Fenn, a hideg északon, távol a napsütötte, édes Rómától, különös vadak élnek. Tudta ezt már Hérodotosz, meg Eratosthenes is, a görög szerzők Orcynának nevezik ezt a vidéket. Itt az emberek nem hordanak togát, nem ismerik a hexametert, sőt valami egészen borzalmas nyelvet beszélnek. Az ismert világon túli világ bizonytalan, kiszámíthatatlan és legfőképp veszélyes. A felderítéséhez igazi férfi kell. Aki kalandvágyó, bátor, de mindenek előtt józan fejjel és eredeti római sasorral veti ádáz tekintetét az ismeretlen sötét, havas mélységébe. Válasszuk útitársul Iulius Caesart a kalandos úthoz! Kérem az utazáshoz mindenki tegye félre a racionális gondolatait, ez egy képzeletbeli kirándulás!

Caesar Commentarii de bello Gallico, Feljegyzések a gall háborúról című írása a latin nyelvtankönyvek kedvelt témája. Egy kis druida vérengzés minden bizonnyal felpezsdíti a tanuló ifjúság vérét, beindítja a sok ragozástól megfáradt képzeletet. Mindez remek kedvcsináló, hogy az ember rávesse magát a teljes műre és Caesarral tartson – többek között – a hercynai erdőbe. A Rhenustól (Rajna) a Vistuláig húzódó hatalmas erdőség ezer titkot rejt. Az erdőn széltében átkelni kilenc napig tart, bár ezek a garumot sosem kóstolt vadak nem ismerik az útmértéket. Ám az itteniek szerint hatvan napi gyaloglással sem lehet átkelni az egyik végéből a másikba, sőt, igazából senki sem tudja, hogy mekkora is ez az erdő. Több néppel is megismerkedhetünk: itt élnek a tectosas volcak (Volcae Tectosages occupaverunt atque ibi consederunt), a szomszédban a helvétek, rauracusok dacusok és anarsok (Volcae Tectosages occupaverunt atque ibi consederunt). A tectosas volcák jó harcosok és igazságos emberek hírében állnak, de azért jobb őket elkerülni. Caesar bejárta ezt a vidéket, és hiába készült fel alaposan a rendelkezésére álló forrásokból, az erdő titkai őt is lenyűgözték. A különös embereken túl, az erdőben hemzsegnek a különös állatok!

Az ókori világban még voltak szörnyek, félelmetes fenevadak, hajóroppantó óriáspolipok és vérfarkasok, küklópszok és lótuszevők. Az ember inkább igyekezett elkerülni őket, mintsem a logikájával kiirtani ezeket a különleges lényeket. Caesar is találkozott ilyen különleges állatokkal. És nem titkolja, hogy megdöbbentette, amit látott. Nézzük, kik grasszálnak a hercynai erdőkben!

Est bos cervi figura, cuius a media fronte inter aures unum cornu exsistit excelsius magisque directum his, quae nobis nota sunt, cornibus: ab eius summo sicut palmae ramique late diffunduntur. Eadem est feminae marisque natura, eadem forma magnitudoque cornuum.(VI.26. )

Először is egy marhafajta: ez a szarvasra hasonlít, viszont csak egyetlen szarva van, mely fülei között, a homloka közepéből nő, de hosszabb és egyenesebb az előttünk ismeretes szarvnál, és felül szélesen, ujjszerűen szétágazik. A nőstény és a hím külseje között nincs különbség: szarvuk nagysága és formája azonos.

Sunt item, quae appellantur alces. Harum est consimilis capris figura et varietas pellium, sed magnitudine paulo antecedunt mutilaeque sunt cornibus et crura sine nodis articulisque habent neque quietis causa procumbunt neque, si quo adflictae casu conciderunt, erigere sese aut sublevare possunt. His sunt arbores pro cubilibus: ad eas se applicant atque ita paulum modo reclinatae quietem capiunt. Quarum ex vestigiis cum est animadversum a venatoribus, quo se recipere consuerint, omnes eo loco aut ab radicibus subruunt aut accidunt arbores, tantum ut summa species earum stantium relinquatur. Huc cum se consuetudine reclinaverunt, infirmas arbores pondere adfligunt atque una ipsae concidunt. (VI.27)

Másik az úgynevezett jávorszarvas. Alakja és tarka szőre a kecskére emlékeztet, csak valamivel nagyobb, a szarva csonka, lábszárán pedig nincsenek ízületcsomók. Nem is leheveredve alszik, s ha véletlenül földre zuhan, sem talpra állni, sem feltámaszkodni nem tud. Nyughelye egy-egy fatörzs; ahhoz támaszkodik, és így némileg dőlt testtartásban alszik el. A vadászok nyomáról fedezik fel, hová szokott éjszakára visszahúzódni; ott aztán átvágják a fákat, vagy a gyökereiket metszik el, de csak annyira, hogy látszólag még szilárdan álljanak. Ha aztán az állatok szokott módon nekidőlnek a fának, súlyuk ledönti az ingatag fatörzset, s ők ezzel együtt zuhannak a földre.

Tertium est genus eorum, qui uri appellantur. Hi sunt magnitudine paulo infra elephantos, specie et colore et figura tauri. Magna vis eorum est et magna velocitas, neque homini neque ferae quam conspexerunt parcunt. Hos studiose foveis captos interficiunt. Sed adsuescere ad homines et mansuefieri ne parvuli quidem excepti possunt. Amplitudo cornuum et figura et species multum a nostrorum boum cornibus differt. Haec studiose conquisita ab labris argento circumcludunt atque in amplissimis epulis pro poculis utuntur. (VI.28. A szövegrészeket Szepessy Tibor fordította.)

A harmadik fajta az úgynevezett bölényeké. Nagyságuk csak kevéssel marad el az elefántétól, színük, formájuk és egész külsejük tekintetében a bikákhoz hasonlatosak. Erejük óriási, rendkívül gyorsak, és ha ember, vagy valami más vad kerül a szemük elé, kíméletlenül végeznek vele. Álcázott vermekben fogják el, ott is ölik meg őket. […] Nem szelídíthető, még akkor sem szokik hozzá az emberhez, ha fiatalon fogják el. Szarvának formája, terjedelme és külseje erősen eltér a mi bikáinkétól. Nagyon keresett cikk: ezüsttel vonják be, s fényűző lakomákon ivópohárként használják.

Sajnos ma már nem láthatjuk ezeket a régi állatokat. A tudomány igyekszik beazonosítani őket, de az is lehet, hogy már rég kihaltak. Ezt már valószínűleg nem fogjuk megtudni. Viszont Caesar elkalauzol minket abba a világba, ahol még éltek ezek az állatok. Megpillanthatjuk őket egy olyan misztikus erdőben, ami később otthont adott Loreley-nak is. Később a német mesék számtalan vaddal népesítették be az erdőt, talán ezek a szarvasok is köztük voltak. Ma már csak gereblyézett turistautak és a kiépített sípályák maradtak az áthatolhatatlan erdőből. Ezért kell néha elsétálni arra Caesarral, hogy lássuk, milyen is volt egykor.

Ha tetszett a cikk lájkolja/lájkold oldalunkat is (ITT) és kövesse/kövesd bejegyzéseinket.

Képek forrása: Caesar, misztikus erdő, unicornis.