Laudator temporis acti

Concedo nulli

Amikor a Vulgata mást mond 2.

2011. október 22. 18:50 - Ledán M. István

A  XI.-es filozófia könyvem előszavában, a sok szokásosan szürke, lapos mondat közt volt egy, amire muszáj volt felkapnom a fejem.  Emlékezetből, vagyis nem éppen szó szerint idézem: „Mi az igazság? Örök kérdése ez az embernek, melyre Pilátus előtt maga Krisztus sem válaszolt; a kérdésre, azóta sem tudunk megnyugtatóan válaszolni.” Na, ez egyrészt egy nagyon elegáns szöveg, másrészt meg óvatos, mert ha két év filozofálás után, netán zokon veszem, hogy a lét okai messze nem világosodtak meg előttem, a szerzők megvonhatták volna a vállukat: mi megmondtuk!

De csakugyan, miért nem válaszolt Jézus Pilátusnak? Ez eléggé különös, tekintve, hogy előzőleg éppen az igazságról beszél: Ego in hoc natus sum et ad hoc veni in mundum, ut testimonium perhibeam veritati: omnes qui est ex veritate, audit vocem meam. A legújabb revideált Károli szerint: "Én azért születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való hallgat az én szavamra." Nos, ezek után teszi fel Pilátus, talán némiképp cinikusan, a szállóigévé vált kérdést: Quid est veritas? Mi az igazság? (Jn. 18, 37-38). Bizonyos, és az alábbiak is igazolják, hogy nagyon sok teológust zavart, hogy Jézus épp Pilátus előtt nem válaszolt egy ilyen horderejű kérdésre. Mert lehet, hogy a Credóba csak úgy belecsöppent a helytartó, de mégiscsak a legmagasabb fórum volt az akkori Júdeában, és az esetleges választ úgy is fel lehetett volna fogni, hogy Jézus Rómának, az Impériumnak, mintegy Urbi et orbi válaszol.

De valóban nem válaszolt? Nem tudjuk, hogy kicsoda, nem tudjuk, hogy mikor, de felfedezte, hogy voltaképpen válaszolt, mivel Pilátus kérdésében: quid est veritas, anagrammaszerűen benne van a válasz: Est vir qui adest, vagyis: A férfi, aki itt áll. Azaz, a teológiai logika szerint a jelenlétével válaszolt, ugyanis a híres Én vagyok mondások egyikében ezt mondja magáról: Ego sum via, et veritas et vita. Én vagyok az út, az igazság és az élet. (Jn. 14,6) Az anagramma stimmel, és mit sem von le értékéből, szellemességéből az, hogy Pilátus a kérdést esetleg nem a saját anyanyelvén fogalmazta meg. Mel Gibson Passiójában, ugye a proconsul előzékenyen, arámiul szólítja meg Jézust, mire a Mester latinra vált, de én nem hiszem, hogy Júdea helytartói olyan nagyon törték volna magukat, hogy arámiul tanuljanak és beszéljenek, amikor némi göröggel igen jól elboldogultak. És az sem valószínű, hogy a zsidók között hódított volna a latin nyelv. Szóval, én a fenti párbeszédet inkább görögül tudom elképzelni, vagyis a híres mondat így hangzott:  τί εσtίν αληθεια  (Ti esztin alétheia). Bár ki tudja? Az azonban kétségtelen, hogy ez az anagramma, a nyelvi kérdéstől függetlenül is, óriási ötlet.

Ugyanígy nem tudjuk, hogy ki tartotta túlságosan visszafogottnak az angyali köszöntést a Lk. 1, 28-ban. Íme, a szöveg, mely egyben az Üdvözlégy Mária kezdősora: Ave Maria, gratia plena, Dominus tecum. Aligha meglepő, hogy a mondatot a protestáns illetve a katolikus fordítók különbözőképpen értelmezik és fordítják. A Károli Bibliában ez áll: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van. A Békés-Dalos fordításban pedig ezt olvassuk: Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van. De hát, ugye a latin is csak fordítás, nézzük, hogyan szól az eredeti szöveg:  Χαῖρε, κεχαριτωμένη, κύριος μετὰ σοῦ.

