Laudator temporis acti

Concedo nulli

Séta a római erődben

2011. augusztus 04. 13:59 - G.d.Magister

Mindig őszinte csodálattal viseltettem a régész kollégák iránt. Míg a filoszok, történészek számára az a legnagyobb kaland, hogy el kell menniük egy távoli – vagy urambocsá’ külföldi – város levéltárába, könyvtárába, s a poros kézirattól véletlenül tüsszenteni méltóztatnak, addig a régész – legalábbis a többségük – nem kevés ideig kint van terepen, egyezkedik a munkásokkal, ezernyi technikai, gyakorlati kérdést kell megoldania, hogy az adott épület vagy terület szakszerűen fel legyen tárva. Nem mellesleg értenie kell az írott forrásokhoz is, egyáltalán, az adott kor anyagi és írásbeli kultúrájához, hogy az általa feltárt leleteket pontosan meghatározhassa, s elhelyezhesse a történelem bonyolult és szövevényes koordináta-rendszerében. Ha valaki nem hinne nekem, keresse csak fel testvérblogunkat, a Sírások naplóját, s lásson csodát.

A régészek, úgy látom, igen hatékonyan és naprakészen használják fel a modern technológiát. Hogy a vizuális megjelenítést érintsem, a régi épületek, települések 3D-ben történő rekonstrukciója elképesztően hatásos módszer. Habár már láttam ilyet, tegnap igazi gyöngyszemet találtam, s büszkén mondom: magyar régészektől. A római limes-erődítmény, a Dunakömlőd határában lévő egykori Lussonium feltárásáról akarok most írni.

A régészeti munkálatok, amint az Lussonium honlapjából kiderül, egy nemzetközi projekt keretében folynak, EU-pénzből. A projektnek a "Danube Limes UNESCO World Heritage" a neve: a cél a Duna-menti Limes-vonal feltárása, hogy aztán felkerülhessen a világörökségi listára. Azt hiszem, nem kell ecsetelni, mennyi haszonnal járhat ez a vállalkozás. Adott egy jól behatárolható, kutatható leletegyüttes, a Limes-vonal, amelynek feltárásával nemcsak a római határvonal pontos képét kapjuk meg, hanem nyilvánvalóan a római birodalom és a barbaricum, azaz a barbár népek közötti kapcsolatokra is sok információt fog szolgáltatni a projekt. (Az első képen is Lussonium helyszínén dolgoznak a régészek.)

A honlapon az erődítmény történetéről is olvashatunk.  A szöveg nekem egy kissé vázlatosnak tűnik, de biztos lesz jobb is. Kiderül belőle, hogy már a Kr. u. 1. sz. közepén épült itt egy palánktábor, amely sokáig használatban volt, ám a feltárt és a különböző rekonstrukciós technikákkal bemutatott, kőfallal körülvett erőd nem ekkori, hanem későrómai (3–4. század).

Ajánlom először mindenkinek a 3d rekonstrukciót, ahol az alábbi épületekkel, illetve egyéb tárggyal ismerkedhet meg az olvasó. (segítségül egy kis szószedet, majd alább a film):

(mansiones/habitationes/hospitia militum) – barakk (itt magyar név van a latin helyett, s az igazság az, hogy én sem tudom pontosan, hogyan lehetne pontosan lefordítani ezt a szót, vagyis a katonák erődben lévő, állandó, kőépítésű szállását. Aki tudja, szóljon)

horreum – gabonatároló

latrina – árnyékszék

vicus – falu

porta – az erőd kapuja

navis lusoria – könnyű csapatszállító hajó

corbita – teherhajó

principia – főhadiszállás, az erődparancsnok palotája

Ezután lehet fokozni a gyönyöröket, és megtenni a virtuális sétát, annak is az első változatát, amely ügyes számítógépes grafikával, körpanorámás módszerrel mutatja be az erődöt, azaz úgy sétálhatunk benne, mint egy hajdani legionarius. Feltétlenül térjen be a kedves olvasó a latrinára, amely számomra is meglepő igényességgel volt kialakítva, legalábbis a grafika szerint – bár aligha kell kételkednünk a valósághű ábrázolásban (figyelem, középen piszoár!). Ugyancsak szép a barakk konyhája, de a principia is igen izgalmas, ott ugyanis az udvaron átkelve bemehetünk a szentélybe, ahol a legió jelvényei láthatók (ezeket szintén vallásos tiszteletben részesítették). Hiányoltam azonban némileg a Mithras-szentélyt, mivel a történeti ismertető szerint találtak a Mithras-kultuszra utaló nyomokat, továbbá a császárszobrokat is hiába kerestem, noha előkerült egy „császárláb”, azaz egy császárszobor lába, amelyet sikerrel rekonstruáltak; márpedig az tudott dolog, hogy a császárok kultusza is erős volt a provincviában, s persze az egész birodalomban is. Szerintem ezeknek is a szentélyben lett volna a helyük, de majd kijavítanak a szakértők, ha nem. (Kiderült: a szentély kapujánál állt a sejtések szerint, csak ez a virtuális séta grafikáin nem látszik. L. erre a Galéria menüpontot, ott pedig "rekonstruált császárszobor" galériát.) Ja és nem tudható meg, mi az a porticus-os (oszlopcsarnokos) épület, amely az erőd kapuja mellett balra található. Talán még a régészek sem tudják; talán az is barakk, bár elüt a többitől (l. alább a képen, amely a séta egyik része).

