Laudator temporis acti

Concedo nulli

Szent Jeromos és a földrajz

2012. január 10. 23:13 - Ledán M. István

Lectores benevolentissimi,

olvassátok Stephanus kolléga remek írását Szent Jeromos, a nagy bibliafordító apró, ám annál érdekesebb botlásáról (lapszusáról, hogy stílusosabb legyek)! A végén még egy fordulat várható, de többet nem árulhatok el! :) (G.d.M.)

Görögül és latinul olvasom, és lassan be is fejezem az Apostolok Cselekedeteinek olvasását. Egy kicsit úgy edzésképpen olvasom, főként azért, hogy ne felejtsem el túlságosan a görögöt. A latint, ehhez a több mint kéthónapos, csaknem mindennapi penzumhoz amolyan aperetifnek szántam, hogy étvágyam gerjedjen a görögre, melytől az utóbbi időben, mi tagadás, kissé elszoktam.
Az utolsó előtti, 27. fejezetben, mely hemzseg a hajózási szakszavaktól és amúgy sem egy könnyű szöveg, a 13. vers igazi fejtörést okoz. Persze, nem a fordítás maga jelent gondot, hanem értelmezése a szövegkörnyezetben. Nézzük a textust:
 

Adspirante autem Austro, aestimantes propositum se tenere, cum sustulissent de Asson, legebant Cretam.
 

Azaz:
 

Mivel pedig déli szél kezdett el fújni, úgy gondolták, hogy kitartanak tervük mellett és miután Asszoszt elhagyták, Kréta mellett hajóztak el.
 

De mit keresett Pál apostol útban Róma felé Asszoszban? A kontextusból kiderül, hogy mivel a hajózás kezdett veszélyessé válni, a tulaj úgy döntött, hogy Kréta egyik telelésre alkalmas kikötőjében, Phoenixben húzzák ki a telet. Aztán váratlanul kedvező, déli szél kezd el fújni, meggondolják magukat, és mégis elindulnak Róma felé. És ezen a ponton válik zavarossá a szöveg, mert hogy jutottak Asszoszba, ami nem éppen egy huszárköpésre van Krétától? Hogy aztán ismét Kréta közelében hajózzanak tovább Málta irányában! A könnyebb tájékozódás kedvéért vessünk egy pillantást a térképre.


A halványfekete szaggatott vonal jelöli a római utat, és jól látható, hogy Asszoszt nem érintették útközben. Teljesen értelmetlen is lett volna, még ha szerepelt volna is netán az útitervben, felhajózni viharos tengeren, egészen Mysiáig. Akkor hát mit értett félre Jeromos? Egyelőre ne a Novum Testamentum Graece modern kiadásában nyomozzunk, hanem nézzünk meg egy olyan szöveget, melyet elvileg Jeromos is használhatott. A Codex Vaticanus-ból, ebből a 4. századi nagybetűs görög kéziratból vágtam be baloldalt egy részletet, mely nemcsak illusztráció, hanem valóban az Ap. Csel. 27. részének 13. és 14. verseit tartalmazza. Nos, valami ehhez hasonlót használhatott Jeromos is.
 

A pergamen drága volt, ezért hát sorközt nem hagytak, és amit lehetett rövidítettek, de azért némi türelemmel és gyakorlattal kisilabizálható a szöveg. Íme:
 

ΎΠΟΠΝΕΥΣΑΝΤΟΣ ΔΕ ΝΟΤΟΥ ΔΟΞΑΝΤΕΣ ΤΗΣ ΠΡΟΘΕΣΕΩΣ ΚΕΚΡΑΤΗΚΕΝΑΙ ΑΡΑΝΤΕΣ ΑΣΣΟΝ ΠΑΡΕΛΕΓΟΝΤΟ ΤΗΝ ΚΡΗΤΗΝ
 

Hát, Asszoszról van szó a görög szövegben is, ez kétségtelennek tűnik. Αραντες Aσσον. Kissé nagyvonalú fordításban: elhagyva Asszoszt. De mi van, ha az ΑΣΣΟΝ nem tulajdonnév, következésképpen nem Asszosznak kell olvasnunk, mely ugye ilyenformán accusativusban állna a szövegben? Nos, biztos, hogy Jeromos nagybetűs kéziratból dolgozott, és ez tévesztette meg, mert ha minusculát használt vagy használhatott volna, talán rájön, Nos, ha akkortájt különbséget tettek volna köznevek és tulajdonnevek helyesírása között, Jeromosnak mindenképpen rá kellett volna jönnie, hogy az ασσον nem városnév, hanem középfokú adverbium, melynek jelentése: közelebb. Nézzük hát, miről is van szó a görög szövegben:
 

Ύποπνευσαντος δε νοτου δοξαντες της προθεσεως κεκρατηκεναι, αραντες ασσον παρελεγοντο την Κρητην.
 

