József Attila "Születésnapomra" című költeménye olyan remeklés, ahol a könnyed rímek csengése-bongása éles ellentétben van a sötét tartalommal, a költő sok kudarcával, létbizonytalanságával: ez adja a vers különös feszültségét. De hát ezt mindenki tudja! Hiszen a vers - joggal - mélyen be van ágyazódva az irodalomoktatásba, könnyen tanítható, érthető, ráadásul életrajzi adatok vannak benne - minden adott hozzá, hogy alapkő legyen, amikor József Attilát tanítják az iskolában. Ennek megfelelően népszerűsége töretlen, számos adaptációja ismert.
Nem az alábbi költemény lesz az első, de nem is az utolsó, amely József Attila versének nyomán íródott - különlegességét a másfelé kifuttatott tartalom, s persze az idegen nyelven, bravúrosan megalkotott rímek és hajszálpontos versmérték adja (pontosabb, mint JA eredeti költeményéé). A szerző a már korábban bemutatott Rihmer Zoltán, aki ebben a versben is megmutatja a tehetségét. Csak annyi kritikát fogalmaznék meg, hogy néhol mintha a tartalom áldozatául esne a csodás rímeknek, de lehet, csak azért gondolom így, mert nem vagyok elég lírikus alkat...
Íme:
Zoltanus Rihmer: In natale meum. In: Idem: Carmina quaedam e futuro libro Musa musiva selecta... Bpini 2005. 5-7.
Annorum viginti duo
exacto fiam triduo
quod et
monet
Musam rogare versuum,
in vatis ore mel suum
det: at
negat.
"Natale laudans ceteris
cum digna me non egeris,
nec mel
semel
prosit, cui nullus honos
divum, poetas ut bonos
decet",
docet.
Cadetne spes ad irritum?
Quis me iuvaret caelitum?
Fidem
quidem
cum nervis tollant, perferam;
haec, quam Deus non perperam
dedit,
redit.
"Nativitas" sic Dominus
"cantata quo plus, hoc minus
licet
micet,
vocem tamen cum gaudio
Latinam donec audio
sciam
piam."
Pro voce gratias agens
collaudat ut humana gens
Deum
meum,
Latina lingua, sic eris,
tu sola, sancta Pieris,
ami-
ca mi!
Alább lefordítottam két versszakot, többet nem mertem, mert nem egy sétagalopp, sem a latint megérteni, sem magyarra átültetni.
Huszonkét éves leszek én
ha harmadnap megérem én,
e tény
kemény-
en int múzsámhoz esdeni
ajkam mézzel hogy kenje ki
nekem:
de nem!
Biztatok mindenkit, aki érzi a kihívás szelét, hogy ugorjon neki a többi versszaknak (vagy akár az első kettőnek - nem fogok megsértődni). Elég akár egy versszak is, a lényeg, hogy kalákában csináljuk meg a fordítást, mert ehhez egyedül kevés az én erőm és időm. Műfordítók, ébresztő!
