Laudator temporis acti

Concedo nulli

Depontanus

2010. november 06. 14:13 - G.d.Magister

A minap akadtam a címbeli szóra, egy 18. századi tudós levelében olvastam. Korábban még nem láttam, de rögtön tudtam, hogy miről van szó. A "depontanus"-ban ugyanis a "de ponte" vagyis "a hídról" (le) szókapcsolat bújik meg, valamint az ebből képzett ige, a deponto ("a hídról lelök"). Tehát a melléknév azt jelenti, hogy "akit a hídról (ledobnak)". Fanatikus olvasóim (már ha vannak ilyenek) pedig ezen a ponton visszaemlékezhetnek egy korábbi bejegyzésemre, amelyben Ritoók tanár úrról írtam, s amelyben szó volt a rómiaiak régi barbár szokásáról, miszerint a pons subliciusról, azaz a cölöphídról a Tiberisbe dobálták a 60 évet betöltött öregjeiket. Később ez a barbár szokás - amint az lenni szokott - szimbolikussá szelidült, s csupán szalmabábokat hajítottak a vízbe. A szó (depontanus) mindazonáltal megmaradt, "60 évet betöltött ember" jelentésben.

 

Aztán a minap olvastam, hogy a szárdok (Szardínia lakói) hasonló módon intézték el a kenyérpusztító vénembereket: megásták a sírjukat, valami mérget itattak velük (ami ellazította izmaikat), majd bottal agyonütötték őket. Az öregek közben tréfálkoztak, nevetgéltek (más elmélet szerint a szer okozta a vigyort az arcukon); innen eredne a "szardonikus mosoly" kifejezés. S lehetne még folytatni, többek között a Ritoók-bejegyzésben is említett erdélyi szokással. 

Két dolog jutott eszembe az eset kapcsán. Egyrészt: ne legyünk szemforgatók, ne ítéljük el a természeti népek kegyetlenségét. Hiszen az öregotthon ugyanez a kategória, eltakarítjuk oda öregjeinket, hogy ne legyenek útban. Persze most már nem kenyérkérdésről, csak kényelmi, technikai kérdésről van szó. Egy öreget ellátni, gondoskodni róla fáradságos dolog, s nem is oly' szívderítő, mint egy gyermeket nevelni.

Másrészt, mint mindig, most is lenyűgöz a szavak "ósága", a bennük rejlő történelem. Amikor a mondott tudósom leírta, hogy "iam depontanus sum", vagyis "már elmúltam hatvanéves (azaz elég öreg vagyok ahhoz, hogy a hídról lelökjenek)", egy legalább kétezer-ötszáz éves ősi rituálét idézett fel, egyetlen szóval. Ez a rituálé ősibb, mint a teljes aranykori klasszikus auktor-anyag, régebbi Cicerónál, Vergiliusnál. Ezt bizonyosan a tudós is jól látta, hiszen ismerte a szokásról hosszan író Ovidiust. És miért vette elő ezt a szót? A "depontanus" archaikus (s persze kissé tudóskodó) zöngéje mellett nyilván az irónia szándéka is szerepet játszott ebben, ahogy Ritoók is humorizált saját korával (lásd bejegyzés). Ha okosan öregszünk meg, ez az egészséges irónia és megértés nekünk is megadatik. 

 

54 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr982428217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Portentum 2010.11.06. 17:17:56

... valami mérget itattak velük...
Ez volt a Sardoa herba-nak nevezett fű, magyar neve: Sáfrányos mételykóró, rendszertani neve: Oenanthe crocata. Más nyelvekben vízi zeller-nek hívják. Állítólag a főzetnek (nem kóstoltam) kellemes íze van. Az elnevezés már Homérosz Odisszeiá-jában is előfordul (Odüsszeusz nézett így, amikor hazatért Ithakába).

Ténsasszony 2010.11.06. 17:48:04

most találtam rá, és mondhatni remek ez a blog - végre egy kis kultúra a sok acsarkodás között

na__most__akkor 2010.11.06. 18:03:36

Nem tudom, miért, de most valahogy azok jutottak eszembe, akik más blogokon emlegetik a "nyuggereket", mint a gazdasági növekedés akadályait, meg mint a közlekedés akadályait, meg mint ... ehm.

Biztosan bennem van a hiba.

