Laudator temporis acti

Concedo nulli

Vergiliusnak tetszene

2010. november 13. 14:52 - G.d.Magister

Egy plakáton láttam a "Trója tánc show" című produkció hirdetését - amely egyébként (talán az érdeklődés hiányában) elmaradt -, s megragadta a figyelmemet egy otromba anakronizmus. A plakáton ugyanis az (érzésem szerint) törökös-balkános jellegű népviseletben ugrabugráló bájos menyescskék között (a "tánc show" török alkotók munkája) római legionáriusok vannak. Nem hiszitek-e? Íme:

 Nem csalás, nem ámítás: az ott bizony legiós felszerelés, legalábbis a jellegzetes téglalap alakú pajzs (scutum) mindenképpen, nem beszélve annak mintázatáról, a stilizált villámokról és a szárnyakról. Ha máshonnan nem, Asterix és Obelix örökbecsű képregényeiből mindenki ismeri ezeket a pajzsokat, de fel lehet hozni kissé hitelesebb példának Traianus oszlopát, ahol világosan látszik a villám rajza a testudo (teknős) alakzatban támadó legionáriusok pajzsán (l. mellékelt képünket). Alighanem egyébként Traianus oszlopa az eredete ennek a manapság igen elterjedt rómaipajzs-ábrázolásnak.

Szóval elég nagy tévedés ez a kellék a trójai katonák kezében  - biztos, hogy trójaiak, hiszen fent ott figyel Priamosz trójai király és kedves neje (és a görög táborban ilyen mennyiségű nő nem volt, mint a katonák körül). A "táncshow" egyéb elemei is aggályokat vetnek fel, így a kimondottan arabos ízű zene és tánc, ezen belül is a hastáncoló macák. Egyszóval olyan törökös lett az egész, annak ellenére, hogy a látvány és a táncosok tudása dicséretet érdemel. Érdemes megnézni a show beharangozó videóját:

 

De térjünk vissza az alapproblémára, a római (Kr. u. 1. századi) pajzsra a trójai (kb. Kr. e. 10. sz-i) katonák kezében. Erre mentség alig van, hacsak nem vagyunk vajszivűek. De legyünk azok egy gondolat erejéig. Talán a rendezőnek, vagy a jelmezesnek a kedvenc olvasmánya az Aeneis, s ezzel a kis (bár méretét tekintve elég nagy) jelzéssel akart üzenni a szofisztikált nézőnek (mondjuk, aki ilyesmire vesz jegyet, nos...). Hiszen Aeneas, amint azt Vergilius halhatatlan művéből megtudhatjuk, trójai emigráns, aki épphogy megúszta a falovas támadást és a város elpusztítását, majd apjával a hátán, némi odüsszeuszi bojongás és az Iliászt idéző szárazföldi csetepaté után megvetette a lábát Latiumban, s lett ezáltal a római nép ősatyja, az isteni Octavianus előképe ésatöbbi. Vagyis a pajzs és a római legionárius-szerelés utalás lenne a római eredetmondára, mintegy. 

De elég a szerecsenmosdatásból! Magam sem hiszem, hogy a jelmeztervező az "Arma virumque cano"-t silabizálná a színfalak mögött. Egyszerűen kellett a trójaiakra valami antik felszerelés, ami nem görög, viszont jól néz ki és ismert. Ez szerintem egyrészt bunkóság, másrészt a közönség lenézése. "Táncshow ne credite Teucri!"*

* "A táncshownak ne higgyetek, trószok!" - lefordíthatatlan szójáték, még l. Aen. 2.48.

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr372446324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bogyi bácsi 2010.11.13. 17:51:07

"Táncshow ne credite Teucri!"*

:D Hát ez nagyon nagy! Levegőt nem kaptam a röhögéstől!

ILLED 2010.11.14. 10:08:19

Kedves kritikus GDM: a higgyetek-et biztos úgy kell írni? :)
Errare humanum est. :P

Portentum 2010.11.14. 10:21:41

@ILLED: Bizony úgy kell írni. Egyáltalán, mire is gondoltál, mi lehet az alternatíva ? Talán hidjetek ? (Forrás: bármely helyesírási szótár).

Portentum 2010.11.14. 10:30:49

"A táncshownak ne higyjetek, trószok!" - főleg akkor ne, amikor a koreográfust Musztafának hívják :)

ILLED 2010.11.14. 11:13:52

@Portentum: Az egy dolog, ha valaki rosszul tud valamit, egy másik, ha még nagy a szája is hozzá, egy harmadik, ha olyan könyvre hivatkozik, melyet nem olvas... :)

Helyesen, ahogy írtam is: higgyetek.

Portentum 2010.11.14. 12:24:02

@ILLED: Igazad van, a nagyobbik hibás én vagyok. Mentségemre szolgáljon, hogy (akkor) csak a Te hozzászólásodat olvastam:
>> Kedves kritikus GDM: a higgyetek-et biztos úgy kell írni? :) >>
Erre a válasz csak egy lehet: igenis, a higgyeteket biztos úgy kell írni !

Terézágyú 2010.11.15. 10:28:24

Szerintem túl szigorú vagy: egy ilyen előadástól senki nem várja el a tényleges korhűséget :)

Legfeljebb az általad linkelt cikk írója: "A korhű ruházat és kultúra bemutatására a táncosok 500 pár cipőt, 850 fejdíszt és 500 karkötőt használnak."

Ami nemcsak azért hülyeség, mert szép is lenne, ha csupán cipőt, fejdíszt és karkötőt használnának semmi mást - de itt tényleg nem nagyon lehet szó korhűségről :)

A fenti mondat különben azt jelenti, hogy egy ember több fejdíszt is visel, vagy azt, hogy fejdíszt mindegyik szereplő visel, de cipőt és karkötőt csak ötszáz...? :)

"a kimondottan arabos ízű zene és tánc, ezen belül is a hastáncoló macák."

Na igen :) Valószínűleg azért van ez, mert a derék törökök úgy gondolják, hogy aki a mai Törökország területén valaha is élt, az már a törökség része... :)

Különben a római/görög tárgyú filmekben is eléggé "arabos" zenéket szoktak nyomni szerintem... Pl. a lakomai, vagy fürdős jelentekben.
A Ben Hur harsonás indulóit meg szívesen használta volna pl. Nagy Szulejmán is a felvonulásokon :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.15. 12:43:35

@Terézágyú: igen, azzal mondasz valamit, hogy a "szandálos" tört. filmekben arabos jellegű a zene. Kinek ne csengene a fülében a Róma főcímzenéje? Ritka ebben az ügyben a jó megoldás, de pl. számomra a hajdanán játszott Centurio c. játék zenéje mindent visz... :))

www.youtube.com/watch?v=SXueZtvBAp0&feature=related

A hangminőség persze szar, de a zene szerintem nagyon el van találva. :)

Veder1 2010.11.16. 01:43:45

Bennem az merült fel, hogy a római Aeneis hogyan kapcsolódik a Romulus Remus történethez? Vagy ez csak olyan dupla eredetmítosz, mint a Bibliában?

Terézágyú 2010.11.16. 09:02:40

@Vödör:
Hát azért ennek simán utána lehet nézni a neten, pl. a wikin... :)

Röviden csak annyit, hogy Aeneis a rómaiak ősapja, de effektíve Róma, mint város alapítása Romulushoz kapcsolódik :)

diodavid7 2010.11.16. 21:03:46

"Timeo Coreographos et dona ferentes", mi?

Portentum 2010.11.16. 22:24:15

@Terézágyú:
>> ...hogy aki a mai Törökország területén valaha is élt, az már a törökség része...
Ez tényleg így van. Most jöttem haza Isztambulból, befizettem egy egynapos trójai kiruccanásra is. Az agymosott idegenvezető úgy fogalmazott, hogy "a trójaiak a görögök ellen", mintha nem is lettek volna görög telepesek.

Veder1 2010.11.17. 00:33:45

@Terézágyú, köszi szépen! Szinte naponta olvasom a wikit, de ezt valahogy lusta voltam kikeresni :)
Egyébként nekem úgy tűnik, hogy Romulus és Remus története helyi, régebbi mondákra vezethető vissza (farkas, mint totemállat?), míg Aeneas mítosza a rómaiaknak a görögök iránti rajongásuk miatt későbbről származhat. Tényleg, van arra valamilyen adat, hogy ez honnan ered? A rómaiak ugyanilyen erővel választhatták volna eszményképüknek az etruszkokat, főnicaiakat is. Mi közük volt a rómaiaknak a görögökhöz, azon kívül, hogy voltak a környéken jelentős görög települések?

u.i.: bocs, hogy ha evidenciákra kérdezek rá, de csak műkedvelő vagyok, és lusta :)

Terézágyú 2010.11.17. 08:28:37

@Terézágyú:
Természetesen AeneAs a rómaiak ősapja... :)

@Portentum:
Hát, ez már teljesen biztos, hogy a trójaiak görög telepesek?

Mellesleg: állítólag Szulejmánék pl. Marseille-t is török birtoknak tartották, amelyet vissza kéne szerezni a bitorlóktól, merthogy azt a várost phokaiaiak alapították, az meg szintén a későbbi török területen van... ergo: Marseille török város...

@Vödör:
Ezek nagyon jó kérdések, én viszont annyira nem vagyok jó, hogy érdemben válaszoljak is rájuk (szerintem ennyire a wiki se megy bele)...
Szerintem Romulusék valóban helyi mítosz - de hogy mikor alakult ki azt nem tudom... viszont az, hogy Aineiászék nyugatra mentek, ez a 6. sz. környékén került bele a köztudatba - tehát ez is viszonylag korán.
Az etruszkokat szintén bevándorolt népnek tartják (akkor és most) jónéhányan, s éppenséggel kisázsiai eredetűeknek, tehát elvileg ők is lehetnek "trójaiak"...(trószok -> türszének)...

Előre ugorva, már Naeviusnál is (asszem) ez jelenik meg, hogy Aeneas az ősatya, tehát maga az ötlet semmiképpen nem Vergiliusé - de a kidolgozás, hogy abszolút egyenrangú módon illesztette bele a római őstörténetet a homéroszi világba, az teljesen az övé.

Portentum 2010.11.17. 21:09:36

@Terézágyú: Biztosnak nem biztos, azaz nincs igazolva (mert nem is lehet), de minden jel erre mutat. Egyrészt Trója másik neve, az Illion az eol és jón törzsek nevét idézi. Aztán ott van a görög mitológia, miszerint a trójaiak Dardanosztól származnak. Az ásatások Athene templom nyomait tártak fel. Lehettek persze kelták, frízek, hettiták vagy galáták is, de semmiképpen törökök, akik abban a korban Közép-Ázsiában szaporodtak szorgalmasan, hogy majd a túlnépesedés eredményeképpen először 1072-ben jelenjenek meg (a szeldzsukok) azon a tájon

Terézágyú 2010.11.22. 10:03:09

@Portentum:

Most olvastam valahol, hogy az Iliász második énekének a végén egy jelenetből az derül ki, hogy a görögök és a trójaiak nem egy nyelvet beszéltek, tolmácsra volt szükség...