Laudator temporis acti

Concedo nulli

Horác és Sebő: egy szerencsés találkozás

2009. március 13. 10:40 - G.d.Magister

Hogyan szólhattak Horatius versei - énekelve? Merthogy énekelték, megzenésítették e verseket, az biztos. Most hirtelen a carmen saeculare jut eszembe, amelyet Horatius arra a nagy vallási - és propaganda- - rendezvényre írt, amelyet Octavianus rendezett Kr. e. 17-ben, a saturnusi aranykor visszatérte örömére (amely persze az ő uralkodása alatt jött el). Ez a "százados ének" (nehéz lefordítani) volt az ünnep "himnusza", ifjú lányok és fiúk énekelték. Logikus gondolni, hogy a többi - népszerűbb - Horatius-verset is énekelték, bár erre tudomásom szerint gyéren állnak rendelkezésre adatok. De mintha úgy rémlene, hogy az antik versmértékek, versek természetes előadásmódja az ének volt. Nem véletlen, hogy a "carmen" egyszerre jelent a latinban dalt, verset, és varázsigét is.

De igen kevés fogódzónk van az antik zenéhez! Ismerjük Szeikilosz sírversét, s annak (erősen kikövetkeztetett) dallamát, meg néhány töredéket, s utalást, aztán kész passz. Így aztán csak sejtésekre vagyunk utalva. Közbevetőleg hadd említsem meg a Róma (Rome) című sorozat (amelyről most már tényleg írok) egyik jelenetét, amelyben a tévedésből megmérgezett rabszolgalány halála előtt még egy hátborzongatóan gyönyörű dalt énekel Atiának: nekem nagyon tetszett, hiteles és megrázó volt, bár persze hitelességét bizonyítani nem tudom, csak azt, hogy mélyen archaikus, mediterrán dallam volt. (Ha valaki rátalálna, linkelje!)

És itt van a titok nyitja talán. Nemrég egy ismerősöm mutatta meg egy korzikai (vagy szardíniai?) férfikórus cd-jét, akik hagyományos, többszólamú, egyházi éneket adtak elő. Megdöbbenve jegyeztem meg, hogy ez nagyon hasonlít a délszláv, balkáni többszólamúságra, mire barátom sokatmondóan legyintett, persze, ezeknek egy gyökerük van, bár igen mélyen. Talán erre gondolt, vagy "hibázott rá" Sebő Ferenc és zenekara is, amikor megzenésítették Horatius "Altercatio cum Lydia" c. versét ("Feleselés Lydiával", Carm. III.9.). Sebő zenéje egyértelműen balkáni - délszláv, görög - jegyeket mutat, a hangszerektől kezdve a dallamvilágig. Horác költeményéhez Radnóti gyönyörű versfordításán keresztül jutott el a kiváló zenész, lássuk, hogy mit kezdett vele:

A felvételen az általam nagyon kedvelt Palya Bea énekel Sebővel. Bea eleinte kicsit mintha izgulna (becsúszik egy fals hang is az elején), de aztán tökéletesen együtt él, egybeforr a dallal, öröm hallani. De lássuk ezt a hangszerelést! Sebő pontosan megtartja a versmértéket, a hosszúságokat, de pergővé, folyamatossá teszi, nincs levegő a sorok között, ez nagyon jót tesz neki. De hát nem is kell lefékezni egy-egy sor végén, az olyan iskolás. Sebőnél érezni a ritmusban a táncot, a körtáncot (chorus!). És nem mellesleg: számomra elképesztő, hogy ez a zenei megvalósítás, a dallam balkánisága, a hangszerek milyen kiválóan illenek Horác verséhez! Mintha rászabták volna. Csak nagyon mélyen érzem - megint bizonyíték, bizonyosság nélkül - hogy valahogy így szólhatott, így kell szólnia ennek a versnek. S ha ezt meggondoljuk, vagy inkább elhisszük, hogy a mediterráneum népei zenéjükben ilyen ősi örökséget hordoznak (és miért is ne, hiszen nyelvünkben is több ezer éves szavakat használunk), akkor az ember kevésbé rémülten néz a múltnak kútjába, hiszen elmúlt kétezer év, de vannak még emlékek, van amit megőriztünk. Lehet, hogy mindez illúzió, de talán mégsem.

