Laudator temporis acti

Concedo nulli

Egy felirat, mint politikai transzparens (?)

2013. július 20. 08:40 - Ledán M. István

torony.jpg

Ezt a posztot már régen meg kellett volna írnom. Hogy úgy mondjam: becsületbeli ügy lett volna megírni. De a besztercei templom tornya nem sokkal azelőtt égett le, hogy én a környékre, azaz Beszterce vidékére költöztem, évekig meg sem lehetett közelíteni az épületet. Restaurálása mára csaknem befejeződött, ám a templomot még nem lehet látogatni. Az állványokat viszont már eltávolították, én pedig elolvashattam az egyik legkülönösebb latin feliratot, mellyel Erdélyben eleddig találkoztam. Nézzük hát!

 

 

 

templom 2_2.JPG

 

A kapu frízében ez áll:

Anno Mundi quinquies millesimo quingentesimo vicesimo secundo qui est a nato Salvatore 1560 septima die marty templum hoc infringi, decima tertia die maji vero reaedificari coepit. Anno mundi autem 5525, qui est a nato Christo 1563 absolutum aedificium. Soli Deo laus et gloria.

A világ teremtésének 5522. esztendejében, mely a Megváltó születésének 1560. esztendeje, március hetedikén ezt a templomot lebontották, május tizedik napján pedig elkezdték fölépíteni. A világ teremtésének 5525. évében, mely Krisztus születésének 1563. esztendeje, az épületet befejezték. Egyedül Istené a dicséret és a dicsőség.

Az oszlopok fölött, jobbról és balról, két név, a város korabeli bíráinak neve olvasható:

Anno D(omi)ni 1560 et 63, Gaspar Pellio judex; Anno D(omi)ni 1561 et 62, Gregorius Daun judex

Az Úr 1560 és 63. esztendejében, Gaspar Pellio, bíró; Az Úr 1561 és 62. esztendejében, Gregorius Daun, bíró.

zsinagóga.JPGA feliratok nem ritkán elliptikusak, a kontextusból kell szavakat, mondatrészeket rekonstruálni, máskor, mint a régi görög kódexekben, egybefolyik a szöveg, olykor meg fejtörő rövidítések is próbára tehetik a szövegek olvasóinak türelmét. Mindez nyilván főként a helyszűke miatt van. Ám ez esetben, úgy tűnik, nem spóroltak a hellyel: nagyvonalúan megadták az évszámokat mind a keresztény, mind a világ teremtését alapul vevő időszámítás szerint. Zsinagógák esetében ez egy bevett gyakorlatnak számít, keresztény templomon azonban kissé szokatlan. Csakhogy elég egy felületes pillantást vetnünk a baloldalt bevágott képre, és rögtön kiderül, hogy a felirat időszámítása nem azonos a zsidó időszámítással. A héber naptár szerint a világ vagy pontosabban az ember teremtése Kr. e. 3761-ben történt, tehát nagyjából kétszáz évnyi eltérés van a zsidó időszámítás és a felirat időszámítása között. Nem egyezik feliratunk időszámítása az alexandriai, illetve a bizánci éra számításaival sem. Az előbbi szerint (melyet a keleti kereszténység használt) a világ teremtése a Kr. e. 5493., az utóbbi szerint ( mely az ortodox világban egész az újkorig volt használatban) az 5509. évre tehető. Nehéz, csaknem lehetetlen utánajárni annak, hogy milyen időszámítás szerint is esett az 1560-as esztendő a világ teremtésének 5522. évére.¹ A korban egyébként is divatos volt az efféle számítgatás, a mi Károli Gáspárunk is megpróbálkozott vele, egy 1563-ban, azaz éppen a felirat készítésének évében megjelent munkájában. Olvassunk bele:

„Ez világ esztendeinek számlálása:

