Laudator temporis acti

Concedo nulli

Délre mentünk stop

2010. november 20. 17:27 - G.d.Magister

Láttam a 9. légió (Centurion) című filmet, mert abban bíztam – ahogy mindig –, hogy a következő „szandálos” film jobb lesz. Aztán persze jött a keserű csalódás, a kommersz, hiteltelen történet, a valószerűtlen események, illetve anakronizmusok és tárgyi tévedések, csúsztatások garmadája. Kezdve azzal, hogy maga az egész történet – a 9. legió elpusztul Kr. u. 117-ben a piktek elleni harcban – csak egy feltevés, amelynek annyi alapja van, hogy eme időpont után valóban megritkulnak az információk a mondott katonai egységről (amely ekkor tényleg Britanniában állomásozott), de meggyőző adatok vannak arról, hogy Germaniába, majd keletre vezényelték át, s inkább Bar Kochba felkelése alatt (135), vagy a parthusok elleni harcokban semmisült meg. Így viszont a sztori egy teutoburgicsata-utánzat lett (amikor a trailert láttam, azt hittem, arról is fog szólni), ahogy a csata után a holttestek közötti szomorú séta is emlékeztet a híres Tacitus-helyre, amikor Germanicus és katonái siratják egykoron lemészárolt bajtársaik végzetét. Na a csatáról egyébként még lenne mondanivalóm, pl. hogy a hegyről leguruló lángoló szénaizékbe bátran beleállnak a katonák, mert a centuriók üvöltik, hogy hold the liiiiine!!, ahelyett, hogy kitérnének előle; s más hasonló ökörségek.

És az még hagyján, hogy a történet egy merész feltevésen alapul (merész feltevésekről szólva emlékezzünk még meg a nagyon is idevágó Artúr király c. filmről, ahol szarmata harcosok voltak a kerekasztal lovagjai), a forgatókönyvíró is elég unalmas sztorit hozott össze, hiába a drámai zene, meg a szűnni nem akaró rohanás Skócia kies vidékein. (Mindig a hegygerincen kell futni, mert az rohadt jól néz ki!) Pedig a szereplőgárda jó, az alakítások elég karakteresek, néhol kiemelkedőek. Egyetértek az egyik kritikussal, aki szerint szégyen, hogy ilyen jó színészcsapatból ilyen keveset tudtak kihozni.

No de hagyjuk is a filmkritikát a szakemberekre, ami most engem érdekel, az a film egyik jelenete, ahol a legió néhány túlélője végre eljut egy római táborba, de kiderül, hogy azt közben kiürítették, mert Hadrianus császár inkább feladta az északi területeket, s visszavonta a seregeket a (majdani) Hadrianus-fal mögé. S ez úgy derül ki, hogy a távozó helyőrségi katonák kiraktak egy üzit (mint manapság a hűtőszekrényre), hogy hőseink tudják, mi az ábra. Így néz ki: 

 

A felirat
 
Olvasatomban:
 
IMPERATORE HADRIANO IVBENTO (!) OMNES ROMANORVM COPIAE AD VALUM (!) AELIUM RECESSERUNT
 
azaz:
 
HADRIANUS CSÁSZÁR PARANCSÁRA MINDEN RÓMAI EGYSÉG AZ AELIUS-SÁNCHOZ VONULT VISSZA
 
A szöveg írásképéért nagy dicséret a filosznak, aki a filmkészítők felkérésére elkészítette a feliratot (nem néztem meg a stáblistán, ki ő, bocsi). A szöveg ugyanis capitalis  – vagy maiuscula – cursiva betűkkel (azaz kb. nagybetűs folyóírással) van írva, amely a korszakban valóban használatban volt, ez volt az általánosan elterjedt, hétköznapi írásmód. Feltűnő a hasonlóság, ha megnézzük pl. a Pompeii falain szép számmal talált graffitiket; persze az is feltűnik, hogy a filmbeli felirat kissé emészthetőbb, a mai nagybetűkhöz hasonlatosabb jelekkel van megírva. Íme:
  
