Csak a hét végére nyugodott le az a hisztéria, amely eme cikk alapján robbant ki. A cikkíró azzal riogatta az erre érzékeny közönséget, hogy Hoffmannék most a latintanítást akarják kötelezővé tenni (a nyolcosztályos gimnáziumban). Aztán kiderült, hogy nem egészen, hiszen már a cikkben is úgy nyilatkozott Gloviczki Zoltán h. államtitkár (képünkön), hogy hogy a nyolcosztályos gimnáziumokban (tehát nem mindenhol) 5-6. osztályban lesz egy "Latin örökségünk", pontosabban az "Európai műveltség latin alapjai" elnevezésű tantárgy, majd 7.-től választható 2. idegen nyelv lesz a latin. Mekkora különbség, nem igaz? Na de hadd osszam meg néhány gondolatomat a témában. Jelentős részben ellene fogok szólni, s ha valaki emiatt azt hiszi, hogy nekem, mint latinistának bizonyára elment az eszem, gondoljon a jószándékra (most itt az oktatási államtitkárság jószándékára), amelynek építőipari felhasználása közismert.
1. Gloviczki áll e mögött, az biztos, hiszen középiskolai latintanárként dolgozott korábban, mégpedig a nyolcosztályos Németh László Gimnáziumban. Tehát nyolcosztályos-ügyben mindenképpen van tapasztalata.
2. A nyolcosztályos rendszerben 5-6. osztályban nincs történelem, ezt váltaná ki úgymond az új tantárgy, pontosabban a "Latin örökségünk" egyfajta bemelegítés lenne a történelemre, s persze a latinra (amit viszont nem tanulna mindenki, ugye, l. fent). Erre l. itt is.
3. Ki fogja ezt az órát tanítani? A latintanárnak kell, egy történelemtanár nincs felkészítve ennyire latinból, márpedig ehhez az órához kelleni fog bőven a latin felkészültség. (Még l. alább.)
4. Hogy ez az elképzelés mennyire van megalapozva, afelől erős kétségeim vannak. Volt-e szakmai egyeztetés, meg hasonló hívságok? Jó lenne ezt tudni, tisztázni.
5. Megnéztem a tantárgyra vonatkozó kerettantervet, innen letölthető, a "Latin örökségünk"-re klikkelve. (Kissé elgyengültem, amikor a szövegben megláttam a blogunkat az ajánlott honlapok között - sőt, hogy a tanterv készítőjét blogunk egy-két posztja megihlette, azt büszkén veszem tudomásul -, de aztán megacéloztam a szívem. :) Szép, nagyívű terv, Uranosztól a humanizmuson át a mai latinságig minden benne van - nagyon erősen a gimnáziumi latin nyelvkönyvek ismeretanyaga, bővítve a középkor és újkor felé, ohne latin grammatika, bár az is bele van csempészve, tehát egy kicsit nyelvet is tanulnak. Mondjuk pl. hogy "az ismeretszerzés a humanista iskolarendszerről" mennyire fekszik az 5-6. osztályos diákoknak, az kérdés, amellett, hogy persze érdekes téma.
(5a. Azért csak nem bírom ki. A jelzett témával, vagyis a humanista iskolarendszerrel kapcsolatban ezt írja a tanterv készítője: "Példa: Heyden Sebald iskolai latin dialógusai Sylvester János fordításában, Csáktornyai János kiadásában (1591)." Erről a könyvről mi írtunk egy posztot, de tényleg nincs ezzel gond, hiszen fel is tüntették a blogunkat, úgyhogy megtisztelve érezzük magunkat, és örülünk, hogy döntéshozók, -előkészítők is olvasnak minket.)
6. Ja igen, a latintanár, mint óraadó. A latintanár SINCS erre az órára felkészítve. Pont. Nincs benne a képzésében, hogy középkori krónikákról, humanistákról beszéljen. És ez nem olyan dolog, hogy "ugyan már, majd utánaolvas, mi az neki." Ez saját kasztomnak, a klasszika-filológusoknak az elképesztő nagyképűségéből és korlátoltságából fakad. Szóval mi lesz a tanárral? Van már terv arra, hogy ennek megfelelően átalakítják az egyetemeken a latin szakos tanárképzést?
7. A latin örökség hallatlanul fontos, de az is világos, hogy pl. a zsidó-keresztény örökség szintén ugyanilyen fontos. Meg még néhány örökség szintén fontos, mondjuk a steppei török, szláv, germán örökség, ha csak a magyar nyelvet és jövevényszavait nézzük. Mármost milyen alapon van pont a latin meg a római örökség kiemelve? Figyelem! Azt hiszi bárki, hogy ez a kérdés nem fog másnak eszébe jutni? Akkor inkább én teszem fel, s igazából nehezen tudnám rá a választ, hogy a "rómaiak életmódja" miért fontosabb az evangéliumok ismereténél.
8. Azt kell itt látni, hogy ezt a tantárgyat 5-6. osztályban még mindenki kapná, aki odajár. Mármost nemcsak humán érdeklődésűek mennek nyolcosztályosba. S itt jön az én vesszőparipám, miszerint egy leendő közgaszdászt, informatikust ne fárasszunk már a latinnal! Ez a nagy tenniakarás, erőltetés nem jó.
9. Ha viszont a gyermek már kapisgálja, hogy őt az irodalom, történelem jobban érdekli, mint a reáltárgyak, akkor a humán tagozaton lehet oktatni a latint, ahogy a csövön kifér, pláne, hogy a nyolcosztályos feltett szándéka az elitképzés. Hát persze, humántagozaton kötelező is lehet! Na de azt se úgy, ahogy most, hogy 98 % klasszikus latin, s kelletlenül, 2 %-ban, nem a tanóra részeként valami lenézett középkori vagy humanista latin. Nem! Ahogy már kifejtettem, a többi humán tantárggyal összehangoltan, fele arányban az antik utáni egyetemes és főleg honi latinnyelvű irodalmat tanítva. S akkor talán felvirágozand a latin oktatása - de ismétlem, elég, ha csak a humán tagozaton virágozand (lásd itt).
Egyszóval: a latin örökség külön órában, mindenki számára való tanítása szerintem eltúlzott ötlet, s a régi téveszméből fakad, miszerint még mindig mi, a latinul tudók vagyunk a világ közepe, a kultúra forrása. Ez megint visszatetszést, gúnyt fog szülni. Ha kevesebbel beérjük, és csak a célcsoportra (humán érdeklődésűekre) koncentrálunk, valószínűleg többre vinnénk.