Ezt a posztot már régen meg kellett volna írnom. Hogy úgy mondjam: becsületbeli ügy lett volna megírni. De a besztercei templom tornya nem sokkal azelőtt égett le, hogy én a környékre, azaz Beszterce vidékére költöztem, évekig meg sem lehetett közelíteni az épületet. Restaurálása mára csaknem befejeződött, ám a templomot még nem lehet látogatni. Az állványokat viszont már eltávolították, én pedig elolvashattam az egyik legkülönösebb latin feliratot, mellyel Erdélyben eleddig találkoztam. Nézzük hát!

A kapu frízében ez áll:

Anno Mundi quinquies millesimo quingentesimo vicesimo secundo qui est a nato Salvatore 1560 septima die marty templum hoc infringi, decima tertia die maji vero reaedificari coepit. Anno mundi autem 5525, qui est a nato Christo 1563 absolutum aedificium. Soli Deo laus et gloria.

A világ teremtésének 5522. esztendejében, mely a Megváltó születésének 1560. esztendeje, március hetedikén ezt a templomot lebontották, május tizedik napján pedig elkezdték fölépíteni. A világ teremtésének 5525. évében, mely Krisztus születésének 1563. esztendeje, az épületet befejezték. Egyedül Istené a dicséret és a dicsőség.

Az oszlopok fölött, jobbról és balról, két név, a város korabeli bíráinak neve olvasható:

Anno D(omi)ni 1560 et 63, Gaspar Pellio judex; Anno D(omi)ni 1561 et 62, Gregorius Daun judex

Az Úr 1560 és 63. esztendejében, Gaspar Pellio, bíró; Az Úr 1561 és 62. esztendejében, Gregorius Daun, bíró.

A feliratok nem ritkán elliptikusak, a kontextusból kell szavakat, mondatrészeket rekonstruálni, máskor, mint a régi görög kódexekben, egybefolyik a szöveg, olykor meg fejtörő rövidítések is próbára tehetik a szövegek olvasóinak türelmét. Mindez nyilván főként a helyszűke miatt van. Ám ez esetben, úgy tűnik, nem spóroltak a hellyel: nagyvonalúan megadták az évszámokat mind a keresztény, mind a világ teremtését alapul vevő időszámítás szerint. Zsinagógák esetében ez egy bevett gyakorlatnak számít, keresztény templomon azonban kissé szokatlan. Csakhogy elég egy felületes pillantást vetnünk a baloldalt bevágott képre, és rögtön kiderül, hogy a felirat időszámítása nem azonos a zsidó időszámítással. A héber naptár szerint a világ vagy pontosabban az ember teremtése Kr. e. 3761-ben történt, tehát nagyjából kétszáz évnyi eltérés van a zsidó időszámítás és a felirat időszámítása között. Nem egyezik feliratunk időszámítása az alexandriai, illetve a bizánci éra számításaival sem. Az előbbi szerint (melyet a keleti kereszténység használt) a világ teremtése a Kr. e. 5493., az utóbbi szerint ( mely az ortodox világban egész az újkorig volt használatban) az 5509. évre tehető. Nehéz, csaknem lehetetlen utánajárni annak, hogy milyen időszámítás szerint is esett az 1560-as esztendő a világ teremtésének 5522. évére.¹ A korban egyébként is divatos volt az efféle számítgatás, a mi Károli Gáspárunk is megpróbálkozott vele, egy 1563-ban, azaz éppen a felirat készítésének évében megjelent munkájában. Olvassunk bele:

„Ez világ esztendeinek számlálása:

Ádámtul fogva Noénak születéséig vagyon 1056 esztendő. Noé szülte az ő három fiait, mikor volna 500 esztendős.Azután leszen az özönvíz száz esztendővel, anno 100.(...) Az özönvíztől fogva Ábrahámnak születéséig vagyon 295 esztendő.Ábrahám kibúdosék Káldeából, mikor volna hetvenöt esztendős. Ábrahámnak búdosásátul fogva az zsidóknak kijüvetelekiglen vagyon esztendő 430, mert az zsidók fogsága akkor kezdetett, mikor Ábrahám Egyiptomba búdosék. Mózestől, az zsidóknak első hadnagyoktul fogva Saulig vagyon 396 esztendő, Saultól fogva az babilóniabeli fogságig vagyon 516 esztendő. Az babilóniabeli fogság volt 70 esztendeig, azután megszabadulnak.Az perzsiai birodalom volt százkilencvenegy esztendeig. Alexander birodalma volt hét esztendeig. Alexander halálátul fogva az makkabeusoknak birodalmokiglan száznegyvenhat esztendő vagyon. Az makkabeusok birodalma volt százhuszonkilenc esztendő. Heródesnek birodalmának harmincadik esztendejében születék Krisztus. Krisztus születésétől fogva vagyon esztendő 1562.

Ha mindezeket az esztendőket egybeszámlálod, teszen ötezerötszázöt esztendőt. Némelyek penig többet számlálnak, de ha csak annyi az esztendőszám, az mint mi számláltuk is, nem sokkal vagyon több híja az hatezer esztendőnek négyszáz esztendőnél. Az szent Illés penig ezt is hozzáadta volt az ő jövendőmondásához, hogy mindazok az esztendők nem teljesednek be a választottakért, hanem megrövidíttetnek, mint Krisztus is mondja." (Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól)

1562-ben tehát, Károli szerint, anno mundi 5505-öt írtunk. Ez az évszám már egészen közel jár a felirat évszámához, amiből arra következtetek, hogy feltehetően valamelyik lutheránus hittudós számításai állhatnak a felirat évszámának hátterében. Az is lehet, hogy Beszterce akkori prédikátora is foglalkozott hasonló számításokkal, és a város tudós lelkészét szándékozott megtisztelni azzal, hogy a feliraton, a két bíró között mintegy névtelenül, számításai mögé rejtve, helyet adott neki. Alább majd kísérletet teszek egy másfajta, talán elfogadhatóbb, de mindenképpen érdekesebb magyarázatra is. Bárhogy is legyen: valamiért fontos volt a besztercei szászoknak, hogy az évszámok anno mundi és anno Domini szerint is szerepeljenek.

A fríz alatt, korinthoszi oszlopoktól körülfogva, egy bibliai idézet olvasható Dániel könyvéből, latinul és németül:

Daniel: 4 cap(itulum)

Redime peccata tua eleemosinis, forsitan Dominus delictis tuis ignoscet.

Mache dich los von deinen Sünden durch Gerechtigkeit und Wohltat an den Armen. Dan. 4. 1563

Szabadulj meg vétkeidtől a szegényekhez való irgalmasság által, így talán megbocsátja az Úr vétkeidet.

A német szöveg majdnem ugyanaz:

Szabadulj meg vétkeidtől igazságosság és a szegények iránti jócselekedetek által.

Ez egy kihagyásos idézet a Dán. 4,24-ből, hasonlót, anélkül, hogy meg kellett volna vágni, kapásból lehetett volna legalább egy tucatot a templomkapu fölé írni. Különös az is, hogy az idézet locusaként az egész részt adták meg a felirat megrendelői, mintha szándékuk szerint, az egész negyedik résznek föl kellett volna kerülnie, de ugye helyszűke miatt csak utalni lehetett rá.

A Dán. 4-ben Nebukadneccár álmáról van szó. A király álmában egy égig érő fát lát, majd megszólal egy hang, mely azt parancsolja, hogy vágják ki a fát és szórják szanaszét a gyümölcsét. A szorongó királynak Dániel, alias Baltazár fejti meg az álmot, miszerint a fa maga a király, aki naggyá és hatalmassá lett, de Isten felfüggeszti hatalmát, azaz Nebukadneccárt száműzik a trónról. Mindaddig száműzetésben marad, ráadásul bomlott elmével, míg el nem ismeri Isten mindenhatóságát. Az idézett mondat Dániel tanácsa a királynak, és egész pontosan így hangzik: „azért ó, király vétkeidtől igazság által szabadulj és a te hamisságaidtól a szegényekhez való irgalmasság által. Így talán tartós lesz békességed." ( Károli)

Arra gyanakszom, hogy ez a bibliai idézet a Dániel könyvéből egy politikai üzenet. A kérdés csak az, hogy kinek üzen(het)tek a szászok? A Habsburg Ferdinánd és János Zsigmond közötti háborúskodásban egy adott ponton a szászok többsége is II. János mellé állt, bár Ferdinándtól, aki az egész Keleti Magyar Királyságot magának akarta, akár jogaik kiszélesítését is remélhették, hiszen míg a Keleti Királyság ura volt, a magyarok és székelyek helyébe német hivatalnokokat ültetett. Ugyanakkor félthették tőle, mint katolikus uralkodótól, a vallásgyakorlat szabadságát, mert ne felejtsük, a cuius regio, eius religio ( akié a terület, azé a vallás) korában vagyunk. Az én tippem az, hogy a bibliai idézettel Ferdinándnak üzentek a beszterceiek, mint egy hatalmát minden eszközzel növelni akaró, túlságosan is ambiciózus királynak. Persze nem zárható ki az sem, hogy a hitét elég gyakran váltogató János Zsigmondnak üzentek a felirattal, mint aki nem érte be a számára felajánlott hercegségekkel, visszajött Erdélybe kalamajkát csinálni. Természetesen igencsak kérdéses, hogy egyáltalán akarta-e a szászok bárkinek is üzenni a felirattal?

De visszatérve a frízben olvasható szövegre: mintha a kor háborús kontextusában ez az anno mundi és anno Domini is érthetőbb lenne. Arra gondolok, hogy ezeknek a számításoknak a hátterében, miként ez a Károli könyvéből bevágott részletből is kiderül, a világ vége közeli voltának hite áll. Valószínűleg úgy gondolták a besztercei szászok, hogy az elhúzódó háborúskodás és az ezzel együtt járó bizonytalanság az idők jele, és ők apokaliptikus időkben élnek. Talán ezért adták meg anno mundi szerint is az évszámokat. Elképzelhető hát, hogy ilyen körülmények között, csaknem állandóan felfokozott kedélyállapotban, valóban politikai üzenetnek szánták a Dániel könyvéből vett idézetet.

Nos, ahogy nem mennék tűzbe a fenti gondolatokért, úgy azt sem merném állítani, hogy a besztercei lutheránus templom kapufelirata egy egészen egyedi és különleges felirat. Ehhez nem láttam elég sok feliratot. De ahhoz mégis eleget, hogy ki merjem jelenteni: Erdélyben mindenképp egyedülálló. Jó, hogy újra olvasni lehet.

¹ a megoldást lásd a komentekben.