Carissimi, hosszú szünet után ismét megörvendeztetett minket burqus kolléga egy írással (legutóbbi posztját l. itten), ami részben magyar vonatkozású, van benne latinra fordítás, és nem utolsósorban egy igen fontos észrevételt tartalmaz a nagy spanyol nyelvtudós, Covarrubias "kegyes csalásával" (pia fraus) kapcsolatban. Köszönjük! (G.d.M.)
Sebastián de Covarrubias y Horozco főműve, a Tesoro de la lengua castellana o española (1611) címlapján. A Studiolum DVD-kiadásából Me genus et mores ornant, sermonis Iberi
Ast ego thesaurum. Fama loquatur opus.
Engem az ősi család s az erényem is ékít; ibér nyelv
kincseit ékitem én. Fáma repítse müvem.
(G. d. Magister fordítása)
| Unde Covarrubias Hungaricè didicit? Operis mirae largitatis parumque auctoritatis Sebastiani Covarrubiae Thesaurum Linguae Hispanicae inscriptis editione in disco, ut dicitur, electronico peracta, in eo vocabula ex diversibus idiomatibus mutuata expetentes, ecce vocem Hungaricam cédulácska invenimus, quod Latinè schedulam dicitur. Res mira autem est, vocem ex sermone tam ab aliis remota ac incognita in opere auctoris Hispanici inveniri, adeo magis in hac peculiari raraque forma inflecta, cuius cognitio Sebastianum nostrum in lingua seminis Attilae valde peritum esse testatur; cédulácska scilicet forma diminutiva vocis cédula est. Ita enim auctor ait – sermo autem eius in transcriptione a viris illustribus eruditisque Ignatii Arellani et Raphaelis Zaphrae ad huius saeculi morem composta citatur: „CÉDULA. Es un pedazo de papel o pergamino donde se escribe alguna cosa. Del nombre schedula, graece σχήδιον, diminutivo de scheda, inde cédula. El polaco la llama cedulka, y el húngaro cédulácska, que conforman con nosotros y con el griego.” Haec ille. Quod autem Latinè tantum valet: SCHEDULA. Trunculus chartae sive pergamini in quo aliquod scribitur. Derivasse videtur e voce schedula, id est forma diminutiva vocis scheda, Graecè σχήδιον, unde in dialecto Regni Castellorum cédula dicitur. Idem Polonibus cedulka, Hungaribus cédulácska dicitur, quod non abest ab usu nostrorum Graecorumque.
|
Honnét tudott Covarrubias magyarul? Sebastian de Covarrubias bámulatra méltó terjedelmű és nem kisebb tekintélyű Tesoro de la lengua españolá-ja DVD-kiadását készítve, s ennek során a különféle nyelvekből kölcsönzött szavakat kutatva akadt meg a szemünk a magyar cédulácska szón, amely latinul schedulá-nak mondatik. Már magában az is meglepő, hogy spanyol szerző művében ilyen távoli és ismeretlen nyelvből vett kifejezésre bukkanunk, de az meg aztán különösen, hogy ebben a ritka formában találjuk, ami azt bizonyítja, hogy Sebastianunk ugyancsak jártas volt Attila nemzetségének nyelvében: a cédulácska ugyanis a cédula kicsinyítő képzős alakja. Ezt írja tudniillik a szerző, szövegét a jeles és tanult Ignacio Arellano és Rafael Zafra korunk írásmódjához igazított változatában idézve: „CÉDULA. Es un pedazo de papel o pergamino donde se escribe alguna cosa. Del nombre schedula, graece σχήδιον, diminutivo de scheda, inde cédula. El polaco la llama cedulka, y el húngaro cédulácska, que conforman con nosotros y con el griego.” Ennyi az idézet, ami magyarul annyit tesz: CÉDULA. Egy darab papír avagy pergamen, amelyre valamit írnak. Valószínűleg a latin schedula szóból származik, amely a scheda szó kicsinyített formája, görögül σχήδιον, amely kasztíliai nyelven cédulá-nak mondatik. A lengyelek ezt cedulká-nak, míg a magyarok cédulácská-nak mondják, amely egybehangzik a mi szóhasználatunkkal és a görögökével. |
| O donum mirissimum linguarum, peritia abundans idiomatum, quod voces adeo minutas non solùm Hungaricè, sed etiam Polonicè, et nescio an etiam Sinicè tam liberaliter interpretari videtur! Sed multa incredibilia, ut Erasmus in Adagiis, et suo ipsius indicio periit sorex. Sapienti enim haec constellatio sermonum sat ad aperiendum illam magni Calepini editionem, quae primùm notiones vocum ex lingua Polonica et Hungarica complexa est, nempe illam anno 1590 Basilea typis excusam. Unde, mehercle, haec leguntur: Schĕdŭlă, ae, f. p. diminutivum à scheda. σχήδιον. Gal. Petite charte ou tablette. Ital. Carticella, policetta breue. Germ. Ein zedelin, vitelin papier darauff man schreibt. Hisp. Cartezilla ò escriptura que se toma por nota. Pol. Czedulka. Vngar. Czedulatska. Ang. A litle sheet or serow of paper. Cicero ad Cassium lib. 15. Haec de tertia jam epistola antè oppressit, quàm tu schedulam aut literam.
|
Ó nyelveknek csodálatos adománya, az idiómákban való fölényes jártasság, amely még az ily jelentéktelen szavakat is ennyire kapásból fordítja nemcsak magyarra, de lengyelre, sőt szükség esetén talán még kínaira is! Ámde ami sok, az hihetetlen, mondja Erasmus a Adagiá-ban, és saját neszezése árulja el a cickányt. A tudós számára ugyanis ez az együttállás elegendő ahhoz, hogy felüsse a nagy Calepinusnak azt a Bázelben 1590-ben megjelent kiadását, amely első ízben közölte a szavak lengyel és magyar megfelelőit is, s amelyben ez áll: Schĕdŭlă, ae, f. p., a scheda kicsinyített alakja. Gör. σχήδιον. Fr. Petite charte ou tablette. Ol. Carticella, policetta breue. Ném. Ein zedelin, vitelin papier darauff man schreibt. Sp. Cartezilla ò escriptura que se toma por nota. Lengy. Czedulka. Magy. Czedulatska. Ang. A litle sheet or serow of paper. Cicero Cassiushoz, 15. könyv: Ez már a harmadik levelem hozzád, mielőtt te egy cédulácskát vagy akár egy betűt is írtál volna nekem.
|
| Sed de aliis sexcentis quae Covarrubias ex dictionario Calepini exhaurivit, in sequenti editione Silvae nostris, Deo adiuvante, tractandum erit. | A többi számtalan példáról pedig, amelyeket Covarrubias Calepinus szótárából merített, Silvá-nk egy következő kiadásában lesz szó, ha Isten is úgy akarja. |
S amellett itt, a Laudatoron és a Wang folyó verseiben is.
