Egy plakáton láttam a "Trója tánc show" című produkció hirdetését - amely egyébként (talán az érdeklődés hiányában) elmaradt -, s megragadta a figyelmemet egy otromba anakronizmus. A plakáton ugyanis az (érzésem szerint) törökös-balkános jellegű népviseletben ugrabugráló bájos menyescskék között (a "tánc show" török alkotók munkája) római legionáriusok vannak. Nem hiszitek-e? Íme:
Nem csalás, nem ámítás: az ott bizony legiós felszerelés, legalábbis a jellegzetes téglalap alakú pajzs (scutum) mindenképpen, nem beszélve annak mintázatáról, a stilizált villámokról és a szárnyakról. Ha máshonnan nem, Asterix és Obelix örökbecsű képregényeiből mindenki ismeri ezeket a pajzsokat, de fel lehet hozni kissé hitelesebb példának Traianus oszlopát, ahol világosan látszik a villám rajza a testudo (teknős) alakzatban támadó legionáriusok pajzsán (l. mellékelt képünket). Alighanem egyébként Traianus oszlopa az eredete ennek a manapság igen elterjedt rómaipajzs-ábrázolásnak.
Szóval elég nagy tévedés ez a kellék a trójai katonák kezében - biztos, hogy trójaiak, hiszen fent ott figyel Priamosz trójai király és kedves neje (és a görög táborban ilyen mennyiségű nő nem volt, mint a katonák körül). A "táncshow" egyéb elemei is aggályokat vetnek fel, így a kimondottan arabos ízű zene és tánc, ezen belül is a hastáncoló macák. Egyszóval olyan törökös lett az egész, annak ellenére, hogy a látvány és a táncosok tudása dicséretet érdemel. Érdemes megnézni a show beharangozó videóját:
De térjünk vissza az alapproblémára, a római (Kr. u. 1. századi) pajzsra a trójai (kb. Kr. e. 10. sz-i) katonák kezében. Erre mentség alig van, hacsak nem vagyunk vajszivűek. De legyünk azok egy gondolat erejéig. Talán a rendezőnek, vagy a jelmezesnek a kedvenc olvasmánya az Aeneis, s ezzel a kis (bár méretét tekintve elég nagy) jelzéssel akart üzenni a szofisztikált nézőnek (mondjuk, aki ilyesmire vesz jegyet, nos...). Hiszen Aeneas, amint azt Vergilius halhatatlan művéből megtudhatjuk, trójai emigráns, aki épphogy megúszta a falovas támadást és a város elpusztítását, majd apjával a hátán, némi odüsszeuszi bojongás és az Iliászt idéző szárazföldi csetepaté után megvetette a lábát Latiumban, s lett ezáltal a római nép ősatyja, az isteni Octavianus előképe ésatöbbi. Vagyis a pajzs és a római legionárius-szerelés utalás lenne a római eredetmondára, mintegy.
De elég a szerecsenmosdatásból! Magam sem hiszem, hogy a jelmeztervező az "Arma virumque cano"-t silabizálná a színfalak mögött. Egyszerűen kellett a trójaiakra valami antik felszerelés, ami nem görög, viszont jól néz ki és ismert. Ez szerintem egyrészt bunkóság, másrészt a közönség lenézése. "Táncshow ne credite Teucri!"*
* "A táncshownak ne higgyetek, trószok!" - lefordíthatatlan szójáték, még l. Aen. 2.48.