Laudator temporis acti

Concedo nulli

A fa, a könyv és Erasmus

2012. február 23. 12:47 - Ledán M. István

Kedveseim,

Stephanus Nugator (egyik) szokásához híven egy bibliai szövegproblémát tálal nekünk, igen izgalmasan, továbbgondolásra érdemesen. Miről írt János a Jelenésekben? Az élet fájáról, vagy az élet könyvéről? És mi áll a kétféle szövegvariáns mögött? Olvassátok, mert már megint érdemes! (G.d.M.)

 

De mégis, hogy kerül ez a három, a fa, a könyv meg Erasmus egy kalapba? Persze, van a címben némi sunyi  captatio benevolentiae, nem tagadom. Mert – mért lennék farizeus? – egyáltalán nem mellékes a jóindulatotok. Aquila captat muscas! a sas nagyon is kapdossa a legyeket, azaz a posztíró a like-okat. Ezt tehát tisztáztunk volna.

A Jelenések 22,19-ben, a Károli fordításban, ezt olvassuk: és ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből. Ám ha valaki, miként én is, megszokta, hogy összevessen különböző fordításokat, a fenti vers igencsak szöget üthet a fejébe. Merthogy az 1990 javított, újfordítású Bibliában (protestáns), ahogy a  Békés-Dalos fordításban is, ugyanezt így olvassuk: ha pedig valaki elvesz e prófétai könyv igéiből, attól az Isten elveszi osztályrészét az élet fájából (Újfordítás), vagy sikerültebb, rugalmasabb tolmácsolásban: aki pedig elvesz valamit ennek a prófétai könyvnek szavaiból, annak Isten elveszi jogát az élet fájához ( Békés-Dalos). Hasonló a helyzet az angol fordítások esetében is. A King James fordítás a Károlival egyezik: and if any man shall take away from the words of the book of this prophecy, God shall take away his part out of the book of life. Az újabb fordítású angol Bibliák viszont a mi új fordításainkhoz hasonlóan az élet fájáról beszélnek: God will take away from him his share in the tree of life. A szöveg értelmén persze valójában nem változtat, akár az élet könyvéről, akár az élet fájáról legyen szó, de képzeljük el egy pillanatra, hogy szövegünk egy, a dogmatika sűrűjébe vágó kérdést feszeget, például Jézus istenségét, mit mondana ez esetben a legtöbb ember? Hadd találjam ki! Nyilván azt, hogy lám, újfent bizonyítást nyert, hogy az egyház belematatott a Biblia szövegébe, manipulálta azt. Valóban manipulálta? Vagy ennyire gondatlanok lennének a fordítók? De lehetséges volna, hogy ugyanazt a hibát kövessék el a King James fordítói, amit Károli?

Nézzük hát meg azt az eredeti szöveget! Igen ám, de melyiket? Mert milyen eredeti szöveget használhatott Károli vagy használhattak a King James fordítói? Egyértelmű, hogy nem azt a görög Újszövetséget, melyet olyan természetes mozdulattal veszek le a polcomról, s vetem össze, ha kedvem van hozzá, a kritikai apparátusban hozott különböző variánsokat. Károli, vagy Erasmus Újszövetségét használta vagy az úgynevezett Stephanus-kiadást, vagyis Robert Estienne kiadását, akinek egyébként a Szentírás versekre való felosztását is köszönhetjük. Esetleg mindkettőt. Csakhogy az Erasmus rendelkezésére álló újszövetségi kéziratok mindegyike hiányos volt, a Jelenések 22, 16-nál mindenik megszakadt. De Frobenius, bázeli nyomdász sürgette a munkát, ezért Erasmus –mit tehetett volna? – a Vulgatából fordította vissza a hiányzó verseket. A Vulgatában pedig ez áll: et si quis diminuerit de verbis libri prophetiae huius, auferet Deus partem eius de libro vitae. Hát itt bizony könyvről ( liber) van szó, és ennek alapján Erasmus így fordította vissza a verset: Αφαιρησει ό θεος το μερος αυτου απο βιβλου της ζωης; ezt pedig  Károli csakis így fordíthatta: az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből. Ugyanez olvasható, bár Estiennek  több kézirat állt rendelkezésére, a Stephanus féle kiadásban is.Azóta viszont fölfedeztek jó néhány teljes Jelenések-szöveget, és tudjuk, hogy nem könyvről, hanem fáról  beszél az eredeti szöveg. Íme: αφελει ό θεος το μερος αυτου απο του ξυλου της ζωης, vagyis: annak Isten elveszi jogát az élet fájához.

