Laudator temporis acti

Concedo nulli

Frangimus nova - megtalálták Aba Sámuel szarkofágját?

2012. április 18. 00:31 - G.d.Magister

Eme esti órán csak nagyon röviden vázolom a helyzetet. Egy szakmai honlapon felmerült, hogy az abasári templom tornyába beépített római szarkofág-töredék 3. királyunk, Aba Sámuel sírjának egy részlete lehetett egykor. (A miniatúra nem túl előnyös szemszögből mutatja be: itt éppen meggyilkolják, a ménfői csatában, 1044-ben.) A dolog első hallásra őrültség, de másodikra egyáltalán nem az. Valóban Abasárra vihették át a király tetemét (a nemzetségi kolostorba), ami pedig a szarkofágot illeti, nos, az biztos, hogy Szent Istvánt is egy kissé átfaragott római szarkofágba temették, továbbá számos más példa van a római kőfaragványok kreatív középkori felhasználására. S hogy hogyan került a toronyba? A torony részben Árpád-kori, részben gótikus eredetű; valószínűleg megbolygatták a sírt, és annak egy darabját rakták bele a toronyba, talán dekorációként, talán más okból (talán ők még tudták, hogy honnan való). Részleteket lásd a cikkben: érdemes elolvasni.

Most még nézzük meg  magát a feliratot, amely csak egy római sírfelirat, de az első, azaz második sora nekem homályos kissé (nagyított változatát l. az említett cikkben; azt valamiért nem lehetett másolni):

A felirat feloldása a következő (a L'Année Epigraphique 1981, 189. o. alapján):

D(IIS)  M(ANIBUS) QVI(NTVS) VA(LERIUS) FELIX AUG(USTALIS) COL(ONIAE) AQ(UINCENSIUM) ET SEPT(IMIA) VIBIA CONIUNX SIBI ET SUIS FILI[I]S VIVIS FECERUNT.

Vagyis:

Az alvilági isteneknek. Quintus Valerius Felix, az aquincumiak coloniájának augustalisa, és hitvese, Septimia Vibia készíttették (életükben?) maguknak és (életben lévő?) fiaiknak.

Ezek szerint a sírkő Aquincumból való - egyébként is ez a leglogikusabb, hiszen az a római település (sírkőlelőhely) esik a legközelebb Abasárhoz. De a lényeg:

1. Mi a véleményetek az egész felvetésről?

2. Hogyan kerülhetett a kő Abasárra, ha nem a feltételezett okból?

24 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr934458050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bithe i niyalma · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2012.04.18. 08:21:56

tetszetős elgondolás, de mérget nem vennék rá
mellesleg Aba Sámuel teteme romolhatatlan volt, bár ennek most nem sok jelentősége van

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.18. 09:25:25

@bithe i niyalma: :) Aba Sámuelnek tényleg volt egyfajta kultusza, ezt a cikk is említi. Kérdés, hogy ez a tény összekapcsolható-e azzal a ténnyel, hogy a sírtöredéket beleépítik a templomtoronyba, ráadásul egy ilyen feltűnő helyen?...

tuli1 2012.04.18. 15:08:33

Mondjuk egy földbirtokos hozatta, valamilyen utólag rekonstruálhatatlan célból. Valamikor a 11-19. század között. Vö. pl. a zselízi szarkofággal:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zselíz
"A templom oltárasztala egy római sarkophag, melyet még a Becsei Imre fia Vesszős szállíttatott ide Óbudáról, hol azt Aquincum romjai közt találták." (A szállítás időpontja mondjuk itt sem biztos szerintem).

Szabó Ernő 2012.04.18. 15:12:11

Pontosítanék a felirat fordításán:
"Az alvilági isteneknek. Quintus Valerius Felix az aquincumiak coloniájának Augustalisa, és hitvese, Septimia Vibia készíttették még életükben maguknak és fiaiknak."
Az Augustales, gyakran ordo Augustalium
vagy seviri Augustales papi testület, a legtöbb pannoniai városban megtaláljuk nyomát. Ők a császárkultusz tisztségviselői a római municipiumokban és coloniákban. E testület tagja volt az elhunyt.
A coloniát a rómaiak az aquincumi polgárok autonóm közösségeként értelmezték, ezért szerepel az aquincenses genitivusban.
A vivis-t valószínűleg a sibi-vel (Pl. dat) egyeztették (mint általában a sírfeliratokon) és az állíttatókra vonatkozik, nem a gyerkőcökre.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.18. 15:26:37

@Szabó Ernő: köszönöm! Ha hiszi, ha nem, gondoltam én is mindkét variánsra (augustalis, illetve vivis értelmezése, de végül mindkét esetben rosszul döntöttem :) Van ilyen, nem vagyok az antik epigráfia szakértője, de egy félévet azért lehúztam Lőrincz Barnabásnál! :) Volt némi respektem, mint latin szakosnak.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.18. 15:33:22

@tuli1: úgy van. Szerintem például a templombővítés, templomfelújítás lehetett cél, s ennek céljára hozathattak Óbudáról köveket. De tényleg muszáj lett volna Óbudáról hozatni köveket? Ennyire fontos volt, hogy ott "előre gyártott", faragott voltak? Az általad hozott példa mindenesetre azt erősíti meg, hogy igen.

Szabó Ernő 2012.04.18. 15:42:02

A temérdek székesfehérvári római kőemlék kapcsán még a 20. század elején is azt feltételezték, hogy Székesfehérvárnak római település előzménye lehetett. Ma már ez teljességgel kizárható. Az Árpád-kori királyi építkezések kapcsán kerületek ide az aquincumi kövek...
Mindenesetre érdekes, hogy a szentmisére érkezőket az ajtó felett egy az "alvilági isteneknek" címzett felirat fogadta.

Szabó Ernő 2012.04.18. 15:49:47

A császárok Herculesének és az ifjúsági szervezet geniusának dedikált brigetioi (!Szőny!) felirat a győri székesegyház északi falában:
www.rzuser.uni-heidelberg.de/~f56/fotos/F011782.JPG

Úgy tűnik, az Árpád-kori templomépítések kőéhsége nem ismert távolságot :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.18. 16:00:56

@Szabó Ernő: Hát igen, a példák magukért beszélnek. Az érdekelne még, ha már idetévedt egy szakértő, hogy a szarkofágtöredékek mennyire gyakoriak? Gondolom kevésbé, mint a sírkövek, vagy a fogadalmi táblák, ilyesmik.

Szabó Ernő 2012.04.18. 17:31:05

Rendszeres olvasó vagyok :) Sajnos ilyen statisztikáról nem tudok, hirtelen megnéztem egy internetes adatbázist, kb 2000 pannoniai sírfeliratból 250 esetében szarkofág a hordozó. De ezek csak azok a kövek, amelyeken van felirat. A szarkofágok (szó szerint "húsevő") megjelenését a temetkezési rítusváltással szokták összefüggésbe hozni (hamvasztásos helyett korhasztásos). Keletről terjedt el a 2. század végétől a feltámadást hirdető misztériumvallások hatására. 3. században még a föld felett helyezték el őket, ezek díszítettek, van rajtuk felirat. A 4. századtól a sírrablások
miatt a szarkofágokat is eltemették, ezeken már nincs felirat.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.18. 17:44:47

@Szabó Ernő: És azt jól sejtem, hogy szarkofágot csak tehetősebb ember engedhetett meg magának? Mert akkor ez viszonylagos ritkaságára lehet bizonyíték. Egy ilyen Augustalis biztos nem volt szegény ember, inkább tehetős polgár, gondolom.

A Szent István-féle szarkofág is érdekes. Ha az első királyunk temetésére is egy római szarkofágot használtak fel, arra lehet következtetni, hogy ritkaságszámba ment. Bár érzem a következtetés buktatóit...

Szabó Ernő 2012.04.18. 18:14:10

Augustalis pozíciót rendszerint olyan ember töltött be, aki vagyoni lehetőségei ellenére más városi hivatalt nem viselhetett jogfosztottságából fakadóan. Sarkítva ezt az intézményt a gazdag libertusoknak találták ki, akik ezáltal megkapták a hivatallal járó külsőségeket és társadalmi presztízst, cserében részt vállaltak a városok közkiadásaiból. Tehát Felix mindenképpen tehetős ember volt.

Engem az győzne meg, ha a rotunda feltárásakor megtalálnák a szarkofág többi elemét :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.18. 20:22:33

@Szabó Ernő: Köszönjük! És Szent István szarkofágba temetéséről mi a véleménye? Egyáltalán tudunk még hasonlóról, ahol valaki Magyarországon a XI. században, esetleg az Árpád-korban római szarkofágba temetkezett?

Szabó Ernő 2012.04.19. 16:15:11

Ennek alaposan utána kellene járni... én egyébként nem gondolom, hogy "a frissen alapított magyar királyságban komoly kultusza lehetett a kapcsolatkeresésnek az antik hagyományokkal". Illetve hogy ebből fakadóan tudatosan római szarkofágokba temetkeztek volna. Szerintem inkább praktikus anyaghasznosításról lehet szó. Pont a római túlvilágképzetre utaló cseréptető-imitációt (a sír a halott háza) faragták át a székesfehérvári Szent István szarkofágon. A frissen alapított magyar királyság inkább a keresztény Európával kereste a kapcsolatot és nem a pogány római hagyományokkal... ha a keresztény Európa uralkodói újrahasznosított római szarkofágokba temetkeztek, akkor szerintem inkább ennek a tradíciónak a másolásáról lehet szó... De tényleg nem vagyok jártas a témában.

Szabó Ernő 2012.04.19. 16:56:36

Lővei Pál akadémiai nagydoktorijában foglalkozik a kérdéskörrel:

real-d.mtak.hu/381/1/Lovei_Pal1.pdf

428. oldaltól példákkal

"Római szarkofág középkori újrafelhasználására utalhat..."

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.20. 09:43:53

Köszönöm az adalékokat! Lőveinél úgy láttam, hogy ő is olyan példákról tud, amelyek esetében előkelőket (püspökök stb.) temetnek szarkofágba.

Hát, a lényeg, hogy egyelőre az a bizonyíték, ami van, nagyon kevés egy ilyen hipotézishez. Ha feltárnák a tornyot archeologice, az talán hozna valami eredményt, ahogy Ön is írta.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.21. 17:01:28

@G.d.Magister: "azaz második sora nekem homályos kissé" én nem látom a vivis-t, helyette utvis-t látok, talán utervis 3, azaz: utrisvis akar lenni, vagyis: bármelyiküknek, szülőknek vagy gyerekeiknek készítették/készíttették.(elhalálozási sorrendben) (?)
Te mire gondoltál, Magister?

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.21. 17:23:11

Nem, mégis vivis lesz, kinagyítva jobban látható, te vsz. a coniunx-ra gondoltál, hogy az lenne homályos.

avissi 2012.04.24. 09:53:25

Ó, ez tetszik! Gondolatébresztő bejegyzés, tanulságos kommentek!
Az is érdekes kérdés, vajon miért a faragott felével kifelé építették be az ókori feliratos köveket a keresztény építményekbe? Technikai okból vagy - dekoratív elemként? A győri székesegyházat "alulról", kelet felől megközelítve már gyerekkoromban is feltűnt a hatalmasnak tűnő falban lévő faragott kő, olyan talányos volt, hogy mit keres az ott. Később, mikor már a rómaiakról is tudtam egy keveset, még inkább feltűnt, mi köze a pogány kőnek a templomhoz.
Egyébként Aquincum köveit hol bányászták?

teemur · http://teemur.blog.hu 2012.04.25. 14:04:56

Legközelebb ha Gyöngyösön járok feltétlenül kinézek Abasárra!

Portentum 2012.04.25. 15:08:21

Gyöngyöspatát se feledd...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.04.26. 00:36:13

@avissi: dekorációnak tűnik, de valóban igen hangsúlyos helyen van.

teemur · http://teemur.blog.hu 2012.04.27. 17:56:34

@Portentum: Gyöngyöspatán már tavaly voltam... — aránylag — gyakran jutok el oda.

Szabó Ernő 2012.04.28. 10:17:13

@avissi: az aquincumi kövek anyaga rendszerint békásmegyeri vagy budakalászi mészkő.