S végezetül még egy Sebő vers-megzenésítés, egy másik ragyogó énekesnővel, Bognár Szilviával, egyszerűen azért, mert gyönyörű:

24 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr22999662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_Epikurosz_ 2009.03.13. 17:31:28

És milyen jól lehet erre a dallamra latinul énekelni az eredeti szöveget! Tessék kipróbálni! :-)
További források: Püthagorasz, Platón, meg minden hely, ahol leírják, hogy xy hogyan énekelt, zenélt. Hülyén hangzik, de szerintem többet tudunk az elméletéről mint a gyakorlatáról. Esetleg egyházzenében, konzervatívabb hagyományú zenékben maradhatott meg. Meg az általad is kedvelt feliratokon, töredékeken. Amúgy ami verssorokat tanulunk irodalomból, ahhoz hozzáadni a görög zenei hangsúlyát, már önmagában zenei élvezetet okoz. :-D

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2009.03.13. 21:53:37

ez a horác nagyon jól hangzik!

Bognár Szilviának én nem a gyönyörűségét, hanem a szép hangját emelném ki :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.03.14. 01:00:09

@_Epikurosz_: én is eredeti szöveggel szoktam énekelni, mert a fordítást nem tudom fejből. :) Feliratokon nem jelöltek hangjegyeket, dallamot, vagy igen? Én erről eddig nem tudtam.

@bucsin: én is a dalra gondoltam, amikor azt írtam, gyönyörű. Mellesleg Bognár Szilvia is magával ragadó az ábrándos szemével és a kristálytiszta, igéző hangjával. :)

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.03.14. 11:34:27

Sebő ez egyik legnagyopbb nemzeti kincs

és épp most találtam: a Kőbéka banda meg Sapphót énekel
www.kobekaegyuttes.hu/index_elemei/Page490.htm

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.03.14. 14:28:11

@szamárfül/murci: kár, hogy nem lehet meghallgatni.

Ja, egyvalamit még szerettem volna írni: vicces, hogy Bea az utolsó sorban a "halni" szót egy kicsit nyitott a-val énekli: "csak véled tudok én hálni is élni is", noha az eredeti versben "tecum vivere amem, tecum obeam lubens" van, vagyis "veled szeretnék élni, és szívesen halok is meg veled" áll. Így a vers befejező része egy kis erotikus felhangot kap, ami egyébként nem áll messze Beától... :)))))))

viator_ 2009.03.14. 19:25:27

hm, tényleg szép. :)

ha már Seikilos, nem tudom, ismered-e a Corvus Corax nevű formációt, ők elsősorban középkorias zenét játszanak, de van egy Seikilos névre hallgató albumuk is, amelyen többek között feldolgozták a sírfeliratot is, gondolom, némileg "kiszínezve", de amennyire tudom, hitelesen. ja, és görögül éneklik, persze némi németes akcentussal (ahogy a latinjuk is az, de még így is az egyik legjobb, amit eddig hallottam), de azért szép: www.youtube.com/watch?v=KP-4vF5JYxk

a mediterrán és/vagy egyházi zenéről nekem most a Sibylla-ének ugrik be, a Dead Can Dance feldolgozásában különösen szép: www.youtube.com/watch?v=8j1lBFaYv70
(antik-későantik gyökerekre nyúlik vissza, csak azért merem felemlegetni. Szent Ágoston is említi a De civitate Dei XVIII,23-ban, az ének magyar fordításban megjelent az 'Apokalipszisek' c. válogatáskötetben a Telosznál, 1997-ben), a középkorban katalán, kasztíliai, dél-francia, olasz területeken volt elterjedt, van, ahol még ma is éneklik.

