Láttam a 9. légió (Centurion) című filmet, mert abban bíztam – ahogy mindig –, hogy a következő „szandálos” film jobb lesz. Aztán persze jött a keserű csalódás, a kommersz, hiteltelen történet, a valószerűtlen események, illetve anakronizmusok és tárgyi tévedések, csúsztatások garmadája. Kezdve azzal, hogy maga az egész történet – a 9. legió elpusztul Kr. u. 117-ben a piktek elleni harcban – csak egy feltevés, amelynek annyi alapja van, hogy eme időpont után valóban megritkulnak az információk a mondott katonai egységről (amely ekkor tényleg Britanniában állomásozott), de meggyőző adatok vannak arról, hogy Germaniába, majd keletre vezényelték át, s inkább Bar Kochba felkelése alatt (135), vagy a parthusok elleni harcokban semmisült meg. Így viszont a sztori egy teutoburgicsata-utánzat lett (amikor a trailert láttam, azt hittem, arról is fog szólni), ahogy a csata után a holttestek közötti szomorú séta is emlékeztet a híres Tacitus-helyre, amikor Germanicus és katonái siratják egykoron lemészárolt bajtársaik végzetét. Na a csatáról egyébként még lenne mondanivalóm, pl. hogy a hegyről leguruló lángoló szénaizékbe bátran beleállnak a katonák, mert a centuriók üvöltik, hogy hold the liiiiine!!, ahelyett, hogy kitérnének előle; s más hasonló ökörségek.
És az még hagyján, hogy a történet egy merész feltevésen alapul (merész feltevésekről szólva emlékezzünk még meg a nagyon is idevágó Artúr király c. filmről, ahol szarmata harcosok voltak a kerekasztal lovagjai), a forgatókönyvíró is elég unalmas sztorit hozott össze, hiába a drámai zene, meg a szűnni nem akaró rohanás Skócia kies vidékein. (Mindig a hegygerincen kell futni, mert az rohadt jól néz ki!) Pedig a szereplőgárda jó, az alakítások elég karakteresek, néhol kiemelkedőek. Egyetértek az egyik kritikussal, aki szerint szégyen, hogy ilyen jó színészcsapatból ilyen keveset tudtak kihozni.
No de hagyjuk is a filmkritikát a szakemberekre, ami most engem érdekel, az a film egyik jelenete, ahol a legió néhány túlélője végre eljut egy római táborba, de kiderül, hogy azt közben kiürítették, mert Hadrianus császár inkább feladta az északi területeket, s visszavonta a seregeket a (majdani) Hadrianus-fal mögé. S ez úgy derül ki, hogy a távozó helyőrségi katonák kiraktak egy üzit (mint manapság a hűtőszekrényre), hogy hőseink tudják, mi az ábra. Így néz ki:
A szöveg megértéséhez még annyit, hogy az „Aelius-sánc” (vallum Aelium) a Hadrianus-falat jelenti, mivel Hadrianus császár teljes neve Publius Aelius Hadrianus, tehát a családnevén lett elnevezve az erődítés. A gond csak annyi, hogy míg a film Kr. u. 117-ben játszódik, a mondott védelmi vonalat csak 122-ben kezdték el építeni. És persze dehogy csak ennyi a gond. Az üzenet maga is elég valószínűtlen. Kinek hagyott volna hátra egy ilyen üzenetet a római helyőrség? A briteknek? Vagy – ahogy a film sugallná – kóbor római katonáknak? Hát ez sem tűnik épkézláb elképzelésnek, mert még ha az is lett volna a 9. legió sorsa, mint amit a filmben látunk, kinek jutna eszébe evakuálás közben ilyesmivel törődni? Csak egy ócska fogás volt ez, hogy hőseink megrendülve szembesülhessenek a védekezésre átálló hadrianusi poltikával.