A legújabb revideált Károli szerint:

Mivel pedig gyenge déli szél kezdett fújni, úgy gondolták, hogy feltett szándékukat véghezvihetik, felszedték hát a horgonyt és Kréta mentén hajóztak tovább.
 

A görög Újszövetség kritikai apparátusa szerint is, Jeromos Asszoszra gondolt, elégtelenre vizsgázva így földrajzból, mert hát azt mégis csak tudnia illett volna, hogy hol fekszik Mysia közismert kikötővárosa. Ám nekem nagyon gyanús a latin verzió Asson szava. Rendben van, félreértette a szöveget, de akkor miért nem deklinált, miért nem fogalmazott így: sustullissent de Asso? Mi ez az Asson, amit - ha Asszosznak olvasunk - nemigen  foghatunk fel másnak, mint görögös accusativusnak, aminek a de prepozíció után nincs mit keresnie?
Megkockáztatnám, hogy Jeromos semmiképpen sem gondolhatott Asszoszra. Sokkal valószínűbb, hogy egy kis, jelentéktelen krétai kikötőnek vélte Assont. Vagyis a tulajdonnévnek vélt adverbium nem Asszosz, hanem Asszon akar lenni. És mivel nem ismerte a "várost", deklinálatlanul hagyta. Azt meg ugye nem kötelező tudni, hogy milyen halászfalvak, vacak kis kikötők vannak Kréta partjai mentén.
A görög szöveget ugyan mindenképp félreértette, de annak ódiumát, hogy ne tudta volna, merre van Asszosz, nem hinném, hogy a nyakába varrhatjuk.
 Hát nem könnyű mesterség a fordítás. Lám, mi mindent kell(ene) tudni hozzá. Esetenként – ki hinné? – még Kréta földrajzát is!

24 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr303535651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.12. 14:16:52

Annyit hadd tegyek hozzá, hogy a wittenbergi lutheri vulgáta-kiadásban (1529) úgy próbálták menteni Jeromos mundérjának becsületét, hogy beszúrták az Asson elé a versus-t, azaz így "sustulissent versus Asson" lett a szöveg ("elhajóztak Assos felé"), s ezáltal az általad is mondott accusativus-probléma ki lett vala küszöbölve. Persze minek mentek volna Assosba? Úgyhogy én a dolgok jelen állása szerint elfogadom a te elméletetedet.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.12. 16:02:11

Erről a versus Asson megoldásról nem tudtam.Nagyon jó!

Terézágyú 2012.01.16. 13:12:50

Ezekből akár egy szakfolyóirat cikke is összeállhat...

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.16. 18:07:14

@Terézágyú: úgy érted, ezekből a vulgatás cikkekből? Eh, ez még mindig csak afféle teológiai bulvár.

Portentum 2012.01.16. 22:30:18

Ezek persze nem mai felfedezések, már Károli Gáspár is a helyes "megoldást" alkalmazta.
Ettől függetlenül, érdekfeszítő olvasmány. Köszönet érte.

Terézágyú 2012.01.17. 10:20:26

@Stephanus Nugator:

Hááát... vannak olyan szakcikkek, hogy "Két félrefordítás a Vulgátában" stb. :)

De ha ezt már megtalálta valaki, ahogy Portentum írja, akkor más a helyzet :)

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.17. 11:04:00

@Portentum: általános vélemény, hogy a Vulgata Asszoszra gondol, miközben az eredeti szövegben másról van szó.Károli nyilván jól fordít, mert nem (csak) a Vulgatát használta. Az én ötletem csupán annyi, hogy másképp próbáltam meg menteni Jeromos mundérjának becsületét, mint ahogy a Magister említette wittenbergi Biblia. Hogy ez Asson-Asszosz
ügy másoknak feltűnt-e vagy sem, nem tudom.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.17. 11:11:53

@Terézágyú: "Hááát... vannak olyan szakcikkek, hogy "Két félrefordítás a Vulgátában" - no igen, csakhogy ezen az oldalon 20-50 ember még el is olvassa a cikket, páran reagálnak is rá, míg, ha egy szakfolyóiratban jelentetném meg: egyrészt a műfaj szabálya szerint jóval unalmasabban kellene írnom, másrészt és következésképp rajtam kívül a kutya nem olvasná el.