De ne legyünk telhetetlenek! Egyébként is, ne elégedjen meg senki a honlappal, hanem kerekedjen fel, és látogassa meg az erődöt! Szép kiállítás látható a helyszínen (l. sírásóék ajánlóját a császárlábról és a helyszínen lévő kiállításról), az alapfalak, az erőd kapuja rekonstruálva van, s az egész környezet nagyon kellemes látványt nyújt. Én is meg fogom nézni, amint alkalmam lesz rá. Befejezésként csak annyit mondhatok, amint az írásom kezdetén: őszintén gratulálok a régész kollégáknak, s minden tiszteletem az övék. PS: El tudnék még képzelni néhány virtuális rekonstrukciót: szívesen sétálnék a Budai várban, egy honfoglalás kori faluban, egy végvárban, ésatöbbi... remélem, sok ilyen lesz, ezeket az iskolai oktatásban is rendkívül jól lehetne használni.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr73125360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.08.04. 15:00:00

Élmény volt.Leginkább a latrina tetszett, de vajon mivel törölték ki? Spíró könyvében olvastam anno, hogy vmi. WC-kefeszerű alkalmatossággal, aminek persze szivacs volt a végén, és ahogy a wc-kefét használat után egy vizes edénykébe helyezték vissza.Gondolom, Spíró mégiscsak utánanézett.

teemur · http://teemur.blog.hu 2011.08.04. 15:18:34

Én tavaly voltam, nekem is nagyon tetszett. Jópofa a fa konstrukció, hisz gyerekkoromban mikor gyakran jártunk ott, igazából pl. Gorsiummal összehasonlítva uncsi volt. Még egy falat se lehetett látni. (Csak kb. annyi infó volt, hogy "itt állt Lussonium" -- és egy üres plató a Löszhegyen). Persze, a felét már rég elmosta a Duna...

Biztos Út Blog 2011.08.04. 16:16:29

@Stephanus Nugator:
Ködös emlékeim szerint a katonák menetfelszerelésébe is beletartozott az a bizonyos fadarab végére erősített szivacsdarab - minden tíz katonának jutott egy közös... Ez aztán jó kis csapatépítés : )

jucccka · http://onlinefilm.blog.hu/ 2011.08.04. 22:12:37

Jó kis programajánló, köszi! :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.08.05. 00:56:47

@jucccka: jó kis spammelés, köszi!

@Stephanus Nugator: @Biztos Út Blog: először is, a 10 embernek egy közös ügyében: :DDD
Másrészt nem tudom. Spiró hangoztatja, hogy nagyon utánanézett mindennek. Nem olvastam, így nem mondok véleményt, mindenesetre nem hiszem, hogy valaki, aki nem tudja elolvasni a korszak írott forrásait, annyira utána tudott volna nézni mindennek.

_Epikurosz_ 2011.08.24. 20:18:13

@G.d.Magister: Régen volt a kalandjatek.hu-n egy római szín, ahol szintén a spongyát kellett felhasználni a szabaduláshoz, és mellékinfóként a wc-papír helyetti használat volt megjelölve. Valami rómaiimádó csinálta, a keretrendszer viszonylag egyszerűen kezelhető. Komáromy Zoltán projectje volt, de már nem él a domain.
Csak hogy honnan tájékozódik az ecceri paraszt. :P

iovianus 2011.08.31. 21:21:38

A latrinás résznél középen nem piszoár van, hanem az a mosdó. Legalábbis szerintem az a rendeltetése, mivel víz van benne.
Sírásóéknál a Simontornyai várról látható hasonló rekonstrukció, valamint a pécsi ókeresztény temetőről is van. Nagyon jó mind.

Terézágyú 2011.09.01. 15:03:44

A barrakk =/= "barracks" (angol) !
barracks = kaszárnya, laktanya = hospitia militum :)