TrollEmber 2010.11.06. 18:21:52

Klassz ez a blog, még jobban örülnék neki, ha belevennél néha egy-egy görögöt is

Ion 2010.11.06. 18:47:46

Jó info :) Az orvostudományban van "risus sardonicus", mely a tetanuszban haldoklók arcán jelenik meg, az izmok oldhatatlan görcse miatt. A sztrichnin mérgezés is okoz ilyet. Az orvosi elnevezés a bejegyzésed alapján tehát ebből a szokásból ered(het), és a "valami méreg", amit írsz, sztrichnin lehetett... milyen sok hasznos info van a neten...!

bAndie91 2010.11.06. 18:50:19

jó hogy végig *deponatus-nak olvastam félre...

"Fanatikus olvasóim (már ha vannak ilyenek)"
- vannak!

lobellone 2010.11.06. 18:52:14

Köszi, nagyon tetszett, és az egész blog is jó és hiánypótló!

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.06. 19:15:53

@Ion: Gondolhatod, mennyire (nem) értek ehhez... még l. az első kommentet, én nem tudok e kérdéshez hozzátenni. Mindenesetre te görcsről írsz, én máshol az izmok ellazulásáról olvastam... passz.

Mária, a barbár 2010.11.06. 19:18:39

És még azt mondják, hogy a rómaiak civilizáltak voltak.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.06. 19:36:08

@Mária, a barbár: Na azért később kimosakodtak egy kicsit... bár unter uns a gladiátor-viadalok sem vallanak túl jó modorra... :))

Rá Dios 2010.11.06. 20:04:38

"Ha okosan öregszünk meg, ez az egészséges irónia és megértés nekünk is megadatik."

Ja. Meg a szardonikus mosolyra is megvan minden okunk.

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2010.11.06. 20:14:45

Ennek mintájára születhetett később a defenesztráció? Talán. Számomra talány. :)

Egyik szebb szokás, mint a másik! :))

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.06. 20:41:18

@Rá Dios: Ezt azért írtam, mert úgy olvastam valahol, hogy a pszichológusok szerint a halál elfogadásának is megvan a pszichológiája, ez az emberi psziché beteljesedése. Or something like this.

@mbemba: Jó észrevétel, a nyelvtani logika ugyanaz, bár azt nem hiszem, hogy kimondottan ennek a mintájára keletkezett volna.

kszabo 2010.11.06. 20:54:32

Ki lehet egészíteni a magyar "Egy füst alatt" kifejezéssel. Ez pedig kocsmaszintű elmélkedések szerint nem más mint "Ha meghal a férj, elégetik vele az asszonyt is" - ősi ázsiai eredetű néphagyomány továbbélése. Amikor bevezették, gondolom igen nagy volt a férfihalandóság, akár manapság:)

2010.11.06. 21:01:34

@mbemba: Én ugyan bölcsésznek túl bunkó vagyok, de a defenesztráció eredetére konkrétan emlékszem még valamelyik suliból. Prágai eseményeken alapszik a kifejezés (azt viszont nem tudtam, hogy kettő is volt belőle):

en.wikipedia.org/wiki/Defenestration

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2010.11.06. 21:07:22

@G.d.Magister: Én sem gondolom, bár a prágai udvarban, Csehországban olaszok szép számmal mászkáltak (ha jól emlékszem arrafelé dúlt a defenesz szokása). De ez inkább csak fantáziálás a részemről.

UrFyr 2010.11.06. 21:12:08

Bátor dolog lehetett úgy élni végig az életet, hogy a befejezés, a halál 60 éves koromban biztosan eljön, kortársaimmal együtt egy olyan vidám rituáléban, amely népem szokása, és amelyhez hasonlón korábban magam is vettem már részt "segédként". Keretes költemény. Patópálság kizárva.

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2010.11.06. 21:13:11

@Űrlény Lajos: :)

Ilyen lassan küldi kommentjeit, aki Inter-Brescia meccset néz közben.:)

Mediolanum II-Brixia 0-1. (Caracciolo 26.)

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2010.11.06. 21:24:47

Így jár, aki ilyen lassan...

@Űrlény Lajos: Nekem gimis emlék.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.06. 21:26:34

@kszabo: Hát ez a magyarázat tényleg némi kétkedésre ad okot, mert szerintem inkább a füstadó vagy füstpénz (fumagium) lehet a szólás eredete (egy háztartásban, egy füst alatt élők képeztek egy adóegységet). De ki tudja, ennek utána kellene jobban nézni.