Ádámtul fogva Noénak születéséig vagyon 1056 esztendő. Noé szülte az ő három fiait, mikor volna 500 esztendős.Azután leszen az özönvíz száz esztendővel, anno 100.(...) Az özönvíztől fogva Ábrahámnak születéséig vagyon 295 esztendő.Ábrahám kibúdosék Káldeából, mikor volna hetvenöt esztendős. Ábrahámnak búdosásátul fogva az zsidóknak kijüvetelekiglen vagyon esztendő 430, mert az zsidók fogsága akkor kezdetett, mikor Ábrahám Egyiptomba búdosék. Mózestől, az zsidóknak első hadnagyoktul fogva Saulig vagyon 396 esztendő, Saultól fogva az babilóniabeli fogságig vagyon 516 esztendő. Az babilóniabeli fogság volt 70 esztendeig, azután megszabadulnak.Az perzsiai birodalom volt százkilencvenegy esztendeig. Alexander birodalma volt hét esztendeig. Alexander halálátul fogva az makkabeusoknak birodalmokiglan száznegyvenhat esztendő vagyon. Az makkabeusok birodalma volt százhuszonkilenc esztendő. Heródesnek birodalmának harmincadik esztendejében születék Krisztus. Krisztus születésétől fogva vagyon esztendő 1562.

Ha mindezeket az esztendőket egybeszámlálod, teszen ötezerötszázöt esztendőt. Némelyek penig többet számlálnak, de ha csak annyi az esztendőszám, az mint mi számláltuk is, nem sokkal vagyon több híja az hatezer esztendőnek négyszáz esztendőnél. Az szent Illés penig ezt is hozzáadta volt az ő jövendőmondásához, hogy mindazok az esztendők nem teljesednek be a választottakért, hanem megrövidíttetnek, mint Krisztus is mondja." (Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól)

1562-ben tehát, Károli szerint, anno mundi 5505-öt írtunk. Ez az évszám már egészen közel jár a felirat évszámához, amiből arra következtetek, hogy feltehetően valamelyik lutheránus hittudós számításai állhatnak a felirat évszámának hátterében. Az is lehet, hogy Beszterce akkori prédikátora is foglalkozott hasonló számításokkal, és a város tudós lelkészét szándékozott megtisztelni azzal, hogy a feliraton, a két bíró között mintegy névtelenül, számításai mögé rejtve, helyet adott neki. Alább majd kísérletet teszek egy másfajta, talán elfogadhatóbb, de mindenképpen érdekesebb magyarázatra is. Bárhogy is legyen: valamiért fontos volt a besztercei szászoknak, hogy az évszámok anno mundi és anno Domini szerint is szerepeljenek.

A fríz alatt, korinthoszi oszlopoktól körülfogva, egy bibliai idézet olvasható Dániel könyvéből, latinul és németül:

Daniel: 4 cap(itulum)

Redime peccata tua eleemosinis, forsitan Dominus delictis tuis ignoscet.

Mache dich los von deinen Sünden durch Gerechtigkeit und Wohltat an den Armen. Dan. 4. 1563

Szabadulj meg vétkeidtől a szegényekhez való irgalmasság által, így talán megbocsátja az Úr vétkeidet.

A német szöveg majdnem ugyanaz:

Szabadulj meg vétkeidtől igazságosság és a szegények iránti jócselekedetek által.

Ez egy kihagyásos idézet a Dán. 4,24-ből, hasonlót, anélkül, hogy meg kellett volna vágni, kapásból lehetett volna legalább egy tucatot a templomkapu fölé írni. Különös az is, hogy az idézet locusaként az egész részt adták meg a felirat megrendelői, mintha szándékuk szerint, az egész negyedik résznek föl kellett volna kerülnie, de ugye helyszűke miatt csak utalni lehetett rá.

