Nem tartozom azok közé, akiknek megkeseríti az örömét az a tény, hogy a Kolozsvár bejáratainál végre felállítandó háromnyelvű (román-magyar-német) helységnévtáblák fölé egy latin felirat is kerül, mely arra emlékezteti a kincses városba érkezőt (akkor is egyébként ha nem tud latinul), hogy a város történelme nem a magyarok bejövetelével kezdődött. Egyrészt, mert, ha úgy vesszük, a város történelme csakugyan nem velünk, magyarokkal kezdődött, másrészt, mert örülök minden kortárs-latinságnak.
Mondom, nem keseredett meg az öröm a transzilván szívben, ami kebelemben dobog, egy-két dolgon azonban elcsodálkoztam. Nem azon persze, hogy a város neve helytelenül szerepel magyarul (úgyis kijavítják majd). Nem lehet elvárni egy átlagromántól, hogy ismerje a magyar abécé furfangjait. Azt viszont el lehet várni, hogy az, aki latin szöveg megírására vállalkozik, tudjon latinul.
Íme a latin szöveg, ami azt mondja (vagy majdnem azt), hogy
Napoca (Aelium) municípium, Hadrianus császár által alapítva
Először is Napoca-t nem Hadrianus alapította, hanem valamivel korábban Traianus császár. Hadrianus csupán municípiumi (azaz városi) rangra emelte. A latin szöveg szerkesztője nyilván ezt a történelmi tényt szerette volna hangsúlyozni, csakhogy erre a condo (alapít) ige használata nem megfelelő. Arra gyanakszom, hogy amint elkezdett töprengeni a megoldáson, rögvest az ab urbe condita ( a Város, azaz Róma alapításától kezdve) ismert kifejezés ötlött fel benne, és arra gondolt, hogy ami stimmel Rómára, az stimmel Napoca municípiumi rangra emelésére is. Továbbá a napocensis,e melléknévi forma, és azt jelenti, hogy napocai, tehát a tervezett felirat annyit tesz, hogy
Napocai Aelium municipium, Hadrianus császár által alapítva
Az Aelium egyébként, mint az Aelius,a,um tulajdonnév semlegesnemű alakja (akárcsak a hasonló nevű magyarországi római-kori települések nevében, lásd pl. Municipium Aelium Salla) Hadrianus császár polgári nevére (Publius Aelius Hadrianus) utal. Helyesen így lenne:
Municipium Aelium Napoca*
Aztán, ha azt akarjuk elmondani latinul, hogy Napoca-t Hadrianus emelte városi (municípiumi) rangra, azt egészen másként kell mondani – de ebben már nem segítek, izzadjon csak a kolozsvári román klasszika-filológus kolléga, vagy égjen az arca, ha szövegét csakugyan ilyen pongyola latinsággal biggyesztik ki Kolozsvár bejáratainál.
De elcsodálkoztam azon is, hogy a felirat, az alapítás jogán, nem az „ősatya” Traianust emlegeti, aztán rájöttem, hogy annál a néhány évnél, amit Traianusszal nyertek volna pluszba, többet ér a városvezetésnek a municípium-kontinuitás, azaz, hogy a város több mint 1800 éve létezik.
Már ha nem akadunk fenn azon, hogy közben mintegy 700 évig nem létezett mint város, Napocaként pedig 1700 évig, tehát 1974-ig, amikor, második keresztapaként, a Kárpátok Géniusza – felemás módon – visszakeresztelte.
* Latin szövegekben inkább genitivusi formára van példa (Municipium Napocae, Municipium Apuli). Ulpianusnál előfordul a Colonia Napocensis is, aminek lehetne a párja a Municipium Napocense (lévén a municipium semlegesnemű), ám a szövegkörnyezetből úgy tűnik, hogy itt is inkább genitivusról van szó ( a szöveg ugyanis együtt említi Vicus Patavissensium-al, ahol a második tag genitivuszban áll).Meg kell továbbá jegyeznünk, hogy feliratokon általában rövidítenek, pl. így: Col. Apul.