@Űrlény Lajos: Persze, a defenesztráció történelmi eredetével tisztában vagyunk, csak a nyelvtani eredetről beszéltünk.

@Kaporbuga: igen, nagyon furcsa belegondolni ebbe. Nem tudom, az állatvilágban hogy működik ez. Az öreg oroszlán egyszerűen megdöglik, mert már nem tud vadászni? Gondolom, a fiatalabbak nem visznek neki enni.

VNMárta 2010.11.06. 21:52:16

@G.d.Magister: Az állatvilágban úgy működik, hogy az idős, gyengébb, lassúbb egyedeket ejtik el a ragadozók (ők se hülyék :-)).
A nagyragadozók egy ideig megpróbálnak lopkodni a fiatalabbak zsákmányából, azután egy ebből keletkező torzsalkodásban elpusztulnak.
A legnagyobbak, mint az elefánt, aminek nincs természetes ellensége, elvonul, amikor már túl gyenge a csapattal tartani (elefánttemető).

regression 2010.11.06. 22:05:01

@G.d.Magister: Az idős ragadozók általában kiűzetnek a fiatal, erős állatok által és éhen, vagy az éhezéstől kapott betegségben elpusztulnak. Az idős növényevő állatokat meg egyszerűen megeszik a ragadozók.

Egyébként nem olyan régen méláztam én is a témában, itt még van egy-két adalék:

en.wikipedia.org/wiki/Senicide
en.wikipedia.org/wiki/Lapot

matkó 2010.11.06. 22:06:26

A "szardonikus mosoly"-t inkább szárdonikus nevetés-ként emlegetik, és természetesen semmi köze a hétköznapi nevetéshez vagy az arc bármiféle mosolyszerű torzulásához. (Ami nem jelenti azt, hogy az öregek megölése nem az itt fent leírt módon ment volna végbe.)
A szárdonikus nevetésről jó tudni, hogy ez egyféle rituális nevetés, ami -- mint erről Propp ír -- nem azonos egy konkrét szituáció kiváltotta spontán (köznapi) nevetéssel, hanem valami egészen más: közösségi tradíció által előírt és kellően szankcionált kötelező nevetés, amire akaratlagosan, a hagyomány kényszerítő erejénél fogva kerül(t) sor, akkor is, ha a közösség tagjainak egyébként nem lett volna kedvük. (Például halotti vagy temetési szertartások során, legendák által leírt rituális gyilkosság során vagy után, mint például a szárdonikus nevetés esetében, és másutt.)
Propp egyik legalapvetőbb felismerése az, hogy a rituális nevetés az élő, e világi ember sajátja, a nevetéstabu, illetve a nevetés egyetemes hiánya pedig — ezzel szemben — az emberi világ térfelén kívülre jellemző: a tradicionális felosztású kétpólusú világmodellben a túlvilágon nem nevetnek, sőt ott a nevetés tilos. Tehát: az élők nevet(het)nek, a halottak nem nevet(het)nek.
Propp példái a nevetés–emberi világ és a nevetéstabu–túlvilág összefüggései kapcsán még egy fontos megállapítást lehetővé tesznek: az archaikus hagyományban a születést (vagy újjászületést) nevetés szokta kísérni, ezzel szemben az élet és a halál (túlvilág) határán átlépőnek (vagy átlépni készülőnek) tilos nevetnie. Az áthágott küszöb (határ) után ugyanis a nevetéstabu birodalma következik. (Ha konkrét szöveg mégis nevetést emleget, akkor a „meghaló” tudja, hogy nem fog meghalni, vagy pedig a jelenlevők hisznek az újjászületésben, vagyis a halál legyőzésében.)
Propp szövege a nevetés–emberi világ és a nevetéstabu–túlvilág kettős megkülönböztető jegyek (dichotómia) felismerése mellett egyéb megfigyeléseket is tartalmaz a nevetés–nevetéstabu kapcsán: például a rituális nevetés teremtő, gyarapító, az emberi világot gazdagító voltával kapcsolatban.
Akit érdekel:
Propp, Vlagyimir, A rituális nevetés a folklórban. Létünk 18 (1988): 223–248. (mnytud.arts.klte.hu/tananyag/karneval/ritualis_nevetes.htm)
vagy magyar anyagon:
Jung Károly, A „húsvéti nevettség” (risus paschalis) kérdéséhez. (További adatok a rituális nevetés proppi elméletéhez). Híd, 2006. április: 3–16. (mnytud.arts.klte.hu/tananyag/karneval/husveti_nevetes.pdf)

rozsdapeti · http://rozsda.blog.hu/ 2010.11.06. 22:24:56

dehonesztáló, mint a coemptionalis.
Mai magyarul: "lefőtt a kávéja"

