Rendszeres olvasóim tudják, mennyire vonzódom a feliratokhoz, különösen, ha azok megfejtése némi nehézségbe ütközik. Komolyan gondolkozom azon is, hogy egy külön blogot indítsak a feliratoknak, de hát kinek lenne arra ideje! Így aztán továbbra is itt közlöm őket, s őszintén várom mindenki segítségét. Mai alkalommal ismét a budai várba megyünk, hátha nagyobb szerencsénk lesz, mint Fehérvárott; már csak azért is, mert az első budai felirat-fejtegetésnél szerintem sikerült közösen megtalálni a megoldást. Ebben bízom most is.
A Bécsi kapu tér és a Kard utca sarkán nemrég felújítottak egy szép biedermeier stílusú lakóházat. Így látható lett a kiugró sarokerkély ablaka alatt lévő tetszetős dombormű, amelyen kétoldalt mozgalmas vadászjelenet, középen pedig egy asszonyalak (királynő?) látható, előtte hódolva térdre ereszkedik egy férfi (nemes vagy katona, karddal, esetleg egyenruhában). Mögöttük egy allegorikus (?) nőalak is feltűnik. A felirat: 17 PETROPOLI 55, ami nyilvánvalóan PETROPOLI 1755. Ennek jelentése: "Petropolisban (Szentpéterváron?) 1755-ben." (A szövegről nagyított fénykép alant, a fotósorozat végén.)
Latinul tanulók figyelmébe: a "Petropoli" locativusban, azaz (hol? kérdésre felelő) helyhatározós esetben van. Ez az eset jórészt kikopott a latinból, csak az (egyes számban lévő) városneveknél tartott ki makacsul. A városnevek már csak ilyenek, alaposan rögzül a helyhatározós esetük, s később is megmarad, ha egyébként a nyelv változik is. L. a magyar "Pécsett", "Fehérvárott" alakokat. A locativus ragja az -i, de az -a tövű városneveknél az a-val -ae-ve gyengül (Romae), mint ahogy az eredeti -ai genitivus rag is -ae-re változott. Az -um végűeknél nincs vita, ott -i lesz a rag (Tarenti, Varadini), a harmadikos ragozású városneveknél pedig a tő plusz -i (Carthagini). (A harmadikos ragozásúaknál bukik meg egyébként az a tanulási módszer, hogy a locativus voltaképpen ugyanaz, mint a genitivus.)
Namármost, a kérdés csak annyi, hogy mégis milyen eseményre utal a domborművön ábrázolt jelenet. Az ember először azt hinné, hogy természetesen Mária Terézia van a domborművön, az előtte hódoló alak pedig esetleg a ház tulajdonosa (hiszen nemesek, mágnások is építettek házat a várban). Csakhogy ott van az a fránya Petropoli, amivel nem nagyon lehet mit kezdeni: nemigen lehet más, mint Szentpétervár, de hogy kerül az ide?? Mária Terézia biztosan nem volt az akkori orosz fővárosban, s hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, éppenséggel az sem bizonyos, hogy ő a domborművön lévő nőalak (mégha a stilizált ábrázolás őt is juttatná eszünkbe), mivel akkor az oroszoknak is uralkodónőjük volt, a mellékelt festményen is megcsodálható cárnő, Erzsébet (1741-1762).
Utánanéztem: a korszakban másra nemigen lehetett érteni a "Petropolis" nevet (Péterváradnak a latin neve Petro- Varadinum). 1756-ban Oroszország és a Habsburgok már szövetségesek voltak a megkezdődő hétéves háborúban. Nem kizárt tehát, hogy valamilyen diplomáciai küldetésről van szó, amelyben esetleg a ház tulajdonosa is részt vett. De valahogy ez a verzió is gyanús, sőt, mi több, egyelőre alaptalan handabanda.
Várom tehát a tippeket, ötleteket, mert biztos vagyok benne, hogy a megoldás itt van valahol az orrunk előtt.
Renovatio (update): a rejtély megoldódott, lásd a kommenteket!