Mármint a latinnal való szójátékot. Nem az ördögtől való az, feltéve ha értő kezekbe kerül. Rövid leszek: a Heti Válasz Geszti Péterrel interjút készített, s a címlapra ezt a címet adta: GESZTI HUNGARORUM. Mi ez, mit jelent, és miért tetszik ez az egész nekem?

A játékos cím természetesen a "Gesta Hungarorum"-ra utal. A "gesta" a "gero 3 gessi gestum" "cselekszik" "visel" igének a főnevesített alakja, jelentése "tettek" "cslekedetek". A "Hungarorum" a "Hungarus" "magyar" "magyar ember" Tsz. birt. alakja, ergo a kifejezés jelentése: "A magyarok cselekedetei". A "gesta" avagy magyarosan geszta egyben egy történetírói műfaj is, amennyiben nem krónikaszerűen, hanem inkább egy kissé regényes formában adja elő egy nép, vagy egy uralkodóház történetét, laikus felfogásban. Két gesztánk, "Gesta Hungarorum"-unk is van: az egyik a rejtélyes és zseniális Anonymus, nemzeti legendáriumunk ősforrása, a hét vezér, Verecke, Ópusztaszer, Zalán vezér stb. kiötlője (vlsz. a XIII. sz. elején írta meg gesztáját), a másik a kissé szürkébb, IV. László alatt alkotó Kézai Simon, aki viszont a hun-magyar rokonság felvetésével alkot maradandót.

Miért jó tehát ez a szójáték? Elsősorban, mert nyelvtanilag rendben van, sőt van jelentése: "A magyarok Gesztije". És ez nem túlzás, valljuk be, mert ez a Geszti fiú, akárhogy is, de nem egy hétköznapi fickó. Van persze némi gúny is a címben, hogy t.i. Geszti a magyarság cselekedeteit, vagy inkább történetét, sorsát veszi kezébe (gúnyolták is korunk Széchenyijének), ami szintén pikánssá teszi a szójátékot, de ez is jót tesz neki. Egyszóval nekem tetszett a dolog. Lehet, hogy most következetlenséggel fogtok vádolni, mert biztos lesznek olyanok, akiknek ez is erőltetettnek hat, mint az urbitális majális, meg a fabula rasa. De nagy a különbség, mert itt nem deformáltak el latin szavakat, és nem tákoltak össze egy értelmetlenséget a poén kedvéért. Valete!