Laudator temporis acti

Concedo nulli

Janus-arc

2011. január 08. 15:22 - G.d.Magister

"De görög meghatározással is élhetek: a mű Janus-arcú, mint a színház maga." (Kamondi Zoltán Yasmina Reza "Öldöklés a színpadon" című művéről, Metropol, 2011. jan. 7. péntek, 9. o.)Feladvány: a jeles rendező e mondatban két hibát ejtett. Melyek ezek? (Megoldás a hajtás után.)

 

 

Nos, a megoldás: egyrészt Janus nem görög isten, hanem ízig-vérig római. Ezt Ovidius is kijelenti a Fasti-ban, mondván:

Quem tamen esse deum te dicam, Iane biformis?
     nam tibi par nullum Graecia numen habet!

Azaz:

Kétalakú Janus, mit tudnék mondani rólad?
 Még Görögországban sincs ilyen isteni lény! (I. 89-90, Gaál László ford.)
 
Eredetileg az az istenség volt, aki biztosította a római Forumot átszelő patakon való átkelést (bár vannak más elméletek is). Így lett a hidak, a kapuk, illetve a bejáratok, a nyitás és a bezárás, továbbá a kezdet és a vég (befejezés) istene is. Istene volt a nap és az év kezdetének is, neki köszönhetjük a január hónap nevét. Kissé nehezen megfogható attributumai ellenére különleges tiszteletnek örvendett Rómában, vele kezdték az istenek felsorolását, külön papja volt, az "áldozó-király" (rex sacrorum). 
A második probléma a mondatban a "Janus-arcú" kifejezés. Janus valóban kétarcú, de két arca között nincs különbség (nyilván a két arc a hídon két oldalról jövők figyelésére "szolgált", eredete talán ez lehet - de a kétarcúságot magyarázzák a múlt és a jövő felé való tekintésnek is). Így kissé helytelen is a "Janus-arcú" mai használata, mivel ez alatt valamilyen dolog ellentmondásosságát, ellentétes tulajdonságok egymásmellettiségét  értjük, noha erről az eredeti istenség esetében szó sincs - azahogy nyitás és bezárás, kezdet és vég esetében ugyan lehetne, de ezek egy-egy cselekvés, vagy valamilyen folyamat kezdő- és végpontját jelentik, nem pedig ellentétpárokat (a szobornak egyébként sincs "nyitó" és "záró" arca). S ezzel kapcsolatos még egy tévedés, hogy ti. Kamondi nyilvánvalóan a görög színházban használt kétféle proszópon-ra, a nevető és a síró maszkra (is) gondolt: "mint a színház maga", mondta, illetve valószínűleg ezért gondolta görögnek Janust is. Ehhez azonban Janusnak végképp nincs semmi köze.
Epilógus: valószínűleg nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy január a legelviselhetetlenebb hónap az egész évben. Vigasztaljuk magunkat a hónap nevének mintegy 2600 éves eredetével, és azzal, hogy már nyolc nap eltelt belőle...
10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laudator.blog.hu/api/trackback/id/tr182569738

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ejtjük vagy vétjük a hibát? 2011.01.09. 00:44:27

Szerintem hibát követ el, aki vét valami ellen.A hibázni és véteni annyira hasonló tartalmú, hogy szinte szinonimái egymásnak.Mindkettő negatívumot jelent, éppen ezért aki hibát vét, az éppen hogy jót csinálja.Szerintem egyszerűbb lenne azt mondani, ho...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2011.01.08. 15:54:23

Bravó, a szokásos remek színvonal! Mindig szívesen olvasom!

bAndie91 2011.01.08. 16:58:35

Ó, a január még elég szép!
ellentétben a temetõ hónappal.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2011.01.08. 20:14:07

a január azért ilyen szürke, hogy szebbek legyenek a tavaszi virágok

daru 2011.01.08. 22:56:42

Szerintem nem róható fel hibaként az, hogy a mai szóhasználatnak megfelelően használja a "Janus-arcú"-t. Ostorozd az egész elfajzott nemzedéket.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.01.08. 23:57:23

@daru: Persze, ez nem az ő hibája. Janus eredeti értelme homályosodott el, csak a kétarcúsága rögzült, s ebből nőtt ki a "kétszínű" jelentés. Igazából nem elfajzás ez, csak egy ismert jelenség, amikor megváltozik, eltorzul valaminek az eredeti tartalma az idők során. Sok ilyen van, pl. a "dögös" régen a pestisest, vagy valamilyen ragályt elkapott állatot jelentette, ha jól tudom.

baba jaga 2011.01.09. 01:22:46

@daru:
azért rómát a görögökkel összekeverni nem szép dolog,különösen akkor nem,ha nyilvánvalóan villogni akar a műveltségével.

fehéregér 2011.01.09. 08:24:49

Örülök a posztnak, még ha beletörődünk is, (mi mást tehetnénk) hogy bizonyos dolgok a többség felületes ismeretei, vagy ismerethiánya miatt "értelem-módosuláson" mennek át, jó emlékeztetni az eredeti jelentésre.

KapitányG 2011.01.11. 18:47:49

Biztos, hogy csak a "mai használatban" kétféle arcú?
Ezt írja a Pallas:
...csakis pénzeken látható az alakja, kettős fejjel, még pedig szakállas v. szakálltalan mind a két fej; csakis a császárkori pénzeken van ugy, hogy az egyik fej szakálltalan ifjut, a másis pedig szakállas férfiut mutat. Hadrianus pénzein már négyfejü (quadrifrons) J. van ábrázolva, a kapuzat négy oldalának megfelelőleg."
www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/052/pc005281.html#6
Kerestem volna ilyen császárkori pénzt, egyelőre csak ezt találtam:
dougsmith.ancients.info/vocras.jpg
"Janus himself, the god of beginnings, was the common type used on the Republican asses. His distinctive double head looked both to past and future. After common use in the Republic, Janus made only occasional appearances on the Imperial coinage. When he does appear, he is shown as a full length figure with the double head rather than as the bold double portrait."
dougsmith.ancients.info/feac38ner.html
:(

KapitányG 2011.01.11. 18:49:09

G.d.Magister, a te képed honnan való?

kettőbé 2011.01.12. 00:23:21

@KapitányG: hát, szerintem nem hangsúlyos az antikvitásban ez a kétarcúság, lehet, hogy a császárkorban eljátszottak az idő-jelentésével, de ez nekem nem tűnik olyan momentumnak, ami miatt később hangsúlyos lett volna a két fej "ellentéte", különbözősége. Nota bene felmerült, hogy a Janus-szobort sziámi ikrek ihlették...
süti beállítások módosítása