A katolikus fordítások nyilván a Vulgata szövegét veszik inkább alapul, mivel a gratia plena nemcsak azt jelentheti, hogy valakit kegyelemben részesítenek, hanem úgy is értelmezhető, hogy valaki, aki kegyelmes, kegyelembe részesít, tudniillik másokat. A protestáns fordítások ez esetben közelebb állnak az eredeti szöveghez, a κεχαριτωμένη ugyanis, mint a χαριτοω ( kharitoó – kegyelembe fogad,  megáld, örömbe részesít) ige perfectum partitipium passivum alakja kifejezetten arra utal, hogy Mária az isteni kegyelemnek nem alanya, hanem tárgya. Persze, Jeromos jól fordít, a gratia plena, szerintem, szerencsés megoldás a görög κεχαριτωμένη-re. Ám ismeretlen teológusunk, bármennyire is kiaknázható dogmatikailag a gratia plena, nem érezte ezt elég erősnek, így hát a mondatból egy anagrammát csinált, ami dogmatikailag lényegesen többet mond a Szűzanyáról. Íme: Virgo serena, pia, munda et immaculata. Azaz: Boldogságos (Szent, esetleg felséges, vö. serenissimus, a, um) Szűz, kegyes, ékes és szeplőtelen.

Hát igen, boldog idők, amikor a latint még a második anyanyelv biztonságával kezelték, és olyan szójátékokat fabrikáltak, amiket még anyanyelven is nehéz. O, tempora!  A morest (erkölcsök) nem bánom, azok régen se voltak jobbak. Az időket, laudatorként, néha visszasírom.

Végül álljon itt egy talán ismert elménckedés Cicerótól. Nem anagramma, de azért igen sikerült szójáték: mitto tibi navem prora puppique carentem. Szó szerinti fordításban: hajót küldök neked, az orra és a fara nélkül. Vagyis a küldemény a navem, (hajót) a szó eleji n és a szó végi m nélkül. Tehát: ave!

Éljetek egészségben!

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr483322425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2011.10.26. 15:51:41

És Jézus vajon tud(hat)ott görögül? :)
És latinul?...

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.10.26. 18:08:21

@Terézágyú: A görögöt, az ún. koiné görögöt szerintem beszélte, erre nézve vannak is utalások az Újszövetségben. Latinul, kevéssé v.színű, hogy tudott, már ha nem a dogmatikából indulunk ki, és azt nem mondjuk, hogy lévén Isten Fia, mindent tud, köv.képpen latinul is.

bithe i niyalma · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2011.10.27. 00:43:46

szuperek ezek a frappáns megoldások!
erről jut eszembe a legrövidebb levél, amit csak írni lehet: i

Biztos Út Blog 2011.10.27. 08:12:05

A rövid levélről jut eszembe: nagyon régen olvastam egy anekdotátem, talán Victor Hugo-ról jegyezték fel, hogy ennél a szónál is rövidebb levelet írt. Miután elküldte a Nyomorultak kéziratát a kiadójának, és nem kapott sokáig választ, elküldte a névjegyét, a hátán az üzenettel: ? A kiadó válasza ez volt: !

Terézágyú 2011.10.28. 10:43:29

@Stephanus Nugator:
"A görögöt, az ún. koiné görögöt szerintem beszélte, erre nézve vannak is utalások az Újszövetségben."

Esetleg ha van kedved erről írni...

Elképzelem, hogy ilyen fontos dolgok maradhattak ki az evangéliumokból, hogy
"Juda éppen egy Menandrosz-művet olvasott, de amikor a mester meglátta, el akarta dugni a tekercset. - Miért dugod el előlem, Juda? - kérdezte a mester. - Attól félsz, hogy megszidlak érte? Látod, ebben is vannak érdekes és szép dolgok, add csak ide, mindjárt kikeresem azt a részt, hogy pontosan idézhessem..."

