Mint ismert, megint kiszivárgott valami tervezetféle az oktatási államtitkárság háza tájáról, amelynek az a leglényege, hogy ne angolt tanuljon a gyerek elsőként az iskolában, mert az úgyis ragad rá, mint a kosz. Helyette valami jó kis újlatin, szláv, sőt, akár a latin nyelvvel is bajlódhatna a kisdiák, s azután már sokkal könnyebb lenne az angol is. De lássuk az inkriminált szövegrészeket (via Vastagbőr):
"Szerencsés, ha az első idegen nyelv nem az angol, didaktikai okból. Az angoltanulás kezdeti, nagyon gyors és látványos sikerei azt a tévképzetet kelthetik a tanulókban, hogy idegen nyelvet ilyen egyszerű tanulni. (...) Az angol nyelv ismerete alapkövetelmény lenne, de a dokumentum előnyben részesítené a neolatin nyelveket, például a franciát és a spanyolt, illetve a németet. A stratégia azt támogatná, hogy az általános iskolákban ne első, hanem második nyelvként oktassák az angolt. A kormány tervei szerint az első nyelv tanítását legkésőbb az általános iskola negyedik osztályában kellene elkezdeni, a második idegen nyelv oktatása pedig hetedikben kezdődne."
"Megoldási javaslatunk az első idegen nyelv megválasztására: valamilyen ösztönzésben részesüljön az az iskola, amely nem az angolt indítja első nyelvként. Ez az ösztönzés nem szükségképpen anyagi jellegű lenne. Lehetne akár valamiféle minősítés azon iskoláknak, amelyek a nyelvi-kulturális többszínűség jegyében kínálnak más első, élő nyelvet, vagy a latint. Ha a latint első nyelvként oktatnák, nem kétséges előttünk, hogy ez a javaslat a szülők éles tiltakozását váltaná ki."
"Azért hasznosabb első nyelvként egy latin vagy egy szláv nyelvet tanulni, mert az angolt ez után könnyebb elsajátítani. Ha valakit korábban megtanítanak egy másik nyelvre, akkor szinte észre sem veszi, hogy mellette az angolt is meg tudja tanulni - azért, mert az informatikától kezdve a nemzetközi zenei életig és a molekuláris biológiáig szinte sajnos csak angol szavakat használunk." (Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár)
Igen, kedves szakértők, az én tiltakozásomat is kiváltaná, méghozzá az élesebbik fajtát, ha a tízéves gyerekemnek latint vagy valamely újlatin nyelvet kellene kötelezően tanulnia. Igenis az angollal kell kezdeni, éppen azért, hogy interneten, külföldiekkel való kommunikációban ne legyen problémája. A nyelv ugyanis Facebook-on meg Youtube-on keresztül nem ragad, hanem éppen fordítva: jól kell tudni ahhoz angolul, hogy a netet jól tudja használni, külföldön ne adják el, ésatöbbi.
A latin. Általános iskolába szerintem nem való a latin. Éretlen egy negyedikes arra, hogy megértse a római vagy bármely más irodalmat, márpedig a latin nyelv oktatása akkor ér valamit, ha eredeti, irodalmi szövegekkel történik. Egyébként csak bohóckodás az egész, a csinált műszövegek a római vallásról stb. nullius assis aestimanda, vagyis egy fillért nem érnek. Ennyit arról, hogy az első nyelv legyen-e a latin az általános iskolában. Ne legyen. Hogy juthatott ez bárkinek az eszébe?
Gimnáziumba való a latin, mégpedig humángimnáziumba. Elmondtam már korábban, így itt csak röviden utalok rá: a latinnak a középfokú oktatásban akkor van keresnivalója, ha hozzásimul a humán tagozatosok igényeihez; nem csak az antik irodalmat szajkózza 4 éven keresztül, hanem bőségesen, fő tananyag formájában oktatja a magyarországi közép- és neolatint. Ha a latinoktatás azt ígéri, hogy a diák a latinórán a magyar (és egyetemes) középkori és újkori történelemmel (latin nyelvű történeti munkákon keresztül), illetve latinnyelvű irodalommal is fog foglalkozni, így tudása elmélyültebb lesz magyarból, történelemből, s nemcsak azzal fog tökölni még negyedikben is, hogy Horatius meg Tacitus mit írt, nos, ha ezt a lépést a latinoktatás megteszi, akkor talán van esélye. De ha ragaszkodik mindhalálig ahhoz, hogy csak az antik - mit antik! arