Laudator temporis acti

Concedo nulli

Megrostált történelem - II. József élete képekben

2010. május 14. 16:48 - G.d.Magister

 Régebben voltam Bécsben, s ott találtam a Josefsplatzon egy nagyszerű alkotást, II. József német-római császár és magyar király lovasszobrát. Nem is maga a szobor volt számomra érdekes, hanem inkább az azt körülvevő oszlopok, amelyeken kis embléma-szerű képek mutatták be az uralkodó életét. A kis képecskék nagyszerű emlékei a barokkból klasszicistába átcsúszó ábrázolásmódnak, egyben a feliratok latinsága is szép, letisztult. Nem beszélve az egyéb (történelmi, antik stb.) vonatkozásokról! De a legfontosabb: vajon mit tartalmaz ez a képregény, s mi maradt ki? A poszt nem hosszú, csak a képek nagyok! Lássuk őket!

 

 A teljes szobor

 

A Josefsplatz a Bécsi Nemzeti (egykor császári) Könyvtár előtt található, amely szintén megérne egy misét, de most nem térünk el célunktól. A szobor jól látható a négy oszlop, ezeken vannak a domborművek.

A szobor alatti felirat

 

IOSEPHO II. AUG[USTO / QUI / SALUTI PUBLICAE VIXIT / NON DIU SED TOTUS.

"II. József császárnak, ki a közjónak élt; nem sokáig, de egész lényével." 

Talán megállapíthatjuk, hogy itt a pátosz nem is áll messze a valóságtól. Ritka az ilyen.

I. (jobb első) oszlop

 
NATUS MDCCXLI. DIE XIII. MARTII
 
„Született 1741. március 13-án.”
 
A kis plaketten a gyermek József látható, amint határozottan beléfojtja a szuszt két kígyóba. Természetesen Héraklészre utal az ismeretlen szerző, aki csecsemőkorában hasonlóképpen pusztította el a két kígyót, amelyet Héra küldött ellene. A csecsemő József, illetve a Habsburg ház körül valóban sziszegtek a kígyók 1741-ben, hiszen hirtelen senkinek sem akaródzott elfogadni a família nőági örökösödését. József annyit tett az ügy érdekében, hogy az anekdota szerint hangosan üvöltött anyja ölében, amikor az a pozsonyi diétán a magyar rendek támogatását kérte.
 
 
FELIX CONNUBIUM / CELEBRAT VINDOBONAE VI. OCT. MDCCLX.
 
„Szerencsés házasság: Bécsben üli meg 1760. október 6-án.”
 
Bourbon Izabella pármai hercegnőt (1741–1763) vette el 1760-ban, de neje három évre rá meghalt. Két gyermekük született: egyik lányuk, Mária Krisztina csak néhány órát élt, a másik, Mária Terézia Erzsébet 8 évesen, 1770-ben hunyt el.
A plaketten lévő allegorikus figura egyik kezében menyegzői fáklyát, a másikban két babérkoszorút tart. A szárnyaival viszont gondban vagyok: talán Mercurius? Vagy Hymen, a nász istene? (kösz ffbw!) Vagy tán Amor (szintén ffbw), de ahhoz egy kissé serdült...
 
 
GLORIA NOVI SECULI. / EL[ECTUS] ET COR[ONATUS] FRANCOF[URTI] MDCCLXIV.
 
„Az új korszak dicsősége. / Megválasztották és megkoronázták Frankfurtban 1764-ben”
 
Mármint német-római királlyá. A következő évben, apja, Lotharingiai Ferenc császár halála után választották német-római császárrá, ekkor azonban még valódi hatalma nem volt, hiszen anyja, Mária Terézia kormányozta az örökös tartományokat, továbbá anyja volt a magyar, cseh stb. királynő is.
A plaketten egy allegorikus nőalak látható, baljában bőségszaruval, jobbjában ásóval (?). Felette a hatalom szimbóluma, a sas a jogarral.
 
 
VIRTUTE ET EXEMPLO
 
„Erénnyel és példamutatással”
 
II. József jelmondata, német-római királlyá koronázásakor választotta magának.
 
 

II. (bal első) oszlop

 

 
ITALIA A CAESARE PERLUSTRATA / MDCCLXIX.
 
„A császár bejárja Itáliát / 1769-ben”
 
A császár, mint ismert, bejárta az egész birodalmát, illetve azon kívül is utazgatott. Megtehette – lásd fentebb. 1769-ben Itáliát kereste fel, de a taljánoknak nem kellett aggódniuk, a császár ezúttal sereg nélkül ereszkedett le a Pó völgyébe. Meglátogatta Rómát (l. a következő kép), de egészen délre, Nápolyba is elutazott, ahol meglátogatta nővérét, Mária Karolinát, illetve férjét, IV. Ferdinánd nápolyi királyt.
A képen az antik ruházatban, lovon érkező császárnak maga Minerva mutatja az utat Hesperiába.
 
 
ROMA EXULTANS / OB FRATRUM AUG[USTORUM] ADVENTUM MDCCLXIX.
 
„Az ujjongó Róma / a császári fivérek megérkezése okán, 1769.”
 
Mi lehet annál magasztosabb, mint hogy a császár felkeresi Rómát? Az allegóriákban és antik képekben gondolkodó barokk és klasszicista művészet számára: semmi. Így hát az egyébként nem túl jelentős eseményt is meg kellett örökíteni a császár tettei között. József fivérével (Lipót későbbi császárral) érkezett az Urbsba. A részleteket nem ismerem, de biztos nagy felhajtás volt.
A képen Tiberis folyóisten és újból Minerva látható, illetve valami ok folytán (talán a hatalom, az uralkodás jelképeként) ott egy oroszlán is.
 
 
DER TAPFERKEIT
 
„A Vitézségnek” (kösz, ffbw!) 
 
Az oszlop harmadik (illetve egyetlen német nyelvű) domborműve némi ötlethiányról árulkodik.
 
 
ADVENTUS AUGUSTI MDCCLXXIII.
 
„A császár érkezése 1773-ban”
 
Na de hova? A válasz a stilizált városfal kapuján van: S. P. Q. D. OPTIM. PRINC., amelyben a D. Dacicus, vagyis „dák”, azaz „erdélyi”, mivel tudjuk, hogy II. József 1773-ban járt Erdélyben, s egy következő domborművön is Dacia a neve Erdélynek (l. alább). Emellett a városkapu feletti címer is jól kivehetően Erdély címere, bár csak a hét várat ábrázolja. A császár mellett Copia istennő fut a bőségszaruval.
 

III. (bal hátsó) oszlop

 
 
FELICITAS DACIAE / PROFECTIO AUG[USTI] MDCCLXXIII.
 
„Dácia (Erdély) boldogsága / A császár utazása 1773-ban”
 
II. József 1773-ban utazott el Erdélybe. Erre az utazásra bőséges információt nyújt Kulcsár Krisztina: II. József császár utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban, 1768–1773. (Budapest, 2004.) c. könyve.
A domborművön Erdély allegórikus figurája fogadja a cézárt, kezében a nagyfejedelemség címere. A háttérben szerényen meghúzódva a fentebb már megismert Copia látható.
 
 
CONVENTU ORDIN[UM] PERPETUO IN GALICIA ET LOD[OMERIA] CONSTITUTO / MDCCLXXXII.
 
„A folyamatos (örökös?) rendi gyűlés létrehozásával Galíciában és Lodomériában / 1782-ben”
 
A lengyel nemesek biztos odáig voltak az örömtől és a meghatottságtól. A két összetákolt tartomány nevét a magyar királyok címeiből halászták ki a Habsburgok és történészeik, s így támasztottak rájuk jogigényt, az Árpádokra hivatkozva. Persze nem sok közük volt a középkori elődeikhez, Lodoméria egykori helyéről még halvány fogalmaik sem voltak, s Galícia „újjászületése” is jócskán mellécsúszott. Ez mindegy is volt: kellett a konc a Habsburgoknak is Lengyelország háromszori felosztásakor (1772, 1793, 1795), az „ősi tartományokra” való hivatkozás csak a jog látszatát próbálta fenntartani. Volt kitől tanulni: a Napkirály a 17. század század végén szintén régi okleveleket lobogtatva fejezte ki igényét az országával határos birodalmi területekre.
A képen egyébként a két tartomány allegórikus alakja látható.
 
