Laudator temporis acti

Concedo nulli

Amikor a Vulgata mást mond 3.

2011. december 03. 21:35 - Ledán M. István

Ezúttal is pro domo szándékszom írni. Vagyis a téma, hogy úgy modjam, a saját mesterségem ügye. Ám Luther óta tudjuk, hogy vera theologia grammatica est, azaz a valódi teológia nyelvtan, ha úgy tetszik: filológiai kérdés. Vagyis hát mégse lesz ez az egész annyira pro domo.

Az irgalmas samaritánus példázatában (Lk. 10,30-37) olvassuk, hogy miután a rablók kifosztottak egy embert, “ott hagyták félholtan”.  Az eredeti szövegben a ήμιθανης szerepel, ami szó szerint félholtat jelent. A latin ezt másképp mondja, talán a latinban kevésbé járatosak fülének is ismerősen cseng: semivivus. Ha le kellene fordítanom, persze félholt-nak fordítanám, de a kifejezés tulajdonképpen azt jelenti: félig élő, féleleven. Vagyis Jeromos voltaképpen egyetlen szóban is képes belesűríteni a példázat mondanivalóját, ami, ugye az volna, hogy észre kellene venni a ránk szoruló emberben a félig még élőt.

 

A példázat azzal folytatódik, hogy a samaritánus ezt a semivivus-t „elvitte a vendégfogadó házhoz”. Lukács a πανδοχειον szót használja, mely egyébként hapax legomenon, vagyis olyan kifejezés mely csupán egyszer fordul elő az Újszövetségben, és vendégfogadót, karavánszerájt jelent. Jeromos pedig, noha a latinnak van jónéhány szava a vendégfogadóra, a stabulum mellett döntött. Márpedig a stabulum bordélyt, kocsmát, afféle lebújt is jelent, mely egyúttal szálláshely is lehetett, persze. De miért döntött Jeromos a stabulum mellett? Nyilván azért, mert a IV.- V. században a szó már nem vagy csak halványan  hordozta a fenti jelentéstartalmat. Habent sua fata et verba! Vagyis: a szavaknak is megvan, úgy tűnik, a maguk sorsa. Mégis: ha a klasszikus latin felől olvassuk a szöveget, aligha tudunk elnyomni magunkban egy dévaj kis mosolyt. Mindez azonban csupán kuriózum, és nem biztos, hogy megért volna egy posztot. Ám ez a stabulum bogarat ültetett a fülembe, és utánanéztem minden locus-nak, ahol szerepel a vendégfogadó, különösen a locus classicus-nak, ami ugye Jézus születéstörténete, Lukács evangélista szerint. Íme, a szöveg görögül:

και ετεκεν τον ύιον αυτης τον πρωτοτοκον και εσπαργανωσεν αυτον και ανεκλινεν αυτον εν φατνη διοτι ουκ ην αυτοις τοπος εν τω καταλυματι.

És latinul:

 

Et peperit filium suum primogenitum, et pannis eum involvit, et reclinavit eum in praesepio: quia non erat eis locus in diversorio.

 

Károli fordításában ( a legújabb revideált szöveg) mindez így hangzik:

 

Megszülte elsőszülött fiát, és bepólyálva a jászolba fektette, mert nem volt számukra hely a vendégfogadó háznál.

 

Jeromos fordítása mondhatni tükörfordítás. Csakhogy! A φατνη ami jászolt is jelent persze, de teknőfélét,  összeeszkabált bölcsőfélét is, nála praesepium, ami egyértelműen jászol vagy akár istálló, a καταλυμα pedig, mely elsősorban nem vendégfogadó a görögben, hanem terem, helyiség, szállás, nála diversorium vagy deversorium, ez pedig elsősorban vendéglőt, fogadót jelent. Vagyis Jeromos ezzel a fordítással örök időkre megszabta a karácsony forgatókönyvét (istálló, bocik, bégető barik stb.), már ha ez a forgatókönyv nem alakult ki korábban, ami befolyásol(hat)ta a fordításban. Nem mernék állást foglalni az ügyben, de tény: a karácsony Jeromos idejében még eléggé újkeletű ünnep volt.