Portentum 2012.01.17. 11:39:54

@Stephanus Nugator:
> másoknak feltűnt-e vagy sem, nem tudom.

Nem is kellett feltűnjön, hiszen könnyebb volt felhasználni az első nem-latin fordításokat, mint egyenesen a Vulgataból fordítani. Pl Luther bibliájában is helyesen van:
Als aber der Südwind wehte, meinten sie, ihr Vorhaben ausführen zu können, lichteten die Anker und fuhren nahe an Kreta entlang.

A King James-ben is jól szerepel:
And when the south wind blew softly, supposing that they had obtained their purpose, loosing thence, they sailed close by Crete.

Az esetből tanulva a Nova Vulgata-ban is már kijavítva található:
Aspirante autem austro, aestimantes propositum se tenere, cum sustulissent, propius legebant Cretam.

Valahol olvastam Szt. Jeromos egy másik baklövéséről: a hegyről lejövő Mózes arcáról (2.Mózes 34.29) írta, hogy az coronatus (ragyogó) helyett cornutus-nak (felszarvazott). Ennek pedig koronája a Michelangelo Mózes-szobra.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.17. 11:52:27

@Portentum: "> másoknak feltűnt-e vagy sem, nem tudom." én kifejezetten arra gondoltam, hogy feltűnt-e v.kinek, hogy Jeromos a közhiedelemmel ellentétben talán nem Asszoszra gondolt, hanem Assonra, amit valszeg egy krétai kikötőnek vélt.
A Nova Vulgatás infót köszönöm.

iovianus 2012.01.22. 11:23:00

Nagyon jó cikk.
Bizonyos, hogy egy ekkora művet nem lehet hiba nélkül fordítani.
Viszont az ilyen félrefordításokról mi alapján állítjuk, hogy helytelenek?

Azt írod, hogy nem volna logikus, hogy kerülőt tegyenek. Az egész Biblia nem az emberi logika szerint működik...

A felszarvazott Mózesről ki mondja meg ma, hogy nem "felszarvazva" jött le a hegyről?

Tökéletesen értem amit írtok, és egyet is értek veletek. A kérdésem annyi, hogy mi a bizonyság arra, hogy az utólagos javítások helyesek?
Mennyi ilyen javítás lehet a Bibliában?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.23. 09:41:48

@iovianus: Hát ugye itt az eredeti görög szövegből elég egyértelműen kiderül, hogy Jeromos tévedett.

Terézágyú 2012.01.23. 13:22:14

@iovianus:
"Azt írod, hogy nem volna logikus, hogy kerülőt tegyenek. Az egész Biblia nem az emberi logika szerint működik..."

Azért azt feltételezhetjük, hogy annak idején Pál, illetve a hajósok az emberi logika szerint próbáltak utazni a tengeren... :)

Az "isteni sugalmazás" legfeljebb akkor történt, amikor Lukasz papir(usz)ra vetette azokat, amik velük történhet.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.24. 22:52:31

@iovianus: hát ezt egészen pontosan aligha fogja v.ki megmondani. Feltehetően v.mi nagybetűs kéziratból, olyasféléből mint a Codex Vaticanus.

2012.01.26. 14:31:07

"Tökéletesen értem amit írtok, és egyet is értek veletek. A kérdésem annyi, hogy mi a bizonyság arra, hogy az utólagos javítások helyesek?
Mennyi ilyen javítás lehet a Bibliában?"

Hát nem annyira számottevő. Az Apcsel-nek ez érdekessége, és nem lényeges pontja. Sőt, Káldi fordítása sem Asso-t írt.

1000 évig volt a görög egyház Rómával egyetemességben, nekik már 2000 éve ugyanaz a Bibliájuk (alkotmányosan a fordítás meg van tiltva). Az első római egyházvezetők görögül írtak, jól letolta volna a megbízó, ha ostobaságot fordított volna Jeromos.