 
 
DILIGE DEUM SUPER OMNIA PROX[IMUM] UT TE IPSUM / PAUPERUM INSTITUTO VINDOB[ONENSI] MDCCLXXXIV.
 
„Szeresd az Istent mindenek felett, felebarátodat, mint tenmagadat / A bécsi szegényházért (?) 1784-ben”
 
A szöveg Máté 22,36–40 nyomán íródott.
 
36 “ Magister, quod est mandatum magnum in Lege? ”. 37 Ait autem illi: “ Diliges Dominum Deum tuum in toto corde tuo et in tota anima tua et in tota mente tua: 38 hoc est magnum et primum mandatum. 39 Secundum autem simile est huic: Diliges proximum tuum sicut teipsum. 40 In his duobus mandatis universa Lex pendet et Prophetae .”
    
36 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? 37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. 38 Ez az első és nagy parancsolat. 39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták. (Károli)
A képen a tízparancsolat látható, mire l. az igeszakasz utolsó versét.
 
 
OPTIMARUM ARTIUM LUDIS IN GALICIA CONSTITUTIS / ACADEMIA LEOPOL[DINA] MDCCLXXXIV.
 
„A magas művészetek iskolájának Galíciában való megalapításával / Lipót-akadémia 1784”
 
II. József Lembergben egyetemet alapított, erre történik itt utalás.
 

IV. (jobb hátsó) oszlop

 
 
 
CONCORDIA RELIGIONUM
 
„A vallások egyetértése”
 
Talán a legérdekesebb dombormű. Nincs rajta se évszám, se más, de egyértelműen II. József 1781-ben kelt és a Habsburg korona minden országában kihirdetett türelmi rendeletére utal itt az alkotó. Ebben az uralkodó szabad vallásgyakorlatot biztosított a vesztfáliai békében (1648) elismert protestáns egyházaknak, persze bizonyos megszorításokkal. Az a különleges, hogy a „concorida religionum” 76 évvel korábban feltűnt egy másik helyen is: Rákóczi 1705. évi szécsényi gyűlésének emlékérmén (concorida religionum animata libertate – a vallások egyetértése, melyet a szabadság hívott életre), ahol szintén kimondták a liberum religionis exercitium-ot, vagyis a szabad vallásgyakorlatot. Persze maga a kifejezés még ennél is régebbi, s az sem valószínű, hogy a műalkotás készítője Rákóczi érméről szipkázta volna a feliratot. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a fellázadt magyar (és katolikus) fejedelmi sarj tervét egy Habsburg uralkodó teljesíti majd be.
A kép szimbolikáját nem kell magyarázni.
 
 
CURANDIS MILITUM MORBIS ET VULNERIBUS / ACADEMIA MEDICO CHIRURGICA INSTITUTA VIENAE (!) MDCCLXXXV.
 
„A katonák betegségeinek és sebeinek gyógyítására / az orvosi-seborvosi akadémia megalapítása Bécsben 1785-ben”
 
Derék dolog. Biztos jól jött a későbbiekben, a szerencsétlen török háború alatt (1788–1790), majd a franciák elleni háborúk idején is.
 
 
INGENIO ET INDUSTRIA / ACADEMIA NOVIS INSTITUTIS AUCTA
 
„Tehetséggel és szorgalommal / az akadémiát új intézetekkel gyarapította”
 
 
SURDI MUTIQUE SOLLICITUDINE MUNIFICENTIA PRINCIPIS SOCIETATI SIBIQUE UTILES REDDITI
 
„A süketek és némák a fejedelem igyekezete és bőkezűsége révén hasznossá váltak a társadalom és saját maguk számára”
 
Bevallom, II. József e két utolsó jótéteményéről nincsenek bővebb információim. Ez a legutolsó nyilván egy süketnéma intézet létrehozását rejti.
 