Terézágyú 2011.10.28. 10:44:45

@bithe i niyalma:
"erről jut eszembe a legrövidebb levél, amit csak írni lehet: i "

Akkor említtessék meg a második helyezett is (amire ez a levél volt a válasz): eo rus.

kettőbé 2011.10.28. 10:56:02

@Terézágyú: :) Akkor már inkább Platónt. :) Bár nem is tudom, Júdáshoz mi illene...

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.10.28. 12:54:54

@Terézágyú: "Esetleg ha van kedved erről írni..." a Jn. 12,20-ban az áll, hogy néhány görög Jézussal kíván beszélni, a közvetítők(és nem tolmácsok)meg, akik összehozzák a találkát András és Fülöp. A görög, az Ú:Sz.-ben három dolgot jelenthet: 1.görög nemzetiségű pogány azaz nem zsidó, 2. diaszpóra zsidó, akinek az anyanyelve görög, 3. görög nemzetiségű prozelita, aki áttért a zsidó vallásra és körül is metélkedett vagy szimpatizáns, aki ugyan nem tért át, de rokonszenvezik a zsidó vallási gondolatokkal. A fenti textusban eme utóbbiakról van szó, akikkel Jézus szóba elegyedett, az egyetlen nyelven ami közöttük szóba jöhetett: görögül.
Aztán Galileában éltek görög közösségek, András és Fülöp neve is kifejezetten görög név, az is lehet, hogy ők kétnyelvűek(arámi, görög) voltak.
Végül Jézus viszonylag gyakorta átment a Jordánon túli területekre, Dekapoliszba, vagy a Galileai tenger keleti partjára, ahol nagyszámú görög közösség élt vagy éppen a görögök voltak többségben. Ezt aligha tette volna meg, ha nyelvi nehézségei lettek volna.
Latin nyelvtudása számomra azért kérdéses, mert a latin akkor még nem volt a műveltség része, legalábbis nem volt az a nem latinok számára. Olyan zsidó értelmiségiek is mint Josephus Flavius, a Flaviusok kegyeltje görögül beszélt és írt. Persze, lehet, hogy v.mennyit azért pötyögött latinul is, legalábbis Rómában megtanulhatott.
Egyébként meg nem szeretem, ha Jézust afféle mezei prédikátornak állítják be, mint pl. Renan,és el sem tudják képzelni, hogy a Mester esetleg görögül is tudott. Jézus egyszerűsége szerintem megtévesztő, tudott ő, ha kellett nagyon szofisztikus is lenni.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.10.28. 13:00:58

@kettőbé: Pl. Oidipusz király.Az evangéliumokban Júdás az antihős, élete éppoly sorsszerű, mint a Mesteré, csak ő ugye a másik oldalon áll. A sorsával kapcsolatos kérdések is ugyanazok(lehetnek)mint Oidipusz esetében.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.10.28. 13:05:57

@kettőbé: vagy még inkább az Antigoné, ahol Antigoné a hős, Kreón az antihős, aki nem tud másként cselekedni mint sorsa és jelleme szerint.

iovianus 2011.10.29. 17:47:18

A "kegyelemmel teljes" az miért alanyi mondatrész? Kegyelemmel telt, telve lévő. Én ezt értem alatta.
Érdekes a régebbi változat is: "Malaszttal vagy teljes".

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.10.29. 19:50:42

@iovianus: "Kegyelemmel telt, telve lévő. Én ezt értem alatta." Igen, de mit? Mert ezt a te mondatot is kétféleképpen érthetem. 1. Mária, aki kegyelmes. 2. Mária, aki kegyelmet nyert(Istentől) Ha az Üdvözlégyet mondom, akkor feltehetően úgy értem: Mária, aki kegyelmes, nyilván azért is imádkozom hozzá. Bár ugye ezt én egészen pontosan nem tudhatom, mivelhogy vastagnyakú vagyok.

2011.10.29. 20:30:03

@Stephanus Nugator:

A. Szent Tamás alapvetően Gábriel arkangyal tiszteletéből értelmezi Mária szerepét, és abból vezeti le magát ezeket a dogmákat (tehát az angyalokat felülmúlja Mária a kegyelem teljességében, Istenhez való bizalmasságában, tisztaságában).

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.10.29. 20:40:02

@Nuntiulus Noster: Akkor talán egyértelmű, hogy a gratia plena, a kegyelemmel teljes úgy(is) értelmezhető/értelmezendő, hogy Mária az, aki kegyelmes. De maradjon ez számunkra filológiai kérdés, a többit hagyjuk meg a dogmatikusoknak.

2011.10.30. 14:19:20

@Stephanus Nugator: Voltaképpen nem éreztem két állítás közti különbséget, legalább is filológiai vonatkozásban. Mert Mária természtesen így is úgy is "kegyelembe fogadott". De nem is látok olyan szót, amivel az igét le lehetne pontos latinra fordítani.

2011.10.30. 14:21:29

*a melléknévi igenevet, pardon bocsánat.

iovianus 2011.10.30. 15:36:59

@Stephanus Nugator: Máshogy fogalmazok: Mária, kegyelemmel töltött. (lol)
Ha egy pohár vízre vetítem: egy vízzel telt pohár vki által nyerte teltségi állapotát. Tehát ez a 2. verziódat jelenti szerintem. Illetve ez az alap, de ebből következik, hogy ha valaki eltelt az Isteni kegyelemmel, akkor ő maga is az lesz.

Ezt a témát fel kellene dobni a jezsuita blogon.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.10.30. 16:51:06

@iovianus: nehéz mesterség ez a kommentelés, de végül is szót értettünk. És kösz az észrevételt.

2011.10.30. 19:07:58

@iovianus: "hogy ha valaki eltelt az Isteni kegyelemmel, akkor ő maga is az lesz."

? Ezt az elméletet valahogyan még nem hallottam. Ha valaki eltelik kegyelemmel, akkor én nem leszek kegyelem.

@Stephanus Nugator: Valóban, kissé ellustultam. De írok.

Terézágyú 2011.11.02. 17:18:17

@kettőbé:
":) Akkor már inkább Platónt. :) Bár nem is tudom, Júdáshoz mi illene..."

:))))
Lehet, hogy nem is nagyon olvasott. Ő afféle pénzember volt inkább - legalábbis az utókor olyasmiket regél róla, hogy ő kezelte a csoport pénzét (?) meg hasonlók :)

@Stephanus Nugator:
Aha, köszi :)

Csak kötözködök:
"hogy néhány görög Jézussal kíván beszélni, a közvetítők(és nem tolmácsok)meg, akik összehozzák a találkát András és Fülöp....
Aztán Galileában éltek görög közösségek, András és Fülöp neve is kifejezetten görög név, az is lehet, hogy ők kétnyelvűek(arámi, görög) voltak."

A fentiekből ez szinte bizonyos.

De attól még lehet, hogy tolmácsoltak is... Ha nincs konkrétan leírva, hogy márpedig az ő nyelvükön beszélt, akkor ebben nem lehetünk biztosak...

iovianus 2011.11.05. 17:09:05

@Nuntiulus Noster: Elnézést a késői válaszért.

A kegyelem, mint olyan, sokrétű dolog. Az "Isteni kegyelem" úgy tudom egy fogalom, mely nem kifejezetten a kegyelmességet, mint egyéni tulajdonságot jelöli, hanem egy összefoglaló megjelölés. Ilyenben részesülni annyit tesz, mint egy bizonyos tulajdonsággal felruházódni. Innen nézve válik valaki kegyelmessé.
Szerintem.

2011.11.05. 17:45:52

@iovianus: Ilyet, hogy "kegyelmesség", mint egy-egy ember szubsztanciájához fűződő attribútum, még nem hallottam. A kegyelem sohasem az ember maga szubsztanciájában, hanem a tőle kapott hivatásában tör föl.

(Mária "különlegessége" is csak annyiban áll, hogy - a kat.dog. szerint, megtörtént vele az, ami a megigazultakkal fog megtörténni.)

Ez szerintem bőven elegendő és még nem ugorja át a blog határait.