

lüke 2010.03.28. 14:34:49

úgy gondolom, hogy igazad van
s le vagyok sújtva,hogy két egészen nagy formátumú magyar anyanyelvü irodal-már
nem tudott egymásról,
megirtam e-nmailben

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.28. 16:37:38

@lüke: @KapitányG: Ez mind igaz, azt viszont vegyétek figyelembe, hogy pl. az ÉS-ben lefordított cikket LS nem magyaroknak írta, így tök fölösleges lett volna emlegetnie a Karinthy-fordítást, mert a kutya sem ismerte a célközönségből.

Szóval az argumentum ex silentio ("a hallgatásból levezetett érv") itt nem egészen perdöntő.

KapitányG 2010.03.28. 17:39:04

Sehol, sehol!!! nem említi a Karinthy-fordítást, a magyaroknak írt írásaiban sem, kivéve azt az egyetlen, 1964-ben vagy 1965-ben kelt, Szerb Antalnénak szóló levelet, amelyre itt már korábban hivatkoztam

lüke 2010.03.28. 18:37:42

@KapitányG:
"
Nem hiszem, hogy a magyar Micimackó ismerete hozzátartozna az európai műveltséghez.
Nem volt szüksége arra, hogy fordításban olvassa."
1,nem az európaihoz, a speciálisan magyarhoz,
mert KF nincs lefordítva sok nyelvre , de akkor
is utolérhetetlen géniusz marad
s mint írtam a 20 évek közép-európai irói mind ismerik
2, igen is szüksége lett volna, ha tudta volna, mert ez-a KF féle más,mint az eredeti
AM féle : ahogy L. írja :állatok fennkölt párbeszéde,angolos finomsággal
KF féle szellemes,vicces fordulatokkal teli,kompakt magyar nyelven
ilyet nem lehet mondani, hogy nincs szüksége
AMIT NEM ISMERÜNK AZ NINCS
ettöl csak szegényebbek leszünk

KapitányG 2010.03.28. 18:58:06

De ő LATINRA fordította... Ahhoz, hogy latinra fordítsa, nem kellett Karinthy.
És később leírta a Karinthy-fordításról: jobb, mint az eredeti

lüke 2010.03.30. 09:51:12

nem a latinhoz kellett, a FORDÌTÀSHOZ

KapitányG 2010.03.30. 10:43:41

Miért is? A magyar kellett ahhoz, hogy értse az angolt?

lüke 2010.03.30. 12:37:37

pl. lehet ez is, de ez egy nagyon szokványos - mert igazán az ember csak az anyanyelvén tud:)-
már megírtam 5x legalább,
a széles láókörért kell!

lüke 2010.03.30. 12:44:20

más malomban örölünk:)
Lénárdot egy magas müveltségü embernek tartottam, akiröl feltételeztem, hogy szakmai mühelyként funkcionált a fordítás
pechje volt , hogy késön ismerte meg...
s mégegyszer: jellemzöen infantilis ez a kultikus MM, mint pl Brian Jones házvétele......

lüke 2010.03.30. 12:50:29

és pl a német költészetben jellemzö volta saját illusztrácio: pl Ringelnatz
ringelnatz-verein.de/category/gedichte/

KapitányG 2010.03.30. 16:37:06

Jaj, lüke, a világ végén, a brazil őserdő közepén rejtőzve, rettegve egy újabb háborútól, biztos jövedelem nélkül - a széles látókörért?
Ő a latin nyelvért fordította le a Micimackót. Hogy bizonyítsa, "a latin nem halt meg, csak alszik".