és egy apró pontosítás, ha nem haragszol: a ludi saecularesnek a gyakorlatban valóban volt politikai aspektusa is, de nem annyira a saturnusi aranykor (újra)eljövetelét, mint egyszerűen egyfajta megújulást, újjászületést ünnepeltek. azért is volt eredetileg kb. 100-110 évenként, hogy egy generáció ne élhessen meg két ilyen ünnepet, rituálisan ezzel is "elfeledve", "eltemetve" a régit. legalábbis én még így tanultam görög-római vallástöriből, lehet, hogy tévesen, és elnézést a sok szövegelésért. :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.03.15. 18:50:54

@advenus: kösz a gazdag kommentet. A Corvus Corax produkciója meglepett, mert mi a Seikilos-sírverset sokkal lágyabb, "emészthetőbb" formában ismerjük, pl. így:
www.youtube.com/watch?v=BWyXPpf7Vjo

Nekem mondjuk ez a lágyabb jobban tetszik, nyilván a megszokás miatt. Magyar szövege is jelentősen át van írva az eredetihez képest:

A napfény felvidít,
mikor az égre felragyog,
de sohase várd a holnapot,
mert titokban üzen a zord halál.

A dead can dance brutálisan jó, de még ízlelgetnem kell. Meg ezt a Sibylla-éneket sem értem kristálytisztán, de érdekel, úgyhogy utánanézek.

A ludi saeculares-szal igazad van, de Octavianus intenciói is világosak voltak, ugye...

viator_ 2009.03.15. 23:11:16

@G.d.Magister: nem véletlenül írtam, hogy "kiszínezték". :) ez egy későbbi albumuk egyébként, azok már modernizáltabbak (vagy mi), a korai lemezek (pl. Congregatio, Inter Deum et Diabolum semper musica est, stb.) viszont nem ennyire harsányak, ha esetleg érdekelnek, akkor azokat ajánlom kezdésnek. az általad linkelt verzió is tetszik, valóban eredetibb hangzású, szép.

A Sibylla-énekről egész tisztességes leírás van még az angol wikin: en.wikipedia.org/wiki/The_Song_of_the_Sibyl (bár én a wikipedia-t mindig fenntartásokkal kezelem, de vsz ez "szakmai ártalom").

Augustus intencióit pedig nem állt szándékomban vitatni, dehogy.

_Epikurosz_ 2009.03.16. 17:56:50

A Corvus Corax amúgy azt mondja magáról, hogy a régi zenéit könyv- és levéltárakban találja, és eredeti (hez hasonló) hangszereken adja elő. Meghallgattam az újabb zenéiket is, és szerintem nem hazudnak, mert ilyet ők nem tudnának kitalálni. :-P

kirunews 2009.04.02. 20:34:15

Én ismerek egy olyan változatot, ami se nem a Corvus, se nem az "emészthetőbb" változat, de a dallam ugyanaz. Sajnos többet nem tudok, mert a 90-es évek elején másoltam át egy kazettáról amire csak annyi volt írva: "ógörög zene" és a tulaj sem tudta, hogy mi ez. Ez még a Corvusnál is keményebb, kb. mint egy Aiszkhülosz tragédia. Ráadásul van benne kar - szólista játék, némi dialógus is, valamint minimális zene.

_Epikurosz_ 2009.04.03. 15:33:51

@kirunews: Nincs "véletlenül" digitalizálva? Kíváncsi lennék...

_Epikurosz_ 2009.05.15. 14:15:36

Erre a feliratra utalsz az elején?
SACRIFICIO PERFECTO PUERI XXVII QUIBUS
DENUNTIATUM ERAT PATRIMI ET MATRIMI ET PUELLAE
TOTIDEM CARMEN CECINERUNT; EODEMQUE MODO IN
CAPITOLIO. CARMEN COMPOSUIT Q. HORATIUS FLACCUS.
Inschrift auf einem Marmorpfeiler (gefunden 1890)
Teljesen mást kerestem, de ezt találtam :-) Itt: www.lingualatina.de/pdf/horaz-carmen.pdf