A Dán. 4-ben Nebukadneccár álmáról van szó. A király álmában egy égig érő fát lát, majd megszólal egy hang, mely azt parancsolja, hogy vágják ki a fát és szórják szanaszét a gyümölcsét. A szorongó királynak Dániel, alias Baltazár fejti meg az álmot, miszerint a fa maga a király, aki naggyá és hatalmassá lett, de Isten felfüggeszti hatalmát, azaz Nebukadneccárt száműzik a trónról. Mindaddig száműzetésben marad, ráadásul bomlott elmével, míg el nem ismeri Isten mindenhatóságát. Az idézett mondat Dániel tanácsa a királynak, és egész pontosan így hangzik: „azért ó, király vétkeidtől igazság által szabadulj és a te hamisságaidtól a szegényekhez való irgalmasság által. Így talán tartós lesz békességed." ( Károli)

372px-The_Emperor_Ferdinand.jpgArra gyanakszom, hogy ez a bibliai idézet a Dániel könyvéből egy politikai üzenet.jános zsiga_1.jpg A kérdés csak az, hogy kinek üzen(het)tek a szászok? A Habsburg Ferdinánd és János Zsigmond közötti háborúskodásban egy adott ponton a szászok többsége is II. János mellé állt, bár Ferdinándtól, aki az egész Keleti Magyar Királyságot magának akarta, akár jogaik kiszélesítését is remélhették, hiszen míg a Keleti Királyság ura volt, a magyarok és székelyek helyébe német hivatalnokokat ültetett. Ugyanakkor félthették tőle, mint katolikus uralkodótól, a vallásgyakorlat szabadságát, mert ne felejtsük, a cuius regio, eius religio ( akié a terület, azé a vallás) korában vagyunk. Az én tippem az, hogy a bibliai idézettel Ferdinándnak üzentek a beszterceiek, mint egy hatalmát minden eszközzel növelni akaró, túlságosan is ambiciózus királynak. Persze nem zárható ki az sem, hogy a hitét elég gyakran váltogató János Zsigmondnak üzentek a felirattal, mint aki nem érte be a számára felajánlott hercegségekkel, visszajött Erdélybe kalamajkát csinálni. Természetesen igencsak kérdéses, hogy egyáltalán akarta-e a szászok bárkinek is üzenni a felirattal?

 

De visszatérve a frízben olvasható szövegre: mintha a kor háborús kontextusában ez az anno mundi és anno Domini is érthetőbb lenne. Arra gondolok, hogy ezeknek a számításoknak a hátterében, miként ez a Károli könyvéből bevágott részletből is kiderül, a világ vége közeli voltának hite áll. Valószínűleg úgy gondolták a besztercei szászok, hogy az elhúzódó háborúskodás és az ezzel együtt járó bizonytalanság az idők jele, és ők apokaliptikus időkben élnek. Talán ezért adták meg anno mundi szerint is az évszámokat. Elképzelhető hát, hogy ilyen körülmények között, csaknem állandóan felfokozott kedélyállapotban, valóban politikai üzenetnek szánták a Dániel könyvéből vett idézetet.

Nos, ahogy nem mennék tűzbe a fenti gondolatokért, úgy azt sem merném állítani, hogy a besztercei lutheránus templom kapufelirata egy egészen egyedi és különleges felirat. Ehhez nem láttam elég sok feliratot. De ahhoz mégis eleget, hogy ki merjem jelenteni: Erdélyben mindenképp egyedülálló. Jó, hogy újra olvasni lehet.

 

 

¹ a megoldást lásd a komentekben.

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr465396519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_Epikurosz_ 2013.07.22. 18:11:27

www.scribd.com/doc/34483949/English-printed-almanacks

104-105. oldal

LVII. 1562.John Securis. J. Walley.
Title: A Prognostication, | for the yere since the birth | of our Lorde Iesus Christ . 1562 . | whiche is the yere from thebe- ginnyng | of the worlde . 5524 . wherein is declared | the dis- posicion of the whole yere, | as touchyng the weather, vic= | tuals, diseases, &c. Prac= | tised in Salisburie, | in the Newe | Strete. | By Maister Ihon Secu= | ris. professoure of | Phisicke. | 1562. |
Imprinted at London, | byIhonWaley.