"...a latin nyelv életben tartásának alapvető feltétele, hogy élő nyelvként tanítsák.
...
Az utóbbi években figyelemreméltó számban készítettek latin nyelvű fordításokat azért, hogy a gyerekeket és diákokat olvasmányanyaggal lássák el - és hogy bebizonyítsák azt, hogy a latin tökéletesen alkalmas korunk fogalmainak és eszméinek kifejezésére.
...
Az én Winnie ille Pu-mat egy sor hasonló jellegű fordítás követte: Peter Rabbit, Ferdinánd a bika, A kis herceg és Alice Csodaországban. Egyikük sem érte el az "ursus perpauci cerebri" többszázezres példányszámát, de mindegyik újra bebizonyította, hogy milyen gazdagok a latin lehetőségei.
...
Legfrissebb kísérletem egy serdülteknek való könyv fordítása volt; Françoise Sagan Bonjour tristesse című regénye. Rövid és egyszerű a mű, a cselekmény a Földközi-tenger partjain játszódik, kevés a szereplője, rövid mondatokban beszélnek és a megoldást a deus ex machina hozza. Megint bebizonyosodott, hogy a latin alkalmas eszköz modern irodalmi mű reprodukálására."
mek.oszk.hu/kiallitas/lenard/irasok/cikkek/latin.html
(Lehet, persze, hogy a széles látókör érdekében az 1957-es Boldizsár Iván féle magyar fordítást is ismernie kellett volna...)

KapitányG 2010.03.30. 16:39:37

Levelezett számos hasonszőrűvel, olyanokkal, akik szintén a latin "életben tartásáért" tettek.
Ez volt a szakmai műhely.

KapitányG 2010.03.30. 16:45:00

"...aktívan vesz részt a világ latinistáinak kollektív megmozdulásaiban. Nevét a megjelent latin versantológiákban is megtaláljuk, mert verseit nemcsak németül, de latinul is írja."

KapitányG 2010.03.30. 16:47:58

És még egyszer az, amit már korábban idéztem a Láthatatlan ház-ból:
"Az első réteg volt a magyar. Szerencsémre azt kaptam ajándékba, amit munkával alig lehet megszerezni, az idő nem fog rajta: a magyar nyelvet.
Csak a gyermekbetegségek elleni immunitást őrzi az ember olyan változtathatatlan sejtekben, mint a bölcsője mellett elhangzott szavakat.
...
Ebben a mély magyar rétegben az a kisfiú él, aki voltam.
...
Ha magyar könyvet olvasok, egy fél évszázad és egy fél egyenlítői távolságban, még mindig annak az udvari szobának a négy fala szorít. Ha egyszer odakerülnék, ott aludnék egy éjszakát, reggelre elhinném, hogy lázálmok sora után újra iskolába kell mennem.
Ha levelet írok, és magyarul írom, mégis abból a szobából írom. A később tanult nyelveket kívülről nézem. Magyarul már soha nem fogok felnőni. Végig félni és csodálkozni fogok, mint az elemisták.
...
Osztrák középiskolába akkor kerültem, amikor az átültetés folyamata ár igen fájdalmas volt. Két idegen nyelv szakadt rám egyszerre: az osztrák és a Schriftdeutsch - az irodalmi német.
...
Az úgynevezett műveltséget ezen a nyelven verték belém. A latint és a görögöt a német útján kaptam.
...
Már nem voltam gyerek, amikor Rómában kezdtem újra élni, egy csecsemő nyelvtudásával egy idegen világban. Még sokkal nehezebb volt gyökeret vetnem, mint tízéves lábakkal. nehéz volt üres agysejteket találni, érintetlen palatáblára írni az új szavakat! Csak azért sikerült úgy-ahogy, mert a latin segített."

Biztos, hogy "igazán csak az anyanyelvén tud az ember"?

lüke 2010.03.30. 16:58:26

azt a borzalmas Max und Moritz-ot kihagytad:)
mégegyszer: nem egy malomban örölünk, másképp itélünk a világról, a latinról is, meg a MM is,Lénárdról is, és a fordításról is

lüke 2010.04.28. 08:34:11

hangtalanul tengödik a blog
pedig azóta megjelent az
Apám is:)
süti beállítások módosítása