De térjünk vissza a görög szövegre. Lukács tehát a καταλυμα szót használja, mely kétszer fordul még elő az Újszövetségben, és mindkét esetben termet, szobát jelent, ahol Jézus és tanítványai elköltik az utolsó vacsorát. (Mk.14,14; Lk.22,11) Jeromos Lukácsnál deversorium-mal fordítja, Márknál meg a refectio (felüdülés, felfrissülés) szót használja, mely egyébként a refektórium őse, és gyanítom, hogy ez az igehely az alapja a kifejezés étkezésre használt terem jelentésének. Aztán, ha azt akarta mondani az evangélista, hogy a család nem kapott helyet a vendégfogadóban, miért nem fogalmazott egyértelműbben, mondjuk így: διοτι ουκ έυρον τοπον εν τω πανδοχειω, azaz: mivel nem találtak helyet a vendégfogadóban? És azzal kellett volna kezdenie a mondatot, hogy Mária egy istállóban szülte meg elsőszülött fiát, bepólyálta, jászolba fektette, mivel ugye, a vendégfogadó tömve volt. Szóval a szöveg, így ahogy előttünk áll, túlságosan lakonikus. Ha engem nem befolyásolna mindaz, amit gyermekkorom óta a karácsonyról tudok, ha tehát abszolút kívülállóként olvasnám a szöveget, és történetesen tudnék görögül, valahogy így értelmezném: mivelhogy zsúfolt volt a helyiség, ahol megszálltak, és nem volt hová letenni a csecsemőt, Mária egy, talán sebtében összetákolt, jászolfélébe helyezte Jézust vagy egy olyan teknőszerű valamibe, ami épp a keze ügyében volt. Ezt az olvasatot támasztja alá egyébként a Máté szerinti születéstörténet, ahol a bölcsek egy házba (οικια), és nem istállóba mennek be. Mindez, persze kissé meredeknek tűnhet, és nem is mennék tűzbe ezért az exegézisért, sőt még csak tűzbe se jönnék, ha védelmeznem kellene. Amit felvázoltam, az csupán egy alternatív értelmezés.

Nos, az irgalmas samaritánus példázatának stabulum szavától jutottam el idáig. És talán mindez megért egy posztot!

24 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr373434985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

avissi 2011.12.05. 14:05:38

Mi az, hogy megérte! Annyi kérdés zúg a fejemben... Majd apránként felteszem, ha a kommentek nem teszik fölöslegessé.

avissi 2011.12.05. 14:18:56

A stabulum kifejezést a kora-újkori szövegekben istálló jelentésben használják. Talán azért, mert az a hely, ahová beállítják az állatot, lovat, marhát, öszvért? Az állás szónak máig van egy ilyen értelme is, azt hiszem, még járművekre is: kocsiállás.

teemur · http://teemur.blog.hu 2011.12.06. 08:52:15

"A φατνη ami jászolt is jelent persze, de teknőfélét, összeeszkabált bölcsőfélét is,"

Az "összeeszkábált bölcsőféle" mennyire a te értelmezésed? Itt már a te kulturális háttered (t.i. József τεκτων (asztalos/ács/stb.) volta) játszott közre, vagy van ilyen jelentésre utaló egyéb hely?

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.12.06. 16:02:42

@teemur: A φατνη fonott kosarat is jelent és nyilván jászolt, a Bibliában, elismerem, inkább ez utóbbi jelentésben szerepel. De az én exegézisem inkább a καταλυμα szón áll, ami étkezésre használt terem vagy helyiség jelentésben fordul elő az Ú.Sz.-ben. No meg a Máthé-ev. οικια szaván, ami semmiképp sem istálló vagy vendégfogadó.

teemur · http://teemur.blog.hu 2011.12.06. 16:36:10

@Stephanus Nugator: Milyen érzés leírni ezt: "az én exegézisem"? :-)