A latin szövegben van két hiba, egyrészt a mondat eleji ablativus absolutusban „iubente” helyett „iubento” áll, másrészt „valum” olvasható a helyes „vallum” (sánc, erődítés) helyett. Ezt azonban betudom annak, hogy a szöveg készítője szándékosan ejtett hibákat, hogy ezáltal érzékeltesse: ezt a szöveget katonák írták, nyilván nem az irodalmi latin követelményei szerint, hanem sokkal inkább a vulgáris latin színvonalán.  A „iubento”-t viszont túl durva hibának érzem ahhoz, hogy ezt egy anyanyelvű beszélő leírja, ez kb. olyan, mintha egy magyar azt mondaná, „a pohár ott van az asztalen”. Legfeljebb úgy képzelhető el, hogy ezt egy provinciabeli katona írta, akinek voltak még gondjai a sereg hivatalos nyelvével. 
A szöveg megértéséhez még annyit, hogy az „Aelius-sánc” (vallum Aelium) a Hadrianus-falat jelenti, mivel Hadrianus császár teljes neve Publius Aelius Hadrianus, tehát a családnevén lett elnevezve az erődítés. A gond csak annyi, hogy míg a film Kr. u. 117-ben játszódik, a mondott védelmi vonalat csak 122-ben kezdték el építeni. És persze dehogy csak ennyi a gond. Az üzenet maga is elég valószínűtlen. Kinek hagyott volna hátra egy ilyen üzenetet a római helyőrség? A briteknek? Vagy – ahogy a film sugallná – kóbor római katonáknak? Hát ez sem tűnik épkézláb elképzelésnek, mert még ha az is lett volna a 9. legió sorsa, mint amit a filmben látunk, kinek jutna eszébe evakuálás közben ilyesmivel törődni? Csak egy ócska fogás volt ez, hogy hőseink megrendülve szembesülhessenek a védekezésre átálló hadrianusi poltikával.
 
 
No mindegy, én hálás vagyok ennek az ócska fogásnak, mert a szépséges Arianne (l. fent) mellett ez volt az egyetlen örömöm a filmben.
15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr462461511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

avissi 2010.11.21. 13:15:37

Kedves Mester, nem adnál egy linket azokhoz a falfirkákhoz, ahol esetleg átírás is található modern betűformával? Hogy ne kelljen sokat keresgélnem. (Elnyel ez az internet, komolyan, folyton előbújok miatta a 18. századból.)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.21. 16:33:03

@Podruzsik: biztos van ilyen, de most nem találom. Epigráfus és paleográfus kollégák segítségét várom.

avissi 2010.11.21. 19:47:59

Ago gratias. Gugulabo.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.22. 09:29:07

Egy nagyon kedves olvasóm időközben megküldte nekem a feliratok kritikai kiadását, illetve annak linkjét (1837-es, de kezdésnek megteszi!):

www.archive.org/stream/inscriptionespom00wordiala#page/n5/mode/2up

Terézágyú 2010.11.22. 12:24:44

Keresztények voltak benne? Mert kereszténynek lennie kell minden római filmben... :)

Még a Spartacusban is, a narrátor említette... :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.22. 12:31:34

@Terézágyú: Nem, nem voltak. De ezt a filmet nagyrészt britek csinálták, talán azért...

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.11.22. 17:18:30

kis örömök a filológ mozizó életében! :)))

2010.11.22. 18:29:11

"A „iubento”-t viszont túl durva hibának érzem ahhoz, hogy ezt egy anyanyelvű beszélő leírja, ez kb. olyan, mintha egy magyar azt mondaná, „a pohár ott van az asztalen”."

Na és mi van az olasz 'essere' létigével? :DDDD Esetleg a "frankogall" nyelv szörnyű kiejtésbeli mutációival? Egy 'o' és egy 'l' bötü azokhoz képest kis res vilissima...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.24. 09:14:41

@Nuntiulus Noster: "l" betű? Mire gondolsz? Nem "lubente", hanem "iubente" kellett volna. Már ha jól értem.

2010.11.24. 14:32:49

@G.d.Magister: az már a vallum-hoz kapcsolódik, bár ott tényleg van jelentésbeli eltérés.

iovianus 2010.12.07. 11:29:32

A iubento nem lehet II. imperativus?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.12.08. 08:32:34

@iovianus: dehogynem. Csak a mondatba nem lehet beilleszteni.

Citadella 2012.04.03. 10:34:38

„A „iubento”-t viszont túl durva hibának érzem ahhoz, hogy ezt egy anyanyelvű beszélő leírja”

Magister uram még sosem járt úgy, hogy sietett az írással és betűt tévesztett? Lám, pont 'omnes' jön utána, tehát úgy is történhetett, hogy az írónak már a következő szó járt az eszében, amikor az 'o'-t írta. Radír meg nem volt kéznél vagy észre sem vette a hibát. Velem is előfordult már.

Egyébként nagyon valószínűnek tartom, hogy mind a levél ötletét, mind a betűformákat a híres vindolandai (Britannia) levelek ihlették, amelyek Angliában tudtommal elég ismertek.

en.wikipedia.org/wiki/Vindolanda_tablets
vindolanda.csad.ox.ac.uk/

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.10.24. 21:57:54

@Citadella: hú de jó, köszi! Tudom, kissé későn... de ezt nagyon jól észrevetted, bizony ez lehetett az ötletadó!