Sextodecimo. 73x50 mm. ?a8+? (a iii, signed a v). [...] Bodleian (Douce. add. g 1).

Az Úr Jézus Krisztus születésétől számított 1562. évre, mely a világ kezdetétől fogva az 5524.

A némelyek, az angolok. Pontosabban John Hatchett, orvos, Párizsban tanult. en.wikisource.org/wiki/Securis,_John_(DNB00)

_Epikurosz_ 2013.07.22. 18:52:56

iaa.bibl.u-szeged.hu/index.php?page=browse&entry_id=8034

Albumtulajdonos: Csirke, György
Bejegyző: Melanchthon, Philipp

Kiegészítő szöveg: Scriptu/m/ Anno 1560., postqua/m/ Christus ex virgine Maria natus est, Anno aut/em/ a creatione Mundi 5522.

A bejegyzés helye: Wittenberg*

_Epikurosz_ 2013.07.22. 18:53:33

ez még az előzőhöz: Lelőhely: Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár (Budapest)
Jelzet: Ant 7397

8zűkül az ismerősi kör. :D)

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2013.07.22. 21:01:15

@_Epikurosz_: hú, ez remek. Hát mit mondjak? tévedtem, mikor azt írtam:"nehéz, csaknem lehetetlen utánajárni annak, hogy milyen időszámítás szerint is esett az 1560-as esztendő a világ teremtésének 5522. évére." Te seperc alatt utánajártál :)

_Epikurosz_ 2013.07.23. 19:47:33

Google volt. (naná, hogy nem fejből) :DD
Azt mondjuk nem tudom, hogy ki volt Wittenbergből, aki népszerű volt Besztercén akkoriban, akár személyesen, akár könyv formájában. Ha megnézed a másik bejegyzőt (magyar, bocs, elfelejtettem a nevét), akkor látod, hogy ő is ezt az időszámítást használja.
Talán arra használták ezt a "már csak pár száz év van a végítéletig" számolgatást, hogy nyomást gyakoroljanak vagy a királyra, vagy mindenkire. Hiszen "ó, király" nélkül az odaértett alany a "tu".

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2013.07.23. 21:41:23

@_Epikurosz_: a melanchtoni idézet is amellett szól, hogy a háttérben valamelyik lutheránus teológus áll. Ki tudja, lehet, hogy éppen Melanchton? Mindenesetre eléggé magától értetődően adja meg az A.M-t, mint ami számára ( és körei számára) egyértelmű.

_Epikurosz_ 2013.07.24. 18:25:48

@Stephanus Nugator: Nem tudom, ki foglalkozott akkoriban teológiai kronológiával, ennyie végképp nem vagyok benne. :)

_Epikurosz_ 2013.07.25. 18:56:40

OFF: valaki felírta a táblázatokat: latinparaszt.blog.hu/

(eggen, jó a neve, de sajnos úgy tűnik, hogy a blog el lett hagyva. Azért rászóltam, hátha a mailja él még. )

2013.07.26. 21:21:37

Valószínűleg Beda Venerabilis áll mögötte. Elvileg (Wikipedia) az ő időszámítása szerint Krisztus a világ teremtés után 3952-ben született, amihez ha hozzáadunk 1560-ot, akkor pont egy 10-essel marad el a föntitől.

Akinek van ideje, számoljon utána: books.google.hu/books?id=VGNKAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=de+temporum+ratione&hl=hu&sa=X&ei=g8nyUcrUG8Ll4QTIwYFA&ved=0CFIQ6AEwBQ#v=onepage&q&f=false

_Epikurosz_ 2013.07.30. 20:19:27

@Nuntiulus Noster: en.wikipedia.org/wiki/Dating_Creation#Abrahamic_religions

Ami vicces, a világ kezdete:
A felirat szerint 3962,
Christen Sørensen Longomontanus (3966 BC),
Melanchthon (3964 BC),
Martin Luther (3961 BC),
John Lightfoot (3960 BC),
Cornelius Cornelii a Lapide (3961 BC)
Szóval valahol Luther és Melanchton közt félúton. Esetleg félévkor...

en.wikipedia.org/wiki/Melanchthon_Circle

No, legalább a világvége megvan: Johann Carion Krónikái több sikeres jóslat után lettek népszerűek, no és abban voltak világvége jóslatok. Viszont jamesgray2.wordpress.com/2013/04/11/some-sutff-about-a-couple-of-books/
szerint, a Teremtést Krisztus születése előtt 3944-re tette (books.google.hu/books?id=JVg8AAAAcAAJ&printsec=frontcover&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
), úgyhogy végső soron nem ő a mi emberünk.

Nagy, kerek szemekkel nézek továbbra is.

_Epikurosz_ 2013.07.30. 20:20:41

@_Epikurosz_: váá, elszúrtam, a wordpresses ürge teljesen másról szól, felejtsétek el.

Ledán M. István · http://laudator.blog.hu/ 2013.07.30. 21:29:01

@_Epikurosz_: de a Melanchton- bejegyzésben( lásd a második komentedet) pontosan talál az évszám, 1560=5522.

_Epikurosz_ 2013.08.01. 20:41:18

@Stephanus Nugator: Jé, tényleg annyi. Akkor a wiki tudja rosszul? Nézdmár. :DD Én tulajdonképpen azért kezdtem el tovább kutakodni, mert hátha megtalálom a kalkuláció eredeti kiötlőjét. Találtam olyat is, hogy Melanchton szerette a csillagászokat is. Mármint az igaziakat, akiknek a tudománya épp akkor volt kialakulóban. Attól, hogy valaki vezető személyiség, még nem kell minden tudományos művet magának írnia. :P Csak erre gondoltam. Mármint hogy neki meg a körének a véleménye egyezett, az rendben, de elfogadhatta mások eredményét, amit aztán a köre is elfogadhatott. Tudom, tudom, Epikurosz Küminoprisztész.

_Epikurosz_ 2013.08.02. 10:53:16

@Stephanus Nugator: köménymaghasogató, azaz szőrszálhasogató. :D Véletlenül találtam a nagyszótárban.

_Epikurosz_ 2013.08.02. 16:08:04

@_Epikurosz_: No, megyek szünidőzni. Neked is jó augusztust!

_Epikurosz_ 2013.08.02. 23:48:57

OFF: Ezt az utolsót most találtam. Muszáj ideírni. "
Near the end of the two-hour session, a student raised her hand and asked Bol what he meant by a phrase he’d used, “the historian’s mind-set.” There were a few minutes of class left. Bol nodded and perched on the edge of a table with his legs dangling below him. A colleague and collaborator had slipped into the room, the historian Mark C. Elliott, and Bol asked him to come up to the front. The two sat side by side. Bol said, “How do I know the historian’s mind-set when I see it? I know it because it’s somebody interested in how things change over time, but not just that. They’re also interested in the problem of how things change over time. And how to account for change over time.”

“I would answer it a little bit differently,” Elliott said. “I would say the historian’s mind-set is the person who sees what’s going on, today, and assumes that whatever’s happening is not happening for the first time. And that whatever we’re seeing must have happened in some iteration, at some point, sometime in the past somewhere. And that those versions of the kinds of change that we see around us in various scales are just the latest installment of a very long series of similar such changes.”

Bol cocked his head. “So it sounds to me that you’re saying—”

“Here it comes!”

“—that history is sort of repeating in some ways. But isn’t history also cumulative—that when we see it happening a second time it’s somehow different from the first time?”

“Yeah, I certainly don’t mean to say that it’s repeating. There’s a great Shirley Bassey song, actually, ‘History Repeating’—”

“If you could sing a bar or two—”

“I’ll send you the MP3. It doesn’t repeat, but it <i>rhymes</i>.”

"

_Epikurosz_ 2013.08.03. 22:29:19

@_Epikurosz_: Oh, mégse, elszúrtam. Összekevertem valami mással a görögöt, felejtsd el.