Laudator temporis acti

Concedo nulli

Brassó, ahol Európa véget ér

2011. szeptember 12. 22:51 - Ledán M. István

Lecturis salutem! Szombatra egy kis ábrándos, melankólikus városnézés Brassóban Stephanus Nugatorral: tökéletes. Tartsatok vele ti is! A szerkesztést meg még tanuljuk! (G.d.Magister)

 

A cím akár így is hangozhatna: Brassó, ahol Európa kezdődik. Mert végül is ott kezdődik, ahol a templomokon, középületeken latin feliratokkal találkozunk. Brassó pedig szinte kényezteti a latin feliratok szerelmeseit. Nemrég, átutazóban néhányat lekaptam, ezeket osztom meg most veletek.

 

 

 

Fentebb a diadalívszerű Bolgárszegi, vagy más néven Oláh Kapu látható. Neve arra utal, hogy a bolgárszegi román fuvarosok ezen a kapun át jutottak a történelmi Brassóba. Két-két latin felirat olvasható mind a város felőli, mind a Bolgárszeg (ma Brassó egyik negyede) felőli oldalán. Miként a feliratokból is kiderül, 1828-ben építették a megrongálódott és lebontott régi helyett. Az új kapu egyébként nem a régi helyén áll. Lássuk a feliratait!

 

 

Loco alterius vetustae et ex voto civium clausae porta haec  aperitur anno p[ost] C[hristi] n[ativitatem] MDCCCXXVIII

 

E városkapu, a polgárok óhajára, a régi, bezárt[voltaképpen lebontott] másik helyett megnyittatott a Krisztus születése utáni 1828. esztendőben. Különös, az A.D (anno Domini) helyett a P.C.N. használata. Egy pillanatra meg is hökkentett, nem tudtam hova tenni, aztán persze beugrott a megfejtés. Ha valaki tud még ilyenről, írja meg.

 

 

Sub glorioso regimine imperatoris augusti et regis apostolici Francisci primi orbis pacatoris

 

I.Ferenc  felséges császárnak és apostoli királynak, a földkerekség megbékéltetőjének dicsőséges uralkodása idejében.  Nos, ha – példának okáért – a Szent Szövetség létrehozása megbékéltetésnek számít, akkor a szászok nem is dobták olyan nagyon el a sulykot. Bár ki tudja: nem azért döntöttek-e a pacator mellett, az elegánsabb pacificator helyett, mert a felirat olvasója önkéntelenül is a peccatorra (bűnös) asszociál? Én mindenesetre, először peccatornak olvastam: orbis peccator – a világ hírhedt bűnöse/bűnözője. A kapu másik két feliratáról sajnos nem sikerült jó fotót csinálni, így csak szövegüket közlöm:

 

Senatus Coronensis et orator communitatis G.M. Riemer cum communitate centumvirali novam hanc portam D[eo] T[rinitatis] O[ptimo] M[aximo] tutelae pie vovent et gratae posteritatis conservationi commendant. Structuram  curavit ios• iani praef caement.

 

Ez új kaput Brassó tanácsa, a közösség lelkésze (?) G.M.Riemer, a bírói testülettel együtt, az egyedül jó és hatalmas Szentháromság Isten segítségével, védelemül kegyesen felajánlja és a hálás utókornak megőrzésre átadja. Az oratort a lelkész szóval adtam vissza, végül is szónoknak mégse fordíthattam, de nem vagyok meggyőződve a helyességéről. A D.T.O.M. feloldásában sem vagyok egészen biztos. Abból indultam ki, hogy a D.O.M.( Deo Optimo Maximo) egy bevett rövidítés, a T. meg – bármennyit is töprengtem – csak a Trinitast juttatta az eszembe. Várom az alternatív megoldásokat! Az utolsó mondatot szándékosan nem fordítottam le, ugyanis meglehetősen sok benne a gubanc. Itt van mindjárt a IOS, mely után kettőspontot vélek felfedezni. A latin szövegben a fekete pont bizonytalanságomat jelzi. Esetleg rövidítés volna? Ez esetben lehetne a  iudex, orator, senatus rövidítése, mindháromról szó esik a feliratok szövegében. A structuram curavit talán inkább struendam curavit, a caement(hiányos  caementa vagy caementum – kő) pedig coement ( coemo – összevásárol)akar lenni. Ennek alapján még csak megközelítőleg sem merem lefordítani, mindössze egy értelmezést kockáztatnék meg. Arról lenne szó tehát, hogy az építést a bíró, a lelkész, a tanács rendelte el, az adminisztratív munka pedig a kapufelügyelőkre(  már ha voltak ilyenek) hárult ( iani praefecti). De ez a mondat nem hagy nyugodni, ha valaki elfogadhatóbb megoldást talál, ossza meg velem!

