Ki gondolná, hogy a római levél végén, egy teológiailag semleges, személyes üzenetben, egy köszöntésben, azzal a (nemcsak) teológiailag izgalmas kérdéssel találkozunk, hogy volt avagy sem női apostol az ősegyházban? Bizonyos szempontból és bizonyos körökben már maga a kérdés feltevése is botrányosnak számít, a kérdésre adott válaszért pedig, ha történetesen nem a létező korok lehető legjobbikában élnék, valószínűleg máglya járna. Azt ajánlom, hogy kezdjük a vizsgálódást a Vulgata szövegével, nemcsak azért mert ez egy latin blog, hanem azért is, mert Jeromos szövege akár perdöntő is lehet az ügyben.
Salutate Andronicum et Iuniam cognatos et concaptivos meos; qui sunt nobiles in apostolis, qui et ante me fuerunt in Christo. ( Róm.16,7)
Egy kis dinamikus ekvivalenciával, én így fordítanám: üdvözöljétek Andronicust és Juniát, rokonaimat és fogolytársaimat, eme közismert apostolokat, akik nálam korábban lettek a Krisztuséi. Nos, ha a Jeromos-féle szöveget, illetve az én fordításomat vennénk alapul, azt kellene mondanunk: Júnia nyilvánvalóan nő, Pál a rokonának és ismert apostolnak nevezi, téma lezárva, tessék lenyelni a békát és jó képet vágni hozzá. Ám az ügy ennél azért valamivel bonyolultabb. Nézzünk meg néhány fordítást:
Károli: Köszöntsétek Andronikust és Juniát az én rokonaimat és az én fogolytársaimat, akik híresek az apostolok között, akik nálamnál is előbb voltak a Krisztusban.
Protestáns újfordítás: Köszöntsétek Andronikoszt és Juniászt (...) akiket nagyra becsülnek az apostolok körében (...).
Békés-Dalos (katolikus): Köszöntsétek rokonaimat és fogolytársaimat, Andronikuszt és Júniát, akiket az apostolok körében nagyra becsülnek(...).
King James: Salute Andronicus and Junia (...)who are of note among the apostles(...).
NIV: Greet Andronicus and Junias(...). They are outstanding among the apostles.
Úgy tűnik, hogy az újabb fordításokban Júnia nemet váltott, Juniász, azaz férfi lett belőle, ugyanakkor a katolikus fordításban, illetve a magyar újfordításban az apostolságot is megtagadják tőle, ugyanis míg a Károli-szöveg és az angol fordítások azt mondják, hogy Junia(sz) egy elismert apostol a többi között, az újabb fordítás szerint, legalább is az én olvasatomban, csupán egy római keresztényről van szó, akit nagyra becsül a tizenkét (vagy ha Pált is számításba vesszük: a tizenhárom) apostol.
A Júnia-Juniász probléma abból adódik, hogy a szövegben a név tárgyesetben szerepel (Ιουνιαν) és így egy hangsúlyjel dönti el, hogy férfiról vagy nőről van-e szó. Merthogy míg a Ιουνια̃ν (alanyesetben: Ιουνια̃ς/Juniasz) hajlított hangsúllyal férfinév, addig a Ιουνίαν (alanyesetben: Ιουνία/Júnia) éles hangsúllyal az utolsó előtti szótagon, női név. Nézzük hát a görög szöveget:
’Ασπάσασθε ’Ανδρόνικον καὶ ’Ιουνια̃ν, [...] ‘οίτινές ’εισιν ̒’επίσημοι ’εν τοι̃ς ’αποστόλοις [...].
Aszpaszaszthe Andronikon kai Junian, hoitinesz eiszin episzémoi en toisz aposztoloisz.
Itt bizony hajlékony hangsúly van, vagyis, hogy úgy mondjam: töke van a menyasszonynak, és ezen a ponton akár be is lehetne fejezni a posztot, minthogy Juniász apostolsága nem túl érdekes kérdés. Csakhogy! A görög Újszövetség-kiadások kritikai szövegek, az pedig, hogy különböző olvasatok esetében, mi kerül a főszövegbe, az a kutatók, sokszor személyes, opciója. A fenti görög szöveg az 1993-as negyedik, javított kiadásból való, de van nekem egy 1904-es kiadásom is, abban viszont éles hangsúly áll a személynéven:
’Ασπάσασθε ’Ανδρόνικον καὶ ’Ιουνίαν, [...] ‘οίτινές ’εισιν ’επίσημοι ’εν τοι̃ς ’αποστόλοις [...]. Akkor most Júnia vagy Juniász, el lehet ezt egyáltalán dönteni? Íme, néhány szempont:
1.A legkorábbi szövegek( Codex Sinaiticus, Codex Vaticanus etc.) noha már fel volt az találva, nem használtak hangsúlyjelet. A jóval későbbi kéziratok többsége pedig, melyekben már használnak hangsúlyjelet a Júnia variánst hozzák. Nem egészen világos, hogy Nestle miért is döntött a Juniász mellett.
