Laudator temporis acti

Concedo nulli

Janus, Johanna és a pápa alteste

2010. július 11. 09:00 - G.d.Magister

A minap olvastam a hvg-ben Izsák Norbert jól megírt cikkét a legendás Johanna pápáról, aki nő létére Szent Péter trónusára ült (ezért kiválóan alkalmassá vált a babiloni nagy szajha szerepére. Lásd képünket). Ám a történet valójában csak középkori krónikások képzeletében született meg, s terebélyesedett szövevényes (szerelmi) históriává. Eredete máig kérdéses, az viszont bizonyos, hogy óriási népszerűségnek örvendett, sőt, habár már a 16. században alapos cáfolatban részesült, még ma is pusztít: egy amerikai írónő egy slágfertig feminista sztorit faragott belőle, amiből aztán a németek forgattak filmet (a globalizáció áldásai, ugyebár).

No de kapcsolódott ehhez a nőipápa-legendához egy másik mítosz is. Ezt viszont hadd ne én mondjam el, hanem hallgassuk meg az isteni Janus Pannoniust, nagyszerű poétánkat:

Femina, Petre, tua quondam ausa sedere cathedra,
    Orbi terrarum iura verenda dedit.
Indeprensa quidem cunctos latuisset in annos,
    Facta foret partu, ni manifesta, novo.
Post haec Roma diu simili sibi cavit ab astu,
    Pontificum arcanos, quaerere sueta, sinus.
Nec poterat quisquam reserantes aethera claves,
    Non exploratis sumere testiculis.
Cur igitur nostro, mos hic iam tempore cessat?
    Ante probat quod se quilibet esse marem.

(Teleki-Kovásznai I. Ep. Lib. I. 58, Tankönyvkiadó 1972. nr. 332.)

Asszony mert, Péter, szent trónodon egykoron ülni,
     Tiszteletet keltvén szerte a föld kerekén.
És a lepel sohasem hullt volna le tán a titokról,
     Hogyha, mutatva nemét, gyermeke nem születik.
Róma azóta az ily csapdától félve sokáig,
     Jól megnézte, mit a pápa ruhája takar.
Senki a mennyei üdv kulcsát nem kapta kezébe
     Addig, ameddig nem tűnt ki: heréje van-é?
Kérdem, mért lehetett e szokást elhagyni korunkban?

     Hím-voltának előbb adja jelét a jelölt!

(Ford. Gáspár Endre)

Tehát arról van szó, hogy a népszerű hiedelem szerint Johanna pápa után Vatikán tanult a dologból, s a megválasztandó pápának mindig megnézték a golyóit egy speciális lyukas széken, nehogy megint akkora blamázs legyen, mint a múltkor. Persze, az elvilágiasodó pápai udvar idején nyilván felerősödtek az ilyesféle pletykák. Hiszen Janus élce - amely az epigrammák szabályai szerint az utolsó szóban csattan (marem - hím) - elsősorban II. Pál pápa ellen irányul (képünkön: nem tudok betelni vele, milyen jól mutatott volna a Keresztapában!). A pápa kapcsán ugyanis egy korábbi versében (Teleki-Kovásznai I. Ep. Lib. I. 52., Tk 1972. 328.) kifejtette, hogy kár tapogatni Pál golyóit, mert a lánya, aki kiköpött mása, elég bizonyságul szolgál férfi voltáról (Pontificis Pauli testes ne Roma requiras,/ Filia quem similis sat docet esse marem - lám-lám, ugyanaz a befejezés!). Érdekes egyébként, hogy erre, vagyis a leányra II. Pál életrajzaiban nem találtam adatot. Arra viszont igen, hogy a pápa nem szívlelte a humanistákat, s ez nyilván kölcsönös lett idővel.

Ám a herevizsgálás története is csak mese. Alapja talán az lehetett, hogy Vatikánban voltak lyukas székek, trónusok, II. Paszkál pápa bizonyítottan rá is ült egy ilyenre megválasztásakor, 1099-ben (nyilván nem véletlen, hogy egyes krónikások Johanna pápa uralkodását éppen ez időre teszik). Ezek a díszes székek azonban a római korból maradtak Vatikánban, és eredetileg árnyékszékek (sedes stercoraria), vagy talán szülőszékek (vagy vajúdószékek) voltak.

Csak hogy a történet kerek legyen: Janus Pannonius római katolikus főpap, pécsi püspök volt - barátja, Vitéz János jóvoltából, úgy, hogy nem volt pappá szentelve. Ezek után senki ne csodálkozzon azon, hogy a reformáció rövidesen bekövetkezett.

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr62141974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.07.11. 11:26:30

Nagyon szép kerek történet, minden ízében kidolgozva. Külön gratula, hogy rámutattál II. Pál leánygyermekének nemlétére – én bizony, épp a fenti két Janus-epigramma miatt, mindig azt hittem, hogy tényleg volt neki. Már csak azért is, mert III. Pálnak valóban volt leánya, a jeles Costanza Farnese (ő persze jó néhány évtizeddel apja pápává választása előtt született), akit a Michelangelo-tanítvány Giacomo della Porta III. Pál síremlékén Justitia, Prudentia és Pax mellett negyedikként Abundantia figurájában ábrázol… mit ne mondjak, találó választás.