 

Tempore Ioannis Iacobi Myllius iudicis primarii, Ioan[nis] Geor[gii] de Trauschenfels, iudicis districtualis nec non Michaelis Thiophi Riemer civitatis primarii capitanei.

 

Myllius Jakab János főbíró, Trauschenfels György János kerületi bíró, Riemer Th. Mihály városi főkapitány idejében.


A Katalin-kapu, mely a XVI. században épült, és három évszázadon át az egyetlen kapu volt a nyugati várfalon. Ez azt jelenti, hogy a Bolgárszeg felől csak a Katalin-kapun át lehetett a városba bejutni. Egyébként modellül szolgált a budapesti Vajdahunyadvár Katalin-bástyatornya számára.

 

 

 

 

 

 

 

A kapu fölötti felirat:

A címer feletti szöveg:

Turris fortissima nomen Domini, ad ipsam curret iust(us) et exaltabitur. (Péld. 18.10.)

Azaz:

"Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen." (Károli)

A címer alatt:

Conditur haec porta annis cum bis quinque Ioannes Benknerus gereret iudicis officium.

Azaz:

E kapu azokban az években épült, amikor Benkner János kétszer öt esztendeig viselte a bírói tisztséget.

A régi szász iskola épülete. A homlokzatra vésett epigramma szerint, csupa jeles férfiú hagyta el a padjait.

Hic docti atque boni doceant nonque exeat ullus

qui doctus non est aut impius et malus audit.

Műfordításra nem vállalkozom, íme, a fordítása prózában: Itt tudós és derék férfiak tanítsanak, innen senki se kerüljön ki, aki nem képzett, vagy akinek gonosz és elvetemült híre van.

Hic fuit bibliotheca scholae Coronensis – Johannes Honterus – 1547

E házban volt Brassó városának könyvtára. Erről a feliratról az jutott eszembe, hogy a háromszázezres lakosú Brassóban harmincezer magyar él, és ez a kisvárosnyi magyarság képtelen fenntartani egy magyar könyvesboltot. Az első és egyben utolsó magyar könyvesbolt körülbelül tíz éve bukott be. Hát nemcsak Honterus forog a sírjában! És többek között ezért is a cím: Brassó, ahol Európa véget ér.

Johannes Honterusnak, az erdélyi szászok reformátorának szobra. Honterus évszázadokra határozta meg Brassó és mondhatni egész Erdély történelmét. Többet érdemelne annál, hogy egy huszárköpésnyi udvart nevezzenek el róla a Fekete-templom mögött. Ha nem is a város főterét –mert ugye az idők megváltoztak – de legalább a belváros valamelyik nagyobb terét róla nevezhették volna el.

 

No de, miként a Fekete-templom 1999-ben felújított toronyórájának felirata hirdeti: sic transit gloria mundi. Így múlik el a világ dicsősége. A gótikus írás is jelzi, hogy kifejezetten a szászok dicsőségéről van szó.

A torony keleti oldalán lévő toronyórán viszont nem gót betűs a felirat.

VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM.

Az Úr igéje örökké megmarad.( Ézs. 40,8) Arra gyanakszom, hogy a gótikus (sajátosan németnek számító) és a római típusú (univerzális) írásmód önmagában is üzenetet hordoz, az én olvasatomban, mintegy hitvallásszerűen arra utal, hogy Isten igéje egyetemes igényű és nem függ az erdélyi szászok XX. századi történelmétől: megmarad. De németül hovatovább már nem szól. A Fekete-templomban sem!

 

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr1003222033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2011.09.17. 15:29:22

Az írásos előadás (posztnak nem véletlenül nem nevezem) formailag és tartalmilag nagyszerűre sikeredett.