Turulsólyom 2010.11.06. 22:50:04

Kedves Feleim,

hogy tegyük tisztába ezt is:
a szardonikus nevetés nem más, mint erőltetett, gúnyos nevetés,
eredete pedig egy görög szó,a szardoniosz, amely nem mást jelöl, mint egy Szardínia szigetén (görögül Szardó) termett mérges növényt, a szardoniont, amelynek fogyasztása valóban az arc görcsös eltorzulását okozza.

α 2010.11.06. 23:35:15

ma is tanultam valamit.

Blogger Géza 2010.11.07. 00:06:54

@kszabo: Ez nekem is gyanús, tudtommal az ősmagyarok lovas temetéssel temetkeztek, nem hamvasztással.

Nekem inkább valami olyasmi ugrik be, hogy ugye füstöléssel tartósítottak, ezért talán egy újabb oldalast, sonkát, kolbászt is felakasztottak a kemencébe a már ott lévők mellé.

daraltbel 2010.11.07. 00:12:32

Japánban is volt hasonló népszokás. Az öregeket egy hegyre vagy hasonló elhagyott helyre cipelték ki, és magukra hagyták őket.
en.wikipedia.org/wiki/Obasuteyama

Valahol pedig azt hallottam, hogy régen az Alföldön élt a szokás, hogy az idősek lyukas csónakkal kieveztek a Tiszára, hogy ne legyenek a család terhére.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.11.07. 00:44:55

@daraltbel: kösz a további példákat.

@alsojozsa: neked is kösz. Bár a poszt nem erre van kifuttatva, ezt csak az index emelte ki a címlapon.

Portentum 2010.11.07. 00:52:34

@daraltbel: Azt hiszem Gmagister is utalt már a hajdani éhínség kiváltotta "öngyilkosságokra", melyeket Ritoók tanár úr mesélt el: a torjai büdösbarlangba sétáltak be a szerencsétlen öregemberek...

Csokis · http://csokis.blog.hu 2010.11.07. 01:00:35

@Űrlény Lajos: Ha csak egy lett volna, az érdekes történelmi esemény, de kettő már népszokás. :-) (Nem is értem, Heydrichhel miért nem így végeztek anno.)
Barbár szokás, kulturálatlan népség és egyéb vagdalkozások ügyében nekem Sánta Ferenc szokott beugrani: www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_051.html

matkó 2010.11.07. 01:03:18

@Portentum: "a torjai büdösbarlangba sétáltak be a szerencsétlen öregemberek..." = Sánta Ferenc: Sokan voltunk (www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_051.html)

Bandibacsi34 2010.11.07. 01:38:16

Gyerekek!

CSak nem így akarjátok megoldani a nyugdíjreformot?

Bár egyes gettóknál már ez folyamatban van....

www.zalaihirlap.hu/fooldal-BUnUgyek_balesetek/20100720_vereke_es_folytogattak

wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2010.11.07. 02:08:11

@daraltbel:

Magyarul erről az obaszute/ubaszutejamáról Fukazava Sicsirónál (深沢七郎, a magyar fordításban tévesen Hicsiróként szerepel) lehet olvasni a Zarándokének c. kötetben.

petru 2010.11.07. 06:17:51

En is fantikus olvaso lennek, sajnos ami jo az mind ugy van elrejtve hogy csak veletlenul teved oda az ember.
Peter (szinten depontanus :-)

csiribi (törölt) 2010.11.07. 06:20:06

Sajnos nem tudok szép, idegen szavakat:(
Falun az idős magyar ember - még a múlt század elején - ha már terhére volt a családnak, fogott egy kötelet, elköszönt mindenkitől, kiment az erdőbe és egy fára felkötötte magát.
Mindenki tudta hová tart, senki nem tartotta vissza, ez volt az élet törvénye.
Sok fiatal ma is így gondolkodik, alig várják, hogy elhúzzanak a "vén szülék", a "nyuggerek". Ugyanis az nem számít, hogy a hatvanhárom éves "öreg" szarik a szép - mondjuk ötvenezer forintos - nyugdíjára, mert képes eltartani magát, hanem kéne az "örökség" menjen már a vén "nyugger" a f...ba.
Munkámból kifolyólag hány ilyennel taliztam:(
Ne aggódjatok "nyuggerek" - én is az vagyok - így járunk valamennyien:(

csiribi (törölt) 2010.11.07. 06:21:50

Ja, valahol azt gyanítom, ez a blog is ezért született...hajrá hatvan éven felüliek, ki a temetőbe:(

na__most__akkor 2010.11.07. 06:31:39

"Az öreg oroszlán egyszerűen megdöglik, mert már nem tud vadászni? Gondolom, a fiatalabbak nem visznek neki enni."
Az oroszlán. Megdöglik.

Csakhogy mi emberek vagyunk (vagy mial0f@$2), nem oroszlánok.
A japánok sem mostanában viszik fel az öregeket a hegyre.
Fán sem élünk, barlangban sem lakunk (mondjuk, a többség).
Ha mégis él még a barlanglakó, meg a fánélő véleménye, az a mi hibánk. Az enyém, a TIÉD.

A mobiltelefon használata, meg az internet kapcsolat önmagában még nem jelent semmit. A MAI EMBER (huszonegyedik század, ha valaki nem tudná) ennél több.
Vagy kellene, hogy több legyen.

drukkker 2010.11.07. 07:06:29

@Kaporbuga: A kor statisztikája csalhatatlan volt.
Az átlagéletkort kiszámítani volt a legegyszerűbb: 60 év !!!!!

fátum 2010.11.07. 08:51:15

@drukkker: Az legfeljebb a várható élettartam felső határa, de a korábban elhunytak miatt az is kevesebb.

Perselus Piton · http://www.weirdhungary.blogspot.com/ 2010.11.07. 09:17:04

wiki szerint:

The etymology of sardonicism as both a word and concept is uncertain. The Byzantine Greek Suda traces its earliest roots to the notion of grinning (Greek: sairō) in the face of danger, or curling one's lips back at evil.[3][4] One explanation for a later morph to its more familiar form and connection to laughter (supported by the Oxford English Dictionary) appears to stem from an ancient belief that ingesting the sardonion plant from Sardinia (Greek: Sardō) would result in convulsions resembling laughter and, ultimately, death

Naphoz holddal 2010.11.07. 10:36:17

Nagyon érdekes írás! Nekem a Kincskereső kisködmönből is rémlik a büdösbarlangba való besétálás. Hátborzongató belegondolni, hogy az öregek mindezt önként tették meg a fiatalok érdekében, azok pedig képesek voltak elviselni ezt a tényt. Nem is tudom, hogy íteljem meg a dolgot. Egyrészt tiszteletre méltó ez az önfeláldozás, másrészt teljesen embertelennek tűnik az eljárás még ha racionális is. De régebben az emberek sokkal keményebbek voltak, mint ma.

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2010.11.07. 10:41:59

@Naphoz holddal:
Hát ja. Abban a korban 10 gyerekből megmaradt 3. Ma ha valakinek meghalna 7 gyereke, az beleőrülne.

világoszöld 2010.11.07. 10:47:29

nem kellene tippeket adni, még valakik komolyan veszik a nyugger-probléma megoldására.

KenSentMe 2010.11.07. 10:55:33

A nagy G. B. Shaw sok jó színpadi művével szegényebb volna világ, ha 60 éves korában agyonütik.. figyelembe véve, hogy csak 40 éves kora körül kezdett el írni, és már jócskán elmúlt 90, amikor életét vesztette, arról nem is beszélve, hogy a Szent Johannát is 60 éves kora után írta.. tény, hogy nem tud mindenki ilyen sokmindent kezdeni az életével, dehát jól élni nem egyszerű.

Az idősek elpusztítása nélkülözésben szomorú szükségszerűség (vidámabb dolgokat is csinálnak az emberek ennél, ha nincs mit enniük), de egyébként nem tudom, hogy tekinthetné bárki természetes folyamatnak.

daru 2010.11.07. 11:17:06

Hídavatás a rómaiaknál. Csak ők nem ugráltak, hanem dobáltak.

heliox 2010.11.07. 11:51:42

Az "egy füst alatt" egyszerűen annyit jelent, hogy egyszer gyújtottak be a kemencébe, és több mindent is megsütöttek, főztek egyszerre vagy egymás után, anélkül, hogy a kemencébe újra tüzet kellett volna rakni.

egy maréknyi dollár 2010.11.07. 12:32:52

@csiribi: Nem hiszem,hogy ezért született, hiszen a szerző pár mondatban rosszallással említi az öregeiket otthonba tevőket.
Ez a probléma is megérne egy/több/ blogot, bár az sem tudná megoldani.
Amúgy szeretem az ilyen cikkeket,mert kicsit megtornáztatják punnyadt agyamat, meg utána nézek dolgoknak.Így azt is olvastam,hogy egy 2009-es tanulmányban vélték a kutatók megfejtettnek tekinteni a szardonikus mosoly eredetét.Ugyanők "nyomozták ki" a méreganyagot szolgáltató növény kilétét./bocs/
A méreg izomlazító ill. görcsöket okozó hatása ellentmondásos.Nyilván spazmikus hatásról volt szó,ami a halál után sem szűnt meg./tudom,hullamerevség,ami 24 óra múltán kezd oldódni/
Élőknél ezért nevezik szardonikusnak a kényszeredett,merev,öröm nélküli mosolyt.
Jól gondolom?

petru 2010.11.08. 05:41:38

@VRbagoly: A nagy Bernard, akit istenitettem mindaddig amig nem tudtam eletenek orosz (es rosz) reszerol, akkor kellett volna meghalnia amikor Oroszorszagba koltozott. Esetleg eletet vesztenie, amit ugyebar csak eroszakos halalra szoktunk mondani.

őszecske 2010.11.10. 09:36:41

Nem szeretnék abban a régi barbár időkben élni, arra várva, hogy ha 60 éves leszek meg kell halnom!
Az idősebbeket, sajnos a mai fiatalok, -leírják! Pedig egyszer ők is lesznek idősebbek...

napoletano 2010.12.01. 20:53:38

Na, feleim ez a fonal regen elhalt, de sozba kerult az oreg allatok vege, aminek soran tobb, nem eppen pontos velemeny kerult fel. Ehhez szeretnek hozzatenni. Innen-onnan kiragadott peldakkal (oroszlan, elefant) nemigen megyunk sokra (az allatok viselkedese, elsosorban csoportviselkedese alapjan talan lehet tipizalni), de ha mar: az elefantok matriarchatusban elnek, es a csalad feje mindig a legoregebb elefanttehen. O szo szerint halalaig el a csaladdal, es halalaig annak feje marad. Tobb leiras jelent meg, hogy a tobbi (elefant-)csaladtag mikent segiti a haldoklot, korotte marad, sot gyaszolja, amikor meghal. A himelefantok serdulokoruktol fogva egyedul elnek, esetleg nehany (2-3) fos csoportban. Az idos himek valoban gyakran, elgyengulve, egyedul halnak meg. (ne helyesbitsetek, akarattal hasznalok olyan szavakat, amiket emberre is szoktunk).
Az idos novenyevok is elgyengulnek, es utana v. ragadozoknak esnek aldozatul, vagy elpusztulnak, mert nem tudnak taplalkozni. Idos oroszlannal is elofordul, hogy foga rossz, igy nem tud enni, legyengul, vegul elpusztul. Nem sokan tudjak, de a nagyragadozok leggyakoribb mortalitasi oka amugy is az ehenhalas: nem talal zsakmanyt, v. az tul gyors, esetleg visszarug...

En amugy nem ketelkedem abban, hogy letezett a hidrol ledobalas, de azt igenis ketlem, hogy ez szabaly lett volna. Erdemes lenne ennek talan utananezni...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.12.01. 21:40:51

@napoletano: köszönöm, érdekes volt. A szertartásról még itt van némi adalék, persze rendkívül bonyolult és többrétegű a hagyomány, de a lényege alighanem az volt, amit írtam:

en.wikipedia.org/wiki/Argei
süti beállítások módosítása