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.12.06. 16:54:07

@teemur: látod arra nem is gondoltam, hogy ez így elég nagyképűen hangzik, bár, leírva semmi ilyet nem éreztem. Mást sem egyébként. Na jó: az én kekeckedő meglátásom szerint.

teemur · http://teemur.blog.hu 2011.12.06. 18:44:57

Nem, nagyképûnek nem éreztem, nem azért mondtam, de határozottan megmosolyogtatott, csak azért, és mert valahogy sosem hittem volna, hogy életemben hallom ezt a szót másban, mint egyes szám harmadik személyben birtokosragozva :-))

Portentum 2011.12.06. 23:59:09

Mennyi exegéta van itt - bár inkább egzegéta lenne...

teemur · http://teemur.blog.hu 2011.12.07. 09:14:15

@Portentum: Attól függ, hogy a MHSz-t vagy a klasszikus eredetet tiszteled nagyobb hagyománynak :-)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.12.07. 09:27:06

De jó olvasni ezt a blogot! Olykor jobb, mint írni. De ha Isten segít, akkor hétvégén már én is írok valamit.

Ego sum 2011.12.11. 01:42:08

Szerintem nem kell ennyire bonyolítani a dolgot. A korabali fogadók úgy tudom a földszinten hátasokat az emeleten meg embereket fogadtak. Plusz gondolom volt valami nagyobb terem étkezés céljából kialakítva. Mivel nagy volt a zsúfoltság, nem találtak helyet fent, és egy lenti istállóba húzódtak be. A katalyma az LSJ és az akadémiai szótár szerint is elsősorban vendégek szállása, és a hivatkozott Mk. helyen is arról van szó, hogy másnál, egy idegen ház vendégszobájában vacsorázhatnak. Akárhogy is nézzük, az a katalyma lehet akár szoba mint szállás, akár terem mint étkezde. De miért kéne összeeszkábált tákolmányt olvasnunk? Ha már meg van szülve a gyerek, gondolom lett volna hely hova letenni, egy asztalra vagy akármire. Tehát a topos az inkább szoba mint egy talpalattnyi hely. Mert ha egy vajúdó nőt befogadnak, meg a férjét, akkor már biztos egy csecsemőnek is lett volna hely. Persze nem semmi kórkép az amikor a vajúdó nőnek se adnak helyet... Szóval szerintem egyszerűen arról van szó, hogy nem tudtak vagy akartak helyet adni egy hangos, vajúdó nőnek, ezért a hátasok egyik istállójában helyezkedtek el. A phatné összeeszkábált bölcsőféle jelentése honnan van? Minden helyen csak mint etetésre szolgáló hely vagy eszköz szerepel. Én egy szöveghellyel se tudom igazolni ezt a jelentést se klasszikusból se a Bibliából. Vélemény?

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.12.11. 14:42:59

@Ego sum: a phatné az Ú.Sz.-ben valóban csak jászol jelentésben fordul elő, de a szó jelent fonott kosarat is, ahogy egy előbbi kommentemben is írtam. A katalüma termet is jelenthet, helyiséget,persze lehet amolyan felsőház is (így fordítja Károli)amit a tulajdonos kiadott a zarándokoknak a páska elfogyasztására. Ám az oikia kimondottan házat jelent, így is fordítják, vagyis a bölcsek egy házba és nem istállóba mentek be. Istállóra nem is utal más csak a jászol, amit nem biztos, hogy mindenképpen egy istállóhoz kell kötnünk.De hát, ahogy írtam is, ez csak egy alternatív olvasat, egyszerűen csak eljátszottam a gondolattal. A bonyolításról annyit: ismered Gravestől a Jézus királyt? Hogy mit hoz ki a példabeszédből, amit Jézus idéz a názáretieknek: "orvos gyógyítsd meg magad."? Pedig aligha van igaza. Hát persze, hogy bonyolítottam egy kicsit a dolgot. De ha egy hangyányit is élvezted,és mondjuk elgondolkoztál, már megérte?

