Carissimi, alant Stephanus Nugator újabb bejegyzése olvasható, ami bizonyára felkelti majd az érdeklődéseteket. Mert mi is lehet izgalmasabb egy megfejtetlen feliratnál? Semmi! Jó szórakozást, jó fejtörést! (G.d.M.)
Ilyen felirat nincs! – dünnyögtem, amikor a dési ( Erdély, Kolozs megye) református templom falán szemembe ötlött a szóbanforgó. Na igen, az élet utánozza a viccet: ilyen állat nincs is – mondja, ugye, a székely – megpillantva a zsiráfot. Íme, maga a templom, amelyről egyébként itt lehet bővebben olvasni.
Már az is különös, ha egy katolikus vagy protestáns templom falán héber szöveggel találkozunk. Nem mintha kizárólag zsinagógán tudnék elképzelni héber szöveget, elvégre az Ószövetség része a keresztény kánonnak, de hát mégse botlunk lépten-nyomon ilyesmibe. Szóval, meglehetősen szokatlan. A kétszavas héber mondatból az első kifejezés még az én igencsak hézagos nyelvtudásom számára sem jelentett nehézséget. Fonetikus átírása: JHVH. Ez az úgynevezett szent tetragramma, mai olvasat szerint Jahve, a hagyományos szerint Jehova, vagyis Isten tulajdonneve. Majdnem mindig „Úr”-nak fordítják a Bibliában. A második szót nem tudtam megfejteni. Az is elképzelhető, hogy elírás, de ezt csak egy héber nyelvtudor tudná eldönteni.
Ami viszont nagyon nem kóser, az valójában a latin szövegrész. A képet gyerekkel a nyakamban, távolról készítettem, legjobb, ha idemásolom a szöveget: SACRAE AEDIS HUJUS HOTE D’ISTAE RASI AM SZACSVAI ODOM PROPUSE STOPU OIO ETLO COHUIC AFIOSAE HABITATIONS TAIVEN. A fotón jól látható, hogy túl nagy a hézag a d’istae és rasi valamint a Szacsvai és az odom között is, bár nem éppen olyan nagy. Hiányzik tehát egy-két szó, esetleg csak néhány betű, ám ettől eltekintve is: a szöveg bizony halandzsa. De mégis, hogyan kerülhetett egy ilyen loremipsum a dési templom falára? Kicsit gondolkodtam a dolgon, és az jutott eszembe, hogy:
1. Már eredetileg is halandzsa volt, mert elképzelhetetlen, hogy egy megrongálódott feliratot ilyen pancser módon újítsanak fel. Ennek viszont, mármint, hogy eredetileg is halandzsa volt, ellentmond az, hogy a szöveg korrekt latinsággal kezdődik: sacrae aedis hujus, azaz: e szent hajlék(nak a…). Aztán ott van a Szacsvai személynév, a rasi, mely talán a rado, ere ( letöröl, levakar) ragozott formája, a propuse, melynek köze lehetne a propono, ere (elhatároz) igéhez, és végül a habitation(i)s, mely valószínüleg a habitatio (lakás),genitivusban. Ami azonban ebben a – tegyük fel: már eredetileg is – halandzsa -szövegben leginkább szöget üt a fejben, az a Szacsvai személynév. A templom mennyezetén ugyanis a következő felirat olvasható: Insigne Ecclesiae Reformat[ae] Desiensis cujus Templum hoc renovatum. Superintendente Petri W. Csernatoni cura et industria spectabilis Domini Adami Szacsvai. Anno Domini MDCCLXXIX. Vagyis: a Dési Református Egyház(község) címere. Temploma Csernátoni W.(Vajda) Péter püspöksége idején, Szacsvai Ádám tekintetes úr fáradozása és buzgalma jóvoltából felújíttatott az Úr 1779. esztendejében. Ebből egyrészt fény derül a halandzsa-szöveg AM szavára, merthogy az, ezek szerint, Ádám lenne, másrészt megtudjuk, hogy a felirat 1779 táján került/kerülhetett a falra, és apropója egy felújítás. Entz Géza monográfiájából tudom, hogy faragott mennyezetet, és a szószék fölé faragott koronát készíttetett a dési eklézsia. Ebből esetleg ki lehetne indulni.
2. A felirat megrongálódott, lekopott, és egy hanyag helyreállítási kísérlet során lett halandzsa belőle. Csakhogy, mondjuk 1945-ig a papok jól tudtak latinul, ilyen hitvány munkát aligha tűrt volna el egy lelkész, meg aztán legalább egy tucat helybéli emberről lehet feltételezni, hogy viszonylag könnyen rekonstruálhatta volna a megrongálódott feliratot.
3. Különböző megrongálódott feliratok „összeollózása” magyarázza a halandzsát. A XIX. század utolsó éveiben a templom körüli falat ugyanis lebontották, állítólag a faragott köveket beépítették az új körfalba, de Entz Géza , monográfiájában megemlíti, hogy 1902-ben, a Műemlékek Országos Bizottsága kiküldöttjének nagyon nem tetszett az, amit látott. Mi van, ha különböző faragott köveken talált és elmosódott feliratok, illetve feliratmaradványok elegye ez a halandzsa-szöveg? Tegyük fel, hogy kegyeletből, még ha néhány betűből álltak is, megőrizték ezeket a töredékeket, azon az áron is, hogy az így összeállt szöveg nonszensz. Tudom, tudom, ez kissé sci-fiül hangzik. De ki tudja?
Tény, hogy nem tudja senki: mi akar lenni ez a felirat, el van könyvelve, mint halandzsa. Entz monográfiájában még csak meg sem említi, ami azért eléggé furcsa. Igaz, 42-ben írta, héber szövegekről, főleg olyanról, ami keresztény templomon díszeleg, esetleg nem lett volna tanácsos írni.
Nem garantálhatom, hogy amennyiben sikerülne helyreállítani a szöveget, a mostani helyére kerülne, de hogy mellé, az biztos. A szöveg alatt pedig: A laudator temporis acti közössége. Hát nem csábító? De már az is nagy eredmény lenne, ha elfogadhatóan meg tudnánk indokolni: hogyan kerülhetett egy nonszensz szöveg Erdély egyik legszebb templomának falára? Álmatlan jó éjszaká(ka)t mindannyiótoknak!