Egyébként személy szerint az "orator"-t konkrétabban prédikátornak mondanám.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.09.17. 15:40:56

@Nuntiulus Noster: az "orator"-t konkrétabban prédikátornak mondanám. tényleg, hogy ez nem jutott eszembe

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.09.17. 18:58:10

@Nuntiulus Noster: @Stephanus Nugator: Srácok, latin szót latin szóval ne fordítsunk. Pláne egy másikkal! :) Lelkésznek jó lesz az.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.09.17. 19:16:49

szerintem a főlelkészről( stadtpfarrer) hehet szó

avissi 2011.09.18. 11:08:26

Az első feliratot nyersen így fordítanám: a régi, romos és a polgárok akaratából (szavazata alapján) bezárt (lebontott) kapu helyébe ... etc.
Pacator a jó öreg "Párizpápaiban" békéltető, tsendesítő s hozzáfűzi: "Orbis pacator".
Az orator itt nem annyira hitszónok, mint inkább szószóló, "fürmender" azaz Vormund, akit tribunus plebisnek is hívtak latinul. Ő a városi önkormányzatban a polgárok ill. a teljes jogú adózó lakosok szélesebb rétegének a képviselője volt. A tanács, magisztrátus vagy szenátus a város szűkebb, legtöbb hatalommal rendelkező testülete volt, a szélesebb képviseletet a külső tanács vagy százak - olykor negyvenek - tanácsa jelentette. Ennek a ritkábban összehívott szervnek a közös képviselője volt az egy vagy több szószóló.
DTOM tutelae vovent - nem inkább genitivusban Dei etc. tutelae?
Structuram curavit... Pápai Páriz Ferenc szótárában a caementarius szó "kőmívest" jelent, a kapu építője lehet Ios(ephus) janitorum praefectus és caementarius, vagy inkább Josephus Jani/Jány? praefectus caementariorum?
Hic fuit bibliotheca scholae Coronensis... nem a város, hanem a Honterus-kori iskola könyvtára.
Ha valaki az elképesztő mennyiségű idevágó kézikönyv, lexikon, forráskiadvány és tanulmány erdejében soká barangolna, mindegyik említett személyről is sok adatot találna - s ha még a Magyar Országos Levéltárban őrzött Erdélyi Kormányhatósági Levéltárakban is végezne némi kutatást, a kapu építéséről szinte mindent megtudna.
Hogy tetszett Brassó?

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.09.18. 11:20:32

@Podruzsik: amit az orator-ról írsz, elgondolkodtató, biztos forrásból tudod, hogy létezett ilyen képviselő?
"Hogy tetszett Brassó?" - mármint nekem? Én Brassó vonzásában nőttem fel, ha Brassóban járok, mondhatni hazamegyek.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.09.18. 16:35:18

@Podruzsik: hinnye, az orator-ral igazad lesz. Ezt benéztem én is.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.09.18. 17:07:25

@Podruzsik:"Az első feliratot nyersen így fordítanám: a régi, romos és a polgárok akaratából (szavazata alapján) bezárt (lebontott) kapu helyébe ..." ötletes, hogy a vetustus-t romos-sal adtad vissza, és az is helyes, hogy a polgárok óhajára nem kinyittatott az új kapu, hanem a régit zárták be. Végleges szöveg: E városkapu a romos és a polgárok óhajára bezárt másik helyett megnyittatott a Krisztus születése utáni 1828.esztendőben.

avissi 2011.09.18. 20:17:52

@Stephanus Nugator: hazamenni Brassóba... ez ám a multikulti! Bár megmaradt volna annak az erős kisugárzású központnak, ami volt régen. Mindenesetre nagy jelenkori szakirodalma van az erdélyi szászok történetének, ez is nagy dolog.
Én sajnos, nem értek Erdélyhez, annyira külön világ! A magyarországi városokról már 1970 óta olvasok, bár egy idő óta csak a kispadról kiabálok be a pályára. Nem tudnám megmondani, honnan emlékszem a szószóló elnevezéseire, és már nincs is türelmem könyvtárból meg internetről előszedni a bibliográfiákat a pontos könyvcímekkel. A szenátus és a centumvirek oratora szerepel a feliratban, ők, vagyis a szűkebb és a tágabb önkormányzati testület tagjai - utóbbiak képviselőjük által - döntöttek a kapu kérdésében. Az egyháznak ehhez nem volt köze, a 19. században meg pláne nem. Persze, Isten oltalmába ajánlották az építményt, ez természetes.
Vajha elkészülne már teljesen a középlatin szótár, mármint a magyarországi középkori latinságé! Szomorú, hogy ilyen alapművek, mint ez meg a történeti bibliográfia is, nem kapnak pályázaton kívüli feltétlen támogatást.