Előző posztunkban közösen kiderítettük, hogy mit is ábrázol a budavári Kard utca és a Bécsi Kapu tér sarkán lévő sarokerkély, illetve az azon fellelhető ábrázolás. Most már kétségtelen, hogy Esterházy Miklós szentpétervári követ látható rajta, amint Erzsébet orosz cárnőtől átveszi a Szent András-rend jelvényét, 1755-ben. Numizmatikus olvasónktól megtudtuk, hogy az eseményről emlékérem is készült (erre még visszatérünk). Nagy örömömre megjelent a munka restaurátora, aki valójában újra megalkotta a domborművet, tekintve, hogy az a világhárborúban megsérült és ezért eltávolították. Ezután szóljon maga a restaurátor, Pájer Károly, aki ezt írta kommentjében:
Károly volt olyan kedves és néhány fotót is megosztott velem, amely szavait alátámasztja. Íme, először is egy 19. századi tervrajz a házról, ahol még egy fia sarokerkély sincsen:
Majd jöjjön egy kép 1924-ből, ahol még mindig nincsen erkély. Lássuk:
1940-ben már kész az erkély, ezt bizonyítja az alábbi fotó. Felhívom az olvasók figyelmét a Magyar Országos Levéltár épületének hátul magasodó, hatalmas tornyára, amely, ha jól tudom, 1956-ban pusztult el, számos értékes dokumentummal (így a Rákóczi család levéltárával) együtt.
Végül egy szomorú kép a háború utánról, golyónyomokkal.
A sarokerkély tehát kései darab, kérdés, hogy vajon a plasztika is? Károly azt írta, hogy a plasztika korábbi lehet, s voltaképpen hozzá igazították az erkélyt. Szerintem talán elképzelhető egy másik variáció is. Esterházy Móric (aki persze nem az 1930-as években, hanem 1917-ben volt 3 hónapig miniszterelnök) éppenséggel maga is megrendelést adhatott egy plasztika megalkotására, historizáló, az épülettel harmonizáló stílusban. Ehhez pedig mi adhatta az ötletet? Hát az emlékérem! A numizmatikus olvasónk a kommentjében csodálkozott is, hogy éppen ugyanaz a jelenet látható az érmen. A művelt és világlátott Esterházyról könnyen el lehet képzelni, hogy egyik őse életének jeles eseményével akarta ékesíteni a palotát, amihez a minta (az érem) is adva volt. Persze jó lenne látni az érmet, s tudni, hogy az mikor készült.
Mit szóltok ehhez a feltevéshez?
Adhatok további információt a csodás megfejtéshez? Az épületen levő plasztikát én állítottam helyre mint restaurátor, szobrász kollégák közreműködésével. A szobor megsemmisült a háborúban, de volt róla archív fotó. Amit biztosan lehet tudni: Az épület története a középkorban kezdődött, többször átépítették a többszöri rombolások után. Jelenlegi formáját Abos Brúnó építész 1930-as átalakítása során nyerte el, Galántai gróf Esterházy Móricz (1881-1960) akkori miniszterelnök megrendelése alapján. Akkor ő volt az épület tulajdonosa, és az épületen több helyen is látható a családi jelképe és címere (csillag a kapun, és a lépcsőházban levő terazzón)(Horler Miklós: A Budai vár műemléki topográfiája) Az erkély akkor került ráépítésként a sarokra. A kérdéses plasztika méretéhez és kialakításához lett igazítva az erkély mérete és kiugrása. Tehát biztos, hogy a plasztika előbb megvolt, és ehhez hozták létre az erkélyt. "Kabátot a gombhoz". A régi fotók alapján én bizonyítva látom, hogy a képen cárnő van. Ha tudnék belinkelni képet, küldenék közeli részletfotót az arcról.