A szarvas Mózes csak reneszánsz illusztráció, nem lényeges szenttudományi kérdés.

teemur · http://teemur.blog.hu 2012.01.27. 11:13:16

Ez egy technikai megjegyzés, de ha minuszkulában lett volna írva az elôtte fekvô fordítandó szöveg, az sem segített volna. Ugyanúgy kétértelmû lett volna. Legfeljebb csupa NAGYBETÛ helyett csupa kisbetû lett volna, a tulajdonnevek is csupa kisbetûvel. A bikamerális rendszer, amelyben a tulajdonneveket nagybetûkkel tüntetjük ki, a görögben is, jóval fiatalabb.

Portentum 2012.01.27. 12:57:15

Végül is mikor jöttek rá, hogy Mózes ragyogó arcát Jeromos "elszúrta" ? Ő kb. 400 köröl fejezte be a fordítást. Viszont a reformációk által előcsalogatott nemzeti nyelveken való fordításokig 1000 évet kellett várni.

Portentum 2012.01.27. 13:03:56

Egy poszt lehetne a hozzáértőknek: Erasmus is melléfogott az Adagiában, amikor a görög pithos (korsó) szót a latin pyxis-szel (díszes doboz) fordította. Így lett Pandora korsójából Pandora szelencéje.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.28. 10:38:28

@teemur: hát igen, egy poszthoz is sokmindent kellene tudni...

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.01.28. 10:43:48

@Portentum: végül is olyan nagyon nem fogott mellé, a héber szó szarvat is jelent, meg ragyogást persze. De a jelentések összefüggenek: a szarv az erőnek, dicsőségnek, ragyogásnak a jelképe.

Portentum 2012.01.28. 11:25:51

Igen, az egyik verzió szerint a magánhangzók hiánya miatt a héber qaran (ragyog) és a qeren (szarv) szavakat cserélte fel. Más verzió szerint Jeromos nagyon is jól tudott héberül, az volt a gond, hogy a "késztermék" latin szöveget elírta: coronatus (ragyogó) helyett cornutus-nak (felszarvazott).

teemur · http://teemur.blog.hu 2012.01.28. 11:51:23

A qeren vajon összefügg az indoeurópai szarvat jelentô, ugyancsak k'-r-(n) mássalhangzókat tartalmazó tôvel?

Elvétve akadnak korai sémi-indoeurópai kölcsönszavak.

_Epikurosz_ 2012.02.03. 16:32:19

@Portentum:
jvpoll.home.xs4all.nl/back/Web/erascom1.htm
"995 pyxide Hes. spricht von einem 'Vorratspithos' (Erg. 94), Er. von einer pyxis: die 'Büchse der Pandora'. Dazu: M.L. West, Hesiod. Works and Days, p. 168: "The notion that what Pandora (nicht Epimetheus, wie Er. ll. 998-999 behauptet) opened was a 'box', sc. a pyxis, derives from a lapse by Erasmus, who was probably thinking of the box that Psyche opens, having been told not to, in Apul. Met. 6.19 f." Siehe auch die Literaturhinweise bei West."
Azaz: Hesiodos egy tárolópüthoszról beszél (Erg. 94). Erasmus egy pyxisről: "Pandora szelencéjéről" Ehhez: M.L. West, Hesiod. Works and Days, p. 168: "A gondolat, hogy amit Pandora (nem Epimetheus, ahogyan Erasmus ugyanott 998-999-ben említi) kinyitott az egy 'doboz' volt, tudniillik egy pyxis, Erasmus egy hibájából szármezik, aki valószínűleg arra a dobozra gondolt, amit Psyche nyit ki, noha megmondták neki, hogy ne tegye, Apul. Met. 6.19 stb. Lásd még az irodalom hivatkozásokat Westnél.

Szerintem feltűnő, hogy mindig fejből utal rá, nem görög eredetivel együtt, és mindig lepyxisezi. Ezt az "annyira jól tudom, hogy már utána se nézek" hatást meg szintén Westnél lehet megtalálni. Pedig Erasmus sokszor idéz Hesiodost, a püthost pedig rendszeresen doliumnak fordítja, és mellérakja a görög eredetit. Mi van, ha a görögben volt elírva? De az Aldináknak már azért se fogok utánanézni.