kergezerge · http://kergezerge.blog.hu 2010.07.11. 12:09:32

Van ez a mongoloknál is, hogy azért olyan helyes kis mell nélküli a birkózók rucija, mert egyszer egy nő is elindult és leverte az összes férfit. =)
Johanna nőpápa címmel már korábban is megjelent egy könyv: www.aukcio.ittvettem.hu/emannuil-roidisz--johanna-nopapa-5523241.html egy ideje készülök elolvasni, elő is bányászom most.:)

LeoM 2010.07.12. 19:06:30

Filológiai szempontból megjegyezném, hogy Ianus epigrammáinak négy éve van modern kritikai kiadása (a Balassi Kiadónál jelent meg), amelyben már nem a Teleki—Kovásznai-féle, mára elavult és a megértést akadályozó központozás található, amelyhez az 1972-es szövegközlés érthetetlen módon ragaszkodott. A jelen epigramma esetében az olvasat egy apróságot leszámítva (a 7. sorban 'reserantes' helyett az archaizáló 'reserantis' áll) nem változott.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.07.12. 20:33:40

@LeoM: Na igen, mindig gondolkozom, hogy megveszem, de oly' drága... de igazad van, becsületes filosz a legfrissebb editio criticából dolgozzék!

a művésznő · http://chezoriane.blogspot.com/ 2010.07.14. 22:20:35

a jól megírt posztok szabálya szerint az utolsó mondat a csattanó... :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.07.14. 23:32:37

@a művésznő: :) hát igyekszik az ember tanulni az antik mesterektől... :)

Simplicius · http://1100sor.hu/ 2010.07.16. 10:36:05

Szeretnék csatlakozni a laudátorok, mármint a <i>laudatores articuli</i> sorába. Egyúttal hadd legyen egy marginális kérdésem: a porfír "trónusok" szülőszékként való értelmezése honnan származik (és min alapul)? Nekem eddig csak árnyékszékként voltak ismerősek. (Mellesleg, de tényleg csak mellesleg, az a Vatikán nyilván Laterán lesz, és nyilván csak elírásról van szó.)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.07.16. 13:46:54

@Simplicius: Éljen! Várom a részleteket a laudator@indamail.hu-ra. Második válaszodra a prózai válasz: a hvg-ből. Tudom, nem egy Classical Review. A harmadikban meg igazad van, köszi!

Simplicius · http://1100sor.hu/ 2010.07.16. 21:14:43

Ó, hát a 'laus articuli'-t én a korábbi kommentek dícsérő szavaira értettem, csupán tetszést szerettem volna nyilvánítani ezzel az ügyetlenül tömörített majdnem-szellemességgel. Viszont utánalapoztam a szülőszék-dolognak: Cesare D'Onofrio vetette fel ezt az értelmezést (La Papessa Giovanna. Roma e papato tra storia e leggenda, Roma 1979), de hamar elvetették mivel hasonló tárgyak, ha azonosítható az eredetük, thermákból maradtak fenn, és ott egyértelmű a funkciójuk. Kedves olvasmányom a témában: Ingo Herklotz: "Der Campus Lateranensis im Mittelalter", in: Römisches Jahrbuch für Kunstgeschichte 22 (1985), 1-43. - nagyon ajánlom, miként minden mást is a szerzőtől.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.07.16. 21:56:43

@Simplicius: Köszönöm, hogy utánanéztél! Jaj, de jó, egy szakmabeli! Ami pedig a laudator articuli-t illeti, megtisztelsz, ha tetszik a poszt. Félreértésem oka, hogy nagyon örülnék neki, ha többen is írnánk a blogot, továbbá "laudatoroknak" hívom magunkat (a posztírókat, azaz jelenleg burqust és jómagamat), így aztán már egy új szerzőtársat vizionáltam, amikor olvastam szavaid. Szóval ha van valami témád, gyerünk!

LeoM 2010.07.18. 20:51:08

Egy megjegyzés Simpliciusnak a 1100sor.110mb.com/index.php?p=munka&id=m0002 bejegyzéshez, amelyhez valami miatt nem tudok kommentet írni:

A "dekretisztika" egy kánonjogi szakkifejezés, amely azt a tudományos irodalmat jelöli, amely Gratianus "Decretum"-ának kommentálása során jött létre. Mivel Gratianus művének keletkezése 1140 körülre tehető, "11. századi dekretisztika" nem létezik. Helyesebb tehát "11. századi kánonjogi szerzők"-ről vagy "kánonjogi gyűjtemények"-ről beszélni.

LeoM 2010.07.18. 20:54:24

Bocsánat, a komment valójában a 1100sor.110mb.com/index.php?p=munka&id=m0003 bejegyzéshez lenne, tehát a sorozat 3. részéhez.

Simplicius · http://1100sor.hu/ 2010.07.18. 21:53:25

@LeoM: Köszönöm, jogos, de még mennyire! (Az 1100sor átépítés, illetve költözés alatt van, jelenleg az új domain regisztrálására várok. Az új helyen ismét működik majd a kommentelés.)

_Epikurosz_ 2010.07.23. 17:30:02

@G.d.Magister: Szóval mégsem. Ekkora csalódást! :D

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.07.24. 09:53:26

@_Epikurosz_: ? Mármint, hogy mégsem volt női pápa?

_Epikurosz_ 2010.07.26. 10:59:39

@G.d.Magister: igen, szerintem azért is szeretik az emberek az ilyen történeteket, mert az "érdekesebb", persze pár száz év távolából már nem olyan veszélyes. :D
süti beállítások módosítása