2.Az én Vulgatám egy javított kiadás, Jeromos eredetileg Iuliát fordított Júnia helyett, valószínűleg megtévesztette a köszöntésekben egyébként csakugyan szereplő Iulia ( Róm.16, 15). De a lényeg az, hogy Jeromos egy nőre gondolt. Márpedig Jeromos nagyjából „egyidős"az Újszövetség legrégibb teljes szövegtanúival, és ez azt jelenti, hogy szövegértelmezése perdöntő az ügyben.
3.Aranyszájú Szent Jánosnak a római levélhez írt homilíájában ezt olvassuk: valóban, mily nagy bölcsesség lakozhatott eme asszonyban, hogy méltónak találtatott az apostoli névre. ( Ad Romanos, 31,2)
4.A Juniász címszó alatt az újszövetségi görög-magyar szótár megjegyzi, hogy ismeretlen férfinév. Mindössze egy IX. századi, szíriai püspökről tudunk, aki ezt a nevet viselte. A Júnia nevet viszont meglehetősen sok nő mondhatta magáénak.
Mindezek ismeretében, aligha meggondolatlanság kijelenteni, hogy a Róm.16,7-ben bizony Júniáról, tehát egy asszonyról van szó. De vajon valóban azt akarja-e mondani szövegünk, hogy apostol volt? Nos, az Újszövetség nemcsak Jézus tanítványait nevezi apostoloknak. Apostol volt Pál is, noha nem volt Jézus tanítványa, és úgy tűnik, hogy Pál számos más apostolról is tud: és megjelent(ti. Jézus) Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. ( 1Kor.15,5.7, lásd még: Ef.4,11). Tehát elvileg Andronikosz és Júnia is lehettek apostolok. A kérdés az, hogy mit jelent az in apostolis, illetve az εν τοι̃ς αποστόλοις? Véleményem szerint azt, hogy híres apostolok, ami ha Junia(sz) neme egyértelmű volna, fel se vetődne kérdésként. Lássunk néhány érvet:
1.Pál az apostol szót sohasem csak a tizenkettőre vonatkoztatja, aligha azt akarja tehát mondani, hogy Júnia és Andronikosz híresek voltak a tizenkettő szemében. Aztán, ha teheti, Pál nem hivatkozik a tizenkettőre, kicsit ironikusan tekintélyeseknek, oszlopoknak nevezi őket, miért fényezné hát Andronikoszékat azzal, hogy nagyra becsüli őket a tizenkettő?
2.Mindenkit, akit üdvözöl Pál "önmaga okán" üdvözöl, és nem azért,mert egy testület vagy "kollégium" szemében valamiért elismertek. Vagy azért, mert munkatárs vagy mert elsőként lett hívő egy tartományban (Róm.16,5-15), vagy mert, mint esetünkben, közismert apostol.
3.Ha azt akarta volna mondani Pál, hogy az apostolok előtt ismertek Júniáék, másként fogalmaz, pl így: ἐπίσημοι ἔναντι τῶν ἀποστόλων, episzémoi enanti tón aposztolón, ami szó szerint azt jelenti: az apostolok előtt, szemében híresek.
4.Arra nézve, hogy Pál nem a tizenkettőre gondolt, az érvek már elhangzottak.Akkor tehát csak arról lehet szó, hogy Júniáék az apostolok/misszionáriusok nagy sokasága szemében híresek. De ennek így nincs értelme. Fényezni őket azzal, hogy elismertek az apostolok előtt akkor érdemes, ha az apostolok egy szűk testület, akiket mindenki, legalább hallomásból, ismer és elismer. De erről szó sem lehet, ha az apostol szót olyan tág értelemben értjük, ahogy azt Pál értette.
A nobiles in apostolis, illetve az επίσημοι εν τοι̃ς αποστόλοις kétségkívül azt jelenti (ahogy ez egyébként a Károli-szövegben egyértelmű), hogy Júnia nemcsak hogy apostol, hanem akárcsak Andronikosz, a híresebbek és ismertek közül való.
Tudom, hogy Júnia apostolsága, lévén az apostol a legmagasabb tisztség az ősegyházban, egy egész csomó kérdést von maga után, talán olyanokat is, melyek önmagukban is felérnek egy kisebb fajta szentségtöréssel. De mit tegyünk, ha maga Pál, aki állítólag nőgyűlölő volt, nem átallott apostolnak nevezni egy asszonyt? Nem tehetünk mást, minthogy azt mondjuk, több/kevesebb lelkesedéssel: Isten hozott Júnia az apostolok között!
Ps: hímsovének és feministák kíméljenek!
