burkolt rasszizmus a Gladiátorban

Ez a poszt arra hivatott, hogy kiemeljen A gladiátor című film számos hibája és tévedése közül egy olyat, amiről eddig nem igen beszéltek.

A film alaptörténete szerint Marcus Aurelius, a filozófus császár, hadjáratot vezet Germaniába. Elkíséri a hadjáratra lánya és fia, Commodus is. Ő hatalomvágy miatt megfojtja az apját, s kedvelt hadvezérjét, Maximust elfogatja, s gladiátornak adja. Maximus pár hónapnyi rendkívül sikeres gladiátor-karrier után Rómába kerül, ahol a Colosseumban szórakoztathatja a népet. Tehetségére felfigyel a császár is, majd engedve a csábításnak összeméri vele erejét az arénában, s Maximus megöli.

Commodusnak augustusként nem volt oka aggódnia, hogy apja egy hadvezérre(!) hagyja birodalmát. Ellentétben a filmmel, nem pár hónapig uralkodott, hanem 12 évig. Nem az arénában halt meg (bár valóban szerepelt galdiátorként), hanem megmérgezték és megfojtatták. Igaz, hogy nem volt túl bátor (a borbélyoktól való félelmében perzseltette a haját és a szakállát [Hist. Aug.: Comm. Ant. XVII.]) A nép körében sem lehetett túl népszerű, mert halálakor azt követelték, dobják a tetemét a Tiberisbe [u.o.]. Igaz az is, hogy hatalommániában szenvedett, hogy iszákos és csaknem félkegyelmű volt, azonban arról nem nem írnak, hogy nővérével, Lucillával hált volna.

Nem számol be továbbá a történetírás arról sem, hogy gázapalckokkal hajtották volna a harci szekereket, hogy farkasokat idomítottak volna (mert inkább kutyákat használtak, s a farkast meghagyták Szent Ferencnek), s azt is nehéz elképzelni, hogy egy mindenkori uralkodót nyílt színen, a testőrei, hívei és az emberek jelenlétében és hozzájárulásával ölnek meg. Ez a poszt azonban nem ezek miatt írodott, mert ezekről már sokszot, sok helyen szó esett.

Maximus, a film eleji csataljelenetben  kardját feltartva bíztatólag azt ordítja a katonáknak: "Roma victor!" A nem klasszikus műveken nevelkedett hétköznapi emberek értelmesebbje rögtön rájön, hogy ez azt jelentheti, hogy Róma a győztes. Ez így is lenne, ha a Roma szó nem lenne nő nemű, s nem létezne a -tor végű főneveknek nőnemű végződése, a -trix. Helyesen tehát "Roma victrix"-et kellene mondani, s nehéz elképzelni, hogy egy hadsegparancsnok ne így használta volna. A -trix végződés egyébként csak a magyar fülnek furcsa, Olaszországban van attore és attrice, s van Beatrice is, azaz boldoggá tevő. (Igaz, a Beatrix nálunk sem ismeretlen.)

Ennek következtében tehát két dolog jöhet számításba:

1) A film készítői nem voltak teljes birtokában a latin nyelvnek.

2) Olyan furfangos, manipulatív fordulatot vitt bele a fordító (Speier Dávid) a film szövegébe, amely annyira rejtett, hogy az átlagembernek fel sem tűnik. Mert ugye, ha nem Roma victor, hanem roma Viktor, akkor Magyarországon, a 21. század első éveiben nem lehet más személyre gondolni. Ergo: egy olyan összeesküvés egyik láncszemére bukkantunk, amelyet talán csak Umberto Eco tudna méltó módon feldolgozni.

Ez, függetlenül attól, hogy kire irányul s ez által milyen többletet vesz fel, rasszizmus és ez által tarthatatlan. Ennek következtében bízunk benne, hogy inkább az első gondolat a helytálló.

-A Laudator temporis acti minden alkotója, a művelt emberektől elvárható norma alapján mélységesen elítéli a rasszizmust.-