2009.06.28. 00:26:16

Épp Horatius e remekművének latin szövege után kutakodtam és ide vetődék. No nem minta amúgy értenék latinul, ám Sebőék ezen munkája régóta arra késztet hogy megismerkedjek a dallal ősnyelven is. Így, ha már ide tévedtem, nem leszek rest megkérni, hogy amennyiben valamelyikőtöknek módja van rá, szánjon meg az eredeti latin szöveggel mer' egyelőre sehol nem lelem. Köszönet.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.06.28. 01:00:44

Hát akkor álljon itt az eredeti, én is eredeti szöveggel énekelgetem:


Donec gratus eram tibi
nec quisquam potior bracchia candidae
cervici iuvenis dabat,
Persarum vigui rege beatior.

donec non alia magis
arsisti neque erat Lydia post Chloen,
multi Lydia nominis
Romana vigui clarior Ilia.»

me nunc Thressa Chloe regit,
dulcis docta modos et citharae sciens,
pro qua non metuam mori,
si parcent animae fata superstiti.

me torret face mutua
Thurini Calais filius Ornyti,
pro quo bis patiar mori,
si parcent puero fata superstiti.

quid si prisca redit Venus
diductosque iugo cogit aeneo,
si flava excutitur Chloe
reiectaeque patet ianua Lydiae?

quamquam sidere pulcrior
ille est, tu levior cortice et inprobo
iracundior Hadria,
tecum vivere amem, tecum obeam lubens.

lewak 2009.07.29. 19:34:34

Nem akarom megtörni a varázst - nekem is nagy kedvencem a dal -, de nem attól balkáni csupán, hogy egyszerűen páratlan ritmusú? nem lehet hogy minden páratlan (vagy inkább egyeletesen nem ütemezhető) mértéket balkáninak éreznénk itt mifelénk?
Ettől persze még a közvetlen leszármazás is igaz lehet..

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.07.29. 21:31:10

@lewak: jó felvetés! De azért a dallamban is lehet valami!

lewak 2009.07.30. 16:55:02

helyesbítek: "dal" alatt magát a verset értettem.. már az is páratlan a ritmusú - vagyis nem lehet hozzá egyenletes ütemet verni - és ez tűnik balkáninak nekünk..
és persze a Sebőék dallama az meg nyilván az..

perger.laszlo · http://www.rejtelmek.hu 2010.02.23. 09:52:20

Sebő a koncerteken azt szokta mondani, hogy egy kevés hangból álló dallamot szerkesztett hozzá, mert a kutatók szerint a zenében ami régebbi, az egyszerűbb. A szöveg kódolja a ritmust és csodák csodája, bolgár zenét kapunk. A közjáték ezek után direkt lett 11/16-os bolgár ritmusú (egy lassú kopanyicát lehetne rá táncolni). Egyébként Sebő szokta a dalt a latin szöveg első versszakával kezdeni.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.02.23. 10:22:54

@perger.laszlo: Köszönjük! Hát ez nagyon izgalmas, hogy a versmérték ráillik egy bolgár táncra! quod erat demonstrandum, mondhatnám. ("ezt kellett bebizonyítani", vagyis az antik római, illetve a balkáni zeneiség és ritmus közötti kapcsolatot)

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.02.23. 12:35:26

Szabolcsi Bence zenetörténete leírja, hogy a balkáni táncok ritmusában a görög versmértékek ritmusa él tovább, utalva rá, hogy egykor ezek is táncolt ritmusok voltak.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.02.23. 14:31:00

@burqus: Erre csak úgy emlékeztél? Gratula! :) Egyébként köszi az infót.

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.02.24. 21:37:23

Szabolcsi Bence könyvét katonaságnál éjjeli őrség unalmas óráiban olvastam, mélyen az emlékezetembe vésődött… :)

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.02.25. 11:48:12

Jut eszembe, Radnóti nemcsak lefordította ezt a Horatius-verset, de utolsó sorát a saját Hetedik eclogája utolsó soraként is felhasználta: radnoti.mtak.hu/hu/04-04.htm
süti beállítások módosítása