Laudator temporis acti

Concedo nulli

Bibliafordítás és az elsikkadt húsvéti üzenet

2013. március 30. 13:44 - Ledán M. István

üres sír.jpgA János szerinti húsvéti evangéliumban (Jn. 20,1-10) többször is előfordul a látni ige. Mária Magdaléna látta, hogy a kő el van hengerítve a sírról, Péter látta, hogy a kendő, mely Jézus fején volt, össze van hajtogatva és külön van téve a leplektől, Jánosról meg azt mondja az evangélium szerzője, hogy látott és hitt. A görög szövegben azonban mindenik szereplővel kapcsolatban más-más szó szerepel, természetesen mindegyik a leginkább használatos ὁράω (horaó-látni) igének rokon értelmű megfelelője. Mária Magdaléna esetében a βλέπω (blepó), Péterrel kapcsolatban a θεωρέω (teóreó), míg Jánossal kapcsolatban a ὁράω ige olvasható a szövegben. Mindezt, persze el lehetne intézni azzal, hogy az evangélista el akarta kerülni a ὁράω ismétlését, de akik behatóbban ismerik evangéliumát, azok tudják, hogy másutt nem nagyon zavartatja magát, ha már-már unalomig ismétel egy-egy kifejezést. Aligha stilisztikai kényességről van tehát itt szó, sokkal inkább az a helyzet, hogy szövegünkben a grammatika teológia a javából.

A βλέπω inkább azt jelenti, hogy valamire odapillantani, felületesen ránézni, vagy akár üres tekintettel bámulni valamit/valamire. A θεωρέω ige pedig a vizsgálódó, elemző, kutató és alapos látást jelöli. Nyilván sem maga az Újszövetség, sem János evangélista nem használja következetesen ezeket az igéket, de ebben a szövegben valószínűleg szándékos a használatuk, azaz János a szereplők látásának minőségéről kíván beszélni.

A magdalai Mária, aki csak úgy odapillant az üres sírra és már szalad is tovább a tanítványokhoz, az egyetlen ésszerűnek tűnő magyarázattal, hogy ellopták a holttestet, egyértelműen a felületes hívő prototípusa. Péter, aki vizsgálódik, alaposan szemügyre vesz dolgokat, töpreng, furcsállja azt a különös rendet a sírban, a racionális keresztényt testesíti meg. Jánosról viszont, aki először ugyanolyan felületesen pillant be a sírba, mint Mária (βλέπω), azt mondja a szöveg, hogy látott és hitt. Ezt a látást a ὁράω igével jelöli az evangélista, és nem kétséges, hogy az igazi látást tulajdonítja Jánosnak, aki mintegy a „színfalak” mögé nézve lát és ugyanakkor hisz is.

Különös, hogy mindez - legalábbis az általam ismert - nemzeti fordításokban, így a magyarban is elsikkad. Persze, kissé körülményes lenne a fenti exegézis alapján fordítani a szöveget, de nem lehetetlen. Ennél is különösebb, hogy Jeromos, noha más esetekben árnyaltabban fordít és, élve a látást kifejező latin igék bőségével, nem éri be egyszerűen a videre ige használatával, itt mindhárom esetben a videre igével oldja meg a szöveget. Nézzünk meg két olyan locus-t, ahol Jeromos nem éri be a kézenfekvő videre-vel.

Et respiciens [Ioannes]Iesum ambulantem, dicit: ecce Agnus Dei (Jn.1,36).És amint észrevette(megpillantotta) János az arra járó Jézust, ezt mondta: íme, az Isten báránya.

Intuitus autem eum Iesus, dixit: tu es Simon filius Iona (Jn.1,42) Miután alaposan szemügyre vette őt Jézus, ezt mondta: te vagy Simon, a Jóna fia.

Mindkét esetben használhatta volna a kézenfekvő video-t, mégis olyan igéket választott, melyek árnyaltabban fejezik ki a látás tényét.

Persze akad olyan eset is, ahol kifejezetten rossz megoldás a videre használata, mégis emellett döntött:

Videbunt in quem transfixerunt (Jn.19,37). (Bámulva) néznek majd arra, akit általszegeztek. Elegánsabban és egyúttal kifejezőbben ezt így lehetne mondani: intendent ad quem transfixerunt.

Nos, úgy tűnik Jeromos, akárcsak a későbbi fordítók, nem vette észre a teológiai szándékosságot az igék használatában. Pedig latinul könnyen, körülményeskedés nélkül, játszva meg lehet oldani a görög szöveget. Az én megoldásom így fest:

Mária esetében az aspicio igét választanám, melynek jelentése: rátekint, megpillant, észrevesz.

Una autem sabbati, Maria Magdalena venit mane (…)ad monumentum, et aspexit lapidem sublatum a monumento.

Péterrel kapcsolatban a specto ige mellett döntöttem, mivelhogy leginkább ez az ige fejezi a ki a kritikai látásmódot. Jelentése: megszemlél, szemügyre vesz, felbecsül.

Venit ergo Simon Petrus sequens eum, et introivit in monumentum, et spectavit linteamina posita (…).

Ami János látását illeti, marad a video, bár nekem, lévén, hogy itt valódi, hittel párosult látásról van szó, szimpatikusabb az intueor ( eri, intuitus sum – megnéz, szemügyre vesz), nyilván azért mert benne érzem az intuíció szót.

Jeleztem, hogy a szöveget, a bemutatott exegézis alapján, magyarra csak kissé körülményesen, körülírva lehet fordítani, ám én azért megkísérelném. Íme:

A hét első napján pedig korán hajnalban, Mária Magdaléna odament a sírhoz és rápillantva látta, hogy a követ elhengerítették a sírról.

Azután, követve őt (ti. Jánost) megérkezett Simon Péter is, bement a sírba, és alaposan körülnézve látta, hogy a lepedők ott vannak.

Természetesen létezik más, az enyémnél talán jobb megoldás is, mind a latin, mind a magyar fordítást illetően, és én biztatnálak is benneteket, hogy készítse el ki-ki a maga változatát. Lehetne ez, így a nagyböjt végén, egy filológiával ötvözött lelkigyakorlat is akár.

Végül, ráhangolódásul ajánlom figyelmetekbe Pilinszky Harmadnapon c. versét, a szerző előadásában. Ha nem tévedek, egyik olvasónk töltötte fel, akinek ezúton is, in nomine lectorum Laudatoris ab imo corde ac pectore gratias ago.

 

 

 

Megjegyzés: a bemutatott exegézis nem az én felfedezésem. Több prédikációt is olvastam a fenti exegézis alapján, időrendben az első Joó Sándor református lelkészé. Hogy végül is ki fedezte fel az igék használatában a teológiai szándékosságot, azt - előttem legalábbis - balladai homály fedi. Mindenesetre a meglátás zseniális.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr135173834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) 2013.04.01. 11:01:07

Stephanus mester úgy látszik járatosabb a holt nyelvekben, mint a magyarban :)
Az általad írt (javasolt) fordítások valóban eléggé erőltetettek.
A "rápillantva látta" helyett elég lenne az, hogy "odapillantott és látta", ami magyarosabb.
Az "alaposan körülnézett és látta" helyett a kissé ódivatúbb (de talán éppen ezért hangulatilag helytállóbb) "körbevizslatva észlelte" formát használnám.

The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) 2013.04.01. 11:13:11

@The Drunken Master (a.k.a. Eltiron):
Gyorsan reagálok is magamra, de átolvasva a dolgot, elégedetlen vagyok magammal:)
Károli fordítása így hangzik (hiába vagyok katolikus, mégis ebből indulok ki, mert szép):
"A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról."
Ehelyett, ha az "aspicio"-ból indulunk ki, azt írnám:
"(...) és észrevette, hogy(...)" - ez ugyebár a puszta észlelés igéje, annak teljes megértése nélkül.
A folytatás:
"Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak."
A "specto" alkalmazásával ez így hangzana nálam:
"Megszemlélte a sírt, és látta, hogy a lepedők valóban ott vannak".
Ez így kissé kacifántosabb, de a poszt által javasolt nyomatékosító értelmezéshez közelállóbb.
Boldog húsvétot, és köszönet az érdekes agymunkáért ;)

iovianus 2013.04.07. 20:33:41

Érdemben nem tudok hozzátenni az íráshoz, nagyon tetszik, ahogy van.
Viszont elgondolkodtam, maga a sír milyen lehetett? Szerintem ami illusztrálva van a cikkben, az egy picit túlzás. Lépcső, fekhely, minibár? Nem sok ez? Egy ilyen helyen lakni lehet, nem fektetni egy halottat. És vajon meddig szándékoztak ott hagyni Jézust? Az asszonyok elhozták volna magukkal?

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2013.04.09. 09:03:09

@iovianus: "Szerintem ami illusztrálva van a cikkben, az egy picit túlzás. Lépcső, fekhely, minibár?" - hát azért két ember (János, Péter) egész kényelmesen nézelődhetett benne. Aztán a Luk. ev. szerint a sírhely az Arimathiai József tulajdona volt, aki mégiscsak egy jómódú farizeus volt, s mint ilyen túlzásba eshetett, gondolj a mai temetők kriptáira, egyik-másik mellett egy szerényebb nyaraló elbújhat...Hogy meddig szándékoztak ott hagyni? Annyi biztos, hogy mindenképpen ideiglenes nyugvóhelynek szánták a sziklasírt.

Virt02 2013.04.09. 09:07:32

OFF

Tudna nekem valaki olyan helyet mutatni a neten, ahol fel vannak sorolva Terentius összes komédiájának a versmértékei soronként?
Pontosabban persze az a két komédiája érdekelne, amelyek magyarul nem jelentek meg... (Adelphoe, Heautontimorumenos)

Köszi!

_Epikurosz_ 2013.04.09. 16:56:13

@Virtusblog: METRA HVIVS FABVLAE HAEC SVNT -nál a Heauton timorumenos www.archive.org/stream/hautontimorumeno00tereuoft/hautontimorumeno00tereuoft_djvu.txt
egyébként maga a szöveg az archive.org-os cuccoknál botrányos.

Virt02 2013.04.10. 08:27:41

@_Epikurosz_:
Tyű, köszi!

Az archive-ot bújom magam is, de látod erre nem gondoltam, hogy külön csak a két drámacímre keressek... :(

Úgy látom a Crowell-féle Terence (Hill:)-ben benne van így az Adelphoe :)

A Shuckburgh meg közli a másikat. De jó! :)
Legalább ezekben előszavak is vannak, mert úgy vettem észre, hogy a kétkötetes Loebben nincs...

_Epikurosz_ 2013.04.10. 17:34:38

@Virtusblog: Előszót könnyebb volt találni, a sorok beosztását iambusra kereséssel találtam. :) és szívesen. Még a régi Google meg Yahoo trükkje, hogy rá kell tippelni a konkrét szövegre, ami előfordulhat.