Egy ismerős nick (de szépen hangzik ez) kérdezte tőlem, hogyan lehetne lefordítani az egydollároson lévő latin feliratokat, s miután megnéztem és utánaolvastam a bankjegy történetének, megtetszett a téma. Először is a lényeg:
S ami minket különösen érdekel:
Amint azt a wikipédiáról megtudtam, a két rajz az Egyesült Államok nagypecsétjének (The Great Seal of the United States) két oldala, de mint tudjuk, az előbbit használják pecsétként. Eredetük egészen 1776-ig, az amerikai függetlenség kikiáltásáig megy vissza. Az új államalakulatnak szüksége volt egy pecsétre, hogy nemzetközi szerződéseket ezzel szignáljon. Végül csak hat év után született meg a döntés. Fennmaradtak a tervezetek is, íme:
.jpg)
Lássuk előbb a rajzokat! Ami az első címerképet, tehát a sast, és a későbbi hivatalos címert illeti, nem sokat változott. Jelmondata: E pluribus unum: A sokból egy (jön létre). Elliptikus (kihagyásos), enigmatikus jelmondat, a műfaj szabályainak tökéletesen megfelel. Természetesen a 13 egyesült amerikai államra (gyarmatra) vonatkozik. A sas felett is tizenhárom csillag látható.
A bankón látható képen már minden a 13-as számra utal: az olajág levelei, a villámok, és a sas felett a csillagok, amelyek egy hatágú csillagba rendeződnek (aki zsidózni kezd, kihajintom). Sőt, még a szívpajzs vágásai is 13-at számlálnak.
A második rajz igazi csemege, de ebből kevés maradt meg a későbbi ábrázolásokon, így a pénzjegyen. Lássuk előbb a latin jelmondatokat:
Deo favente - Isten pártfogásával
Deo favente perennis - Isten pártfogásával örök
In vindiciam libertatis - A szabadság megszerzésére
Virtus sola invicta - Egyedül az erényt (vitézséget) nem lehet legyőzni
Később azonban ezek mind lecserélődtek a bankjegyen, de a két új felirat is pazar.
Annuit coeptis - "Rábólint a kezdeményezésre" szó szerint, de nyilván kicsit emelkedettebben kellene ezt fordítani: (Isten) támogatja a terve(in)ket. Szép szapphói versmérték cseng a fülünkbe e jemondatnál. Megfigyeltétek már, hogy sok jelige versmértékben van írva? Az ilyen egy-két szavasokra gondolok. Persze nyilván sok versből lett véve.
A másik új se semmi:
Novus ordo seclorum - a kor (világ?) új rendje.
L. Vergiliust (IV. Ekloga 4-7.)
Ultima Cumaei venit iam carminis aetas;
magnus ab integro saeclorum nascitur ordo.
iam redit et Virgo, redeunt Saturnia regna,
iam nova progenies caelo demittitur alto.
Saját gyarló prózai fordításomban:
"A cumaei vers utolsó korszaka jön:
ujjászületik a világ nagy rendje. (újraindul a világ rendes folyása)
már visszatér a szűz, a szaturnuszi királyság,
s már új gyermek (utód) küldetik le az égből."
Ez egyrészt azért érdekes, mert Vergilius eme eklogáját Krisztus születése megjövendöléseként értelmezték a középkorban, így keresztény költőnek tartották és tisztelték is Vergiliust (ez - is - volt a szerencséje, másolták derekasan). Másrészt pikáns a dolog kissé. A jelmondat - "novus ordo seclorum" (ami nem pontosan követi Vergiliust) - készítője nyilván ismerte Vergilius sorainak keresztény értelmezését, s ennek ellenére használta. Így azonban az USA megalakulása (amely tényleg egy új világrend kezdete lett) olyan fontos eseménnyé lényegül át, mint Krisztus születése. Ami azért túlzás. :)
Különben tetszik mindkét címer, szimbolizmusával, erős 18. századi jellegével, frappáns jelmondataival. No persze, nekünk sincs okunk szégyenkezni a saját címerünk miatt, amelynek elemei már a 12-13. században feltűnnek, s a 15. században már meg is születik maga a címer. De egy szép latin jelmondat hiányzik! Ti mit raknátok a magyar címerre jelmondatnak?
