Hogy repül az idő! Röpke nyolc év, és vége is lett az iraki háborúnak, illetve az azután következő amerikai megszállásnak. 2003-ban, emlékszem, olyan felfokozott várakozás, izgalom övezte a háború kezdetét, és a különböző harci cselekményeket, hogy teljesen ezek a hírek urallták a sajtót, az emberek lesték minden nap a fejleményeket, mintha a mi fiaink harcolnának ott. Engem is magával ragadott a háborús őrület, és latinul közöltem a háború eseményeit, naplószerűen, még az origó fórumon.

Furcsa most visszaolvasni ezeket a híreket. Persze először a közhelyes érzés keríti hatalmába az embert, hogy hogyan zajlik saját életideje alatt a történelem, fordulnak fel megdönthetetlennek hitt diktatúrák és diktátorok (l. még Kadhafi, akinek a bukását már nem követtük olyan nagy figyelemmel - hiába, a diktátordöntögetést is meg lehet unni). Másodszor: kevés változott e nyolc év alatt; ugyanúgy instabil az egész muszlim világ, mint akkor, csak most éppen nem Irakban, hanem Egyiptomban, Jemenben (stb.) forrong a nép, s persze Irak sem egy életbiztosítás. Tehát Amerikának messze nem sikerült pacifikálni a térséget, ahogy azt talán Bush anno megálmodta. A harmadik tanulságot zavartam vontam le: mennyire máshogy tudtam akkor latinul. Még közel voltak akkor az egyetemi stúdiumok, az antik auktorokat úgy imitálom, mint valami dörzsölt humanista.

A ráadás tanulság az, hogy a latin nyelv könnyedén megold mindent, ha háborúról van szó. Ami nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy egy olyan állam nyelvéről van szó, amely állam, végigháborúzta fennállásának ezer évét. Caesar és Livius pontosan megalkotta, hogyan kell leírni egy háborút. (Persze néhány helyen tacitusi modorban is írtam.) Így voltaképpen nagyon könnyű dolgom volt.

 Jöjjön hát egy kis válogatás a hajdani háború híreiből. Eredeti latin szöveg először, majd a fordítás.

2003. 03. 24.

Saddam Hussein, dictator immo tyrannus Iraquianorum hodie in televisione Iraquiano se ostendens longissimam orationem dixit: Deum Allah sibi victoriam sine dubio donaturum esse; foederatos, id est Britannicos et Americanos impios latrones, hominumque pessimos; se omnium militum fortiter pugnantium esse recordaturum; nil timendum esse, sed Deo precandum, ut Iraquum, caput mundi defenderet. Utrum haec oratio vera et fide digna, an falsa atque prius facta sit, dubitatur; certum est Saddamum etiam de rebus recentibus sive nuper peractis mentionem fecisse, quod fidem orationis eius affirmat.

 Fordítása:

2003. 03. 24. Szaddam Hussein, az iraki diktátor, sőt zsarnok ma feltűnt az iraki televízióban, s igen hosszú szónoklatot tartott. Eszerint Allah bizonyosan győzelemre viszi őket; a szövetségesek, tehát a britek és az amerikaiak istentelen rablók, az emberiség legalja; ő maga meg fog emlékezni minden katonáról, aki bátran harcol; nem kell félni, csak Istenhez kell imádkozni, hogy Irakot, a világ közepét védje meg. Kérdés, hogy ez a szónoklat valódi és hiteles, vagy éppen hamis volt-e és korábban készült; annyi bizonyos, hogy Szaddam említést tett nemrég történt eseményekről is, ami a szónoklat hitelessége mellett szól.

Elindul a harc:

Pugnae apud Basram et Nedzsef (die 26. mensis Martii)

Basrae cives contra praesidium Iraquianum adiuvantibus Britannicis militibus surrexisse foederati asserunt; quod autem deputati televisionis Al-Dzsazira negarunt: Basrae omnia placata, nullum tumultum, neminemque res novas moliri. Interim copiae Iraquianae apud Nedzsef milites foederatos versus Bagdad progredientes adortae certamen atrocissimum provocarunt, sed magna cum strage sunt repulsi militibus 650 amissis; e foederatibus nemo desiderari, pauci vulnerati. Ceterum nuntiatum est praetorianos Iraquianos et permultos currus bellicos a Bagdado ad liberandam Nedzsef emissos esse, qui etiam tampestate maxima in desertis furenti arenasque agitanti adiuvantur, cum aeroplani helicopteraque foederata procellis impediantur.

Fordítása:

Harcok Basránál és Nedzsefnél (március 26.)

A szövetségesek azt állítják, hogy Basrában a lakosok a brit csapatok segítségével fellázadtak a helyőrség ellen, ám az al-Dzsazira tudósítói ezt cáfolták, mondván, Basrában teljes a nyugalom, semmilyen zavargás nincs, senki sem lázad. Ezalatt az iraki csapatok Nedzsefnél megtámadták a Bagdad felé tartó szövetségeseket, de nagy vereség mellett visszaverték őket: 650 embert vesztettek, míg a szövetségesek egyet sem, csak néhány sebesültjük van. Ezenkívül jelentették, hogy az iraki köztársasági gárdistákat és számos tankot indítottak Bagdadból Nedzsef felszabadítására. Segíti őket a hatalmas homokvihar, mivel megakadályozza a repülők és helikopterek felszállását.

No ezt fordítsa le valaki más! Kíváncsi vagyok, érthető-e másnak is a latinom!

STATUA SADDAMI IN FORO MAXIMO BAGDADI SITA A POPULO DEIECTA (die 9. mensis Aprilis)

Magna parte Bagdadi a foederatis occupata cives laeti in vicis exsultantes iubilantesque cum statuam Saddami ingentem deicere frustra conati essent, re infecta a militibus Americanis auxilium petiverunt, qui statuam catenis ad currum bellicum alligatam basi sua detraxerunt. Quo facto Bagdadienses dici vix potest, quanta laetitia furoreque accensi primum in ipsa statua saltare et canere, mox fragmenta eius per vias urbis huc illuc trahere. Ceteroquin utrum Saddam bombis Americanis exstinctus an adhuc superstes sit, ignoratur.

Végül a befejező hír:

BELLVM FINITVM? (Die 22. mensis Aprilis)

Tot casibus periculisque superatis Americani tandem voti compotes facti sunt; Bagdado enim expugnato tyrannidem Saddamianam penitus eversam esse nemo dubitat. Iraquum autem licet occupatum, minime pacatum: ubique tumultus, concursus, latrocinia, musaeorum aliorumque aedificiorum publicorum Verrianae direptiones; milites Iraquiani latentes, homines turbulenti rerumque novarum cupidi, Americanis inimici; contiones, ubi ut Americani abeant, postulatur; metus, terror, flammaque belli miseri huc illuc exardescens. Quae omnia milites Americani, quamvis strenue vigilent, cohibere haud possunt, imperiti loci linguaeque Arabicae; quam ob rem status alios, ut et Hungariam rogant, ut milites aut rectius vigiles in Iraquum mittant.

Fordítás:

Vége a háborúnak? (ápr. 22.)

Annyi csapás és veszedelem után az amerikaiak elérték végre a céljukat: nem kétséges ugyanis, hogy Bagdad elfoglalásával Szaddam zsarnokságnak is végleg befellegzett. De az elfoglalt Irakban még nincs béke: mindenhol zavargások, csődületek, rablások, a múzeumok és más közintézmények Verres-i kifosztása, bujkáló iraki katonák, megzavarodott és lázongó emberek, akik ellenségesek az amerikaiakkal; gyűlések, amelyeken az amerikaiak távozását követelik; félelem, rettegés, és a szerencsétlen háború itt-ott fellobbanó lángjai. Mindezt az amerikai katonák nem tudják megakadályozni, mert bár buzgón őrködnek, nincs hely- és nyelvismeretük. Ezért kérnek más országokat, így Magyarországot is, hogy küldjenek katonákat vagy inkább rendőröket Irakba.

Arra voltam kíváncsi tehát azokban a napokban, hogy az, ami akkor a legjobban érdekelte az embereket, kifejezhető-e latinul? Az eredmény szerintem az, hogy maradéktalanul kifejezhető, mégpedig olyan módon, amely a klasszikus-humanista latin egyetemessége miatt megérthető mindenki számára, aki valaha is tanulta e nyelvet. Mintha a De bello Gallico-t olvasnánk, más szereplőkkel.