No de miért van a Vulgatában fa helyett könyv? A félrefordítás esetét, szerintem, helyből kizárhatjuk, lehetetlen, hogy Jeromos a ξυλον-t (fa) összekeverte volna a  βιβλος (könyv) szóval. Néhány lehetőség:

1.Létezett egy olyan szövegvariáns, melyben fa helyett könyv szerepel, de elveszett. Jeromos ebből dolgozott.(kevéssé valószínű)

2. Mivel a szöveg és az előző vers is (Jel.22,18,19) többször utal könyvre, azaz magára az Apokalipszisre, hogy sem hozzátenni, sem elvenni nem lehet belőle, Jeromos logikusabbnak tartotta, hogy Isten inkább az élet könyvéből, mintsem az élet fájáról törli a hamisítókat, a ξυλον-t tehát szövegromlásnak vélte és kijavította. (elképzelhető)

3.Jeromos jól fordított, a szöveg viszont megromlott. (valószínű)

 

Bárhogy is legyen, Erasmus ezt a megromlott (félrefordított?) szöveget fordította vissza görögre, ez a Vulgata-variáns került bele a Stephanus-kiadásba is, vagyis ez lett sokáig a textus receptus, a mértékadó szöveg. És így kerül egy kalapba a fa, a könyv és Erasmus.

Mi meg hadd reméljük, hogy az Úr megbocsátott Erasmusunknak, amiért hozzátett a Jelenések könyvéhez, nem sújtotta a könyvben leírt átkokkal, és cseveghetünk még bizalmasan a jó öreg Desideriusszal odafönt is, Ábrahám kebelén.

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr204185249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.02.26. 14:21:14

Én akarom megfejteni először, stipi-stopi! Legalábbis remélem, jót írok. Levettem én is a Nestle-Alland-omat, s ott látom, hogy a 16. századi Vulgata-kiadások mind a hibás libro-t hozzák, és a kiadás emendált változata: ligno! Szóval a három lehetőség közül egyértelműen a 3. a jó: Jeromos jól fordított (ligno), ami aztán valamely másolónak nem tetszett, meg hát ott van az igevers végén a libro, ezúttal helyesen (libro isto, l. Jel. 22, 19.), s ezért azt hitte, a ligno szövegromlás, így tévesen libro-ra javított. Szerintem egyébként nagyon zűrös ez az igevers, nem is értem, úgyhogy várom a szakértő magyarázatot hozzá!

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.02.26. 15:52:17

@G.d.Magister: Szerintem is az a valószínűbb, h. Jeromos jól fordított, és valamilyen másoló a szövegben előforduló sok liber miatt, a lignum-ot szövegromlásnak vélte és "kijavította". Persze teljesen, még ha kevéssé v.színű is,az sem zárható ki, hogy létezett olyan görög variáns, amiben könyv szerepelt, és Jeromos ezt használta. Végül is, könnyen elveszhetett.
"Szerintem egyébként nagyon zűrös ez az igevers" hogy értve zűrös?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.02.26. 16:02:56

Élet fája: utoljára az édenkertben volt róla szó. Mit jelent az, hogy "attól az Isten elveszi osztályrészét az élet fájából"? Persze örök élet, de furcsa, akkor is.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.02.26. 16:18:22

@G.d.Magister: így igaz, furcsa, ahogy a Jelenések egész nyelvezete. Az élet fája már a Genezisben is szimbólum, itt is az, ahogy magad is írod: örök élet. Az Isten városa pedig a mennyek országa.

Ennél izgalmasabb kérdés, hogy mit érthetett János azon, hogy hozzátenni meg elvenni a könyvből.Este írok majd erről pár szót.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.02.26. 22:41:19

Kuriózumként említem, hogy kedvenc Jelenések-kommentárom szerint(Karner Károly: Apokalipszis)a hozzáadni-elvenni nem azt jelenti, hogy v.ki megcsonkítja vagy megváltoztatja a szöveget, merthogy ere a szerző aligha gondolhatott, hanem azt, h. az értelmezés vagy a szöveg aktualizálása során ad hozzá vagy vesz el belőle. Azaz elvesz belőle, ha csupán egy történeti dokumentumot lát benne, hozzátesz, ha könnyelműen aktualizálja, vagyis pl. az éppen hatalmon levő politikai erőben látja a Fenevadat s így "kihívhatja a világ hatalmasságait az egyház ellen" s ez a hatalom ugye, a könyvben leírt csapásokkal sújthatja az egyházat. Hát, mondjuk 40 évvel ezelőtt volt erre némi esély, és érthető is Karner óvatossága.

iovianus 2012.02.28. 16:43:16

Mit jelent az, hogy megromlik a szöveg?

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.02.28. 18:17:19

@iovianus: a szövegromlás azt jelenti, hogy pl. a másolás során, félreértés vagy félrehallás miatt rossz szó vagy szövegrész került a szövegbe. A fenti esetben: ligno helyett libro.

teemur · http://teemur.blog.hu 2012.03.15. 19:42:19

Szerintem

a ξυλου legalább ugyanakkora eséllyel romolhatott βιβλου-vá,
mint a ligno libro-vá.

(Ugye, akkor inkább uciálisban ΒΙΒΛΟΥ pro ΞΥΛΟΥ. A Ξ ~ Β triviális, az Υ ~ IB sem elképzelhetetlen, pláne, ha hozzávesszük, (amit írtál), hogy sok biblos szerepel a szövegben).

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.03.15. 23:35:07

@teemur: Hmm, a helyzet az, hogy nincs olyan görög kézirat amiben fa helyett könyv lenne, ilyen változatot csak a Vulgata hoz, persze kéziratok elveszhettek, fel is vetettem mint kevéssé valószínű lehetőséget, hogy Jeromos egy ilyen, azóta elveszett, kéziratból fordított.

teemur · http://teemur.blog.hu 2012.03.16. 07:42:22

"a helyzet az, hogy nincs olyan görög kézirat amiben fa helyett könyv lenne," — akkor igaz, hogy valószínűbbnek tűnik a latinban való romlás. Vagy figyelmetlenül olvastam, vagy nem állt egyértelműen a cikkben :-) // De az is igaz, hogy a "veszteség" a görög kéziratok esetén nagyobb, mint a vulgatánál: kevesebb görög nyelvű kézirat maradt fönn, úgyhogy az immár másodlagos lehetőség is változatlanul fönnáll.

tuli1 2012.03.23. 10:02:10

Azért akad a késő középkori görög kéziratokban is biblos, de lehet, hogy már az is interpoláció a latinból:
www.kjvtoday.com/home/book-of-life-or-tree-of-life-in-revelation-2219#TOC-Greek-Witnesses
A lectio difficilior mindenesetre a xylon mellett szól.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.03.23. 17:50:28

@tuli1: "Azért akad a késő középkori görög kéziratokban is biblos" - no, erről nem tudtam, a görög Újszöv., ugye nem hozza, legalábbis az enyém.

teemur · http://teemur.blog.hu 2012.04.07. 19:17:16

@tuli1: De jó! Örülök, hogy ez a (nálam kompetensebb) oldal is igazolja megfigyelésem (mármint hogy a csere lehetett a görögben is): www.kjvtoday.com/home/book-of-life-or-tree-of-life-in-revelation-2219#TOC-The-Greek-Script-is-Also-Subject-to