Ego sum 2011.12.11. 15:38:55

Mindenképp megérte! De ha van valami a dologban akkor nem csak egy blogpostot ér meg! Lehet, hogy az oikia tágabban veszi az épületet; azon belül még mindig lehetnek az istállórészben nem? Az óriási bibliairodalom nem kínál semmi feloldást? A phatné meg csak azért érdekel, hogy mennyire releváns. Egy hésiodosi hely nem biztos hogy az.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.12.11. 17:25:18

@Ego sum: azt, hogy a bölcsek oikia-ba mentek be, úgy is fel lehet oldani, hogy a látogatásuk egy kicsit későbbre esett. Ezt támasztja alá az, hogy Heródes két éves és annál kisebb gyerekeket ölet meg. Lehet, hogy egy év is eltelt a pásztorok és a bölcsek látogatása között. Szóval tényleg: theologia grammatica est, szavakon lovagolunk.

Ego sum 2011.12.11. 18:58:37

Értem. Már csak az nem derült ki, hol jelent pontosan egyebet a phatné mint amit gondolunk.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.12.11. 20:36:39

@Ego sum: A Bibliában csak jászolt jelent, én a "fonott kosár" jelentésből következtettem arra, hogy esetleg más is lehet mint jászol, vagyis bármi ami jászol vagy teknőszerű.

Ego sum 2011.12.11. 20:55:22

Tökéletesen értem. Azonban engem az érdekel, hogy melyik antik görög szerző melyik szövegének melyik caputjának melyik sorában szerepel a phatné úgy mint fonott kosár. Pl. Diogenész a piacon felrúgott egy phatné tojást. Értem én hogy a phatné = crib az LSJ szerint. A crib pedig az angol szótár szerint 6. jelentésben fonott kosár. Ennek ellenére szerintem ezen nem áll meg az exegézis! Érted mire akarok végre kilyukadni?

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.12.11. 21:23:05

@Ego sum: "Érted mire akarok végre kilyukadni?" - értem hát. És ha lesz időm, utána is nézek. Én egyébként Varga Zsigmond újszöv.-i görög-magyar szótárából vettem a phatné fonott kosár jelentését, ő is hivatkozás nélkül hozza a jelentést, és felteszem az ő forrása is. Vagy elhisszük neki(k)vagy utánanézünk.

Ego sum 2011.12.11. 21:36:02

Ami azt illeti az egész Bibliában 12 helyen szerepel a szó, és mindenhol jászol, istálló jelentésben. A fonott kosár értelmezést egyik hely sem indokolja.

2 Chr 32:28; Odes 4:17; Prov 14:4; Job 6:5; 39:9; Joel 1:17; Hab 3:17; Isa 1:3; Luke 2:7, 12, 16; 13:15

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2011.12.11. 22:36:08

@Ego sum: van ennél rosszabb hírem is: t.képpen az egész görög irodalomban jászol vagy istálló. De lehet még vályú, amit ugye fából vájtak ki vagy eszkabáltak össze, gyomor, lyuk a fogban. Ha Lukács azt akarta mondani, hogy a gyermeket bölcsőszerű vagy vályúszerű v.mibe helyezték, talán dönthetett a phatné mellett, bár egy egész csomó szó állott a rendelkezésére és hát ugye ő görög volt.
És még egy adalék: az ún. Jakab apoklipszisében vagy protoevangéliumában, nevezik még az iratot De nativitate Mariae-nek is, Mária egy barlangban szüli meg Jézust, és itt persze nincs szó jászolról és semmi olyasmiről amibe belehelyezték volna a gyermeket.

Ego sum 2011.12.11. 23:53:12

@Stephanus Nugator: Azt hiszem az igazságot már sosem tudjuk meg, de lehet hogy nem is fontos tudnunk :)

Citadella 2011.12.18. 01:00:51

3. bekezdés: „lebújt”, helyesen: „lebujt”. A „lebújt” alak csak igeként fordulhat elő.