Utóhang

 
Ezek tehát az egyes feliratok. A különböző alapítások, utazások megörökítése persze jól mutat: a birodalmat bejáró, illetve a kultúrát és tudományt pártoló uralkodó hálás téma. De érdemes belegondolni, milyen hamis kép élne a köztudatban II. Józsefről, ha csak ez az alkotás tudósítana uralmáról. Mi minden maradt ki, te jóságos ég! A szerzetesrendek feloszlatása, a fordított Canossa-járás a pápa részéről (pedig ez milyen jól mutatott volna!), a központosítás és a közigazgatás modernizálása, az egységes birodalmi nyelv (német) bevezetése, a jobbágyrendelet, számos (rombolva) újító reform. A domborműves felsorolás voltaképpen kegyes hazugság: a türelmi rendeletre való óvatos utaláson kívül csupa mellébeszélés. Valószínűleg a császári udvarnak is komoly gondjai voltak az egykori uralkodó megítélésével. Persze olyan tetteket nem lehet kőbe vagy ércbe vésni, amelyeket maga az uralkodó von vissza... A II. Józsefre való emlékezés tehát többszörösen terhelt, nehéz örökség volt a Hofburg lakói számára.
 
És itt kell még megemlíteni azt az elég érdekes jelenséget, mely szerint Magyarország, a legfontosabb koronaország véletlenül kimaradt II. József cselekedeteinek katalógusából. Na nem mintha nem foglalkozott volna hazánkkal a kalapos király, sőt! Tudnánk mi arról mesélni! De hiába vezette be sorra rendeleteit, valahogy nem fogadta hálával a magyar közvélemény, sőt, az óriási költségekkel és egyéb nyomorúságokkal (pl. a katonák téli beszállásolása) járó török háború miatt már forradalmi hangulat volt a Habsburgok ellen. Így aztán – némi túlzással: büntetésből – Hungaria nincs ott a tettek sorában, noha a kegyes császár Magyarországot ugyanúgy felkereste és beutazta, mint Erdélyt. Megjegyzem, a másik koronaország, Bohemia sem. A császár egyik ország koronájával sem akarta megkoronáztatni magát, s később mindent meg is tett azért, hogy a csehek és magyarok ne tekintsék törvényes és jó királyuknak. Maradt tehát a dombormű alkotójának Bécs, Erdély, a két összetákolt tartomány, Galícia és Lodoméria, meg a távoli Itália, mint a császár dicsőséges tetteinek tanúi... 
22 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr912003206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

viator_ 2010.05.14. 19:18:39

A Vatikáni Múzeum egyik termében viszont van egy freskó ami VI. Pius és II. József találkozását örökíti meg.
Remek poszt, így végre rendesen látom mindazt, ami előtt februárban csak meresztgettem a szemem, mert messze volt. :) Így belegondolva lövésem sincs, miért nem ragadtam fényképezőt, a Hofburg Museumplatz felőli oldalán látható, antik elemeket is felsorakoztató domborműveket bezzeg "végiglövöldöztem"...

fool for beautiful words 2010.05.14. 20:44:51

A szárnyas alak a jobb első oszlop második képén valószínűleg Hymen(aios), a házasságkötés görög istene.

fool for beautiful words 2010.05.14. 20:58:04

Még valami. A Tapferkeit nőnemű főnév, legalábbis nem tudok róla, hogy valaha hímnemű lett volna, ezért a der névelő részes eset, a "der Tapferkeit" tehát inkább "vitézségért"-ként fordítandó (azaz a vitézségnek, bátorságnak), ami szerintem egy érdemrend esetén "logikusabb" is.

Nagyon érdekes és tanulságos írás, köszönet érte.

fool for beautiful words 2010.05.14. 21:00:47

@G.d.Magister: A reneszánsz kori ábrázolásokon tudtommal virágkoszorúval és égő fáklyával ábrázolták, lehetséges, hogy "összevonták" Ámorral/Erósszal?
(Nekem az első gondolatom Thanatosz lett volna, csak az égő fáklya nem stimmel. Fene a gusztusomba :D)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.05.14. 21:29:14

@fool for beautiful words: Ah persze, a Tapferkeit-ban igazad vagyon.
A Thanatos meredek lett volna, meg a felirat sem smittel hozzá, mert akkor "infelix connubium"-nak kellett volna lennie... másrészt, inkább ez fedte volna a valóságot.

fool for beautiful words 2010.05.14. 21:59:55

Megvívtam élet-halál harcomat az internetkapcsolatommal, és győztem... szóval az ókorban szárnyas ifjúként/gyermekként jelenítették meg, pl. itt egy i.e. 5. századi Hébé és Héraklész esküvőjét ábrázoló kép. www.theoi.com/Gallery/K18.1.html

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.05.14. 22:06:08

@fool for beautiful words: Nagyon jó a kép, amit linkeltél! Meg vagyok győzve.

fool for beautiful words 2010.05.14. 22:13:24

@G.d.Magister: engem az érdekelne, hogy mire fel az ásó az istennőnél.

teemur · http://teemur.blog.hu 2010.05.16. 09:00:20

Az ásó, úgy gondolom, szimbolizálhat (?) alapítótevékenységet. Ilyen a későbbi plakettákon is megjelentetik! (Lembergi egyetem, sebészintézet, süket-néma intézet, ...)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.05.16. 12:34:25

@fool for beautiful words: @teemur: igen, de a szóban forgó képen éppen nem alapítás történik (épületé), hanem egy új korszak kezdete. Ahhoz azért nagyon át kell vinni az értelmet, hogy a novum s(a)eculum-hoz ásó kelljen.

teemur · http://teemur.blog.hu 2010.05.17. 09:56:35

@G.d.Magister: Nos, tudjuk, hogy utólag készült (és nem évről évre egészítették ki plakettákkal), azt gondoltam, lehet, hogy a művész ily gondolatokkal készítette a kérdéses domborművet "egy új korszak kezdete [amelyet jólét (bőségkürt) és fejlődés, alapítások (ásó) jellemez]". Persze, lehet, hogy ez már túl messze visz. De szerintem egy olyan értelmezés, hogy ásó, mert *"apja, Lotharingiai Károly császár halála után választották császárrá" végképp nem felel meg kor szellemének :-)

Mária, a barbár 2010.05.17. 16:14:23

Cházár András is járt a bécsi siket-néma intézetben.

hallogatom.blog.hu/2008/11/24/siketek_oktatasa

pamacs&penge · http://pamacsespenge.blog.hu/ 2010.05.17. 19:02:27

„A következő évben, apja, Lotharingiai Károly császár halála után ...”
Az ő apja, egyben Mária Terézia férje nem Lotharingiai Károly, hanem Lotharingiai Ferenc volt. Mondjuk Károlyhoz is van közünk: ő az, aki részt vett Buda visszafoglalásában. Ferenc az ő unokája volt. ;)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.05.17. 21:11:16

@pamacs&penge: ah persze, elírás, természetesen. Köszi!

Portentum 2010.05.26. 10:32:00

Látom, amióta megy ez a blog (ami egyedülálló a maga nemében, úgy tartalmilag, mint minőségileg - ezért külön gratuláció illeti Gmagistert), azóta a forum.origo.hu/topik.jsp?id=52032 oldalon levő latin fórum megállt. Nincs hol kérdezi, megbeszélni dolgokat...

LeoM 2010.05.27. 17:14:37

Az lehet, hogy az Origo fóruma megállt, viszont cserébe az Indexet - ha jól látom - megszállták "A latin mondások, melyeket szeretünk". Ráadásul rögtön magukat a rovatcímeket kerítették hatalmukba! Az index.hu/ olvasói az alábbi kategóriák közül válogathatnak:

"Anima sana in corpore sano" [a 'mens' ezek szerint inadekvát lenne a sportolóknak...?]
"Mors certa, hora incerta" [találó cím a tudományos-technikai rovatnak]
"Graeca fides, nulla fides" [ez meg a gazdaságról szól, enyhe áthallással]
"Aquila non captat muscas" [a parlamenti politika kurrens eseményei]
"Verba volant, scripta manent" [a celebvilág efemer eseményei]
"Homo homini lupus" [némileg állatbarát bűnügyi krónika]
"Omnis rex est in sua domo" [kishírek a külföldi nagyvilágból]

Innen már csak egy lépés, hogy maguk a hírek is latinul jelenjenek meg. Ha ez a mostani akció pusztán ízelítő, talán remélhetjük, hogy Magister urunk a háttérben már dolgozik is a szombati kiadás veretes fordításán.

Kíváncsi vagyok, mire jut majd a miniszterelnöki eskü és a kormányprogram szövegével!

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.05.27. 22:43:45

@LeoM: Én az index latinosítására már tettem korábban egy bátortalan kísérletet, egyelőre várom Uj Péter jelentkezését az ügyben... :)

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2010.07.20. 20:43:40

Hehe, nagyon jó! Mennyiszer voltam ezen a téren, és bizony, egyszer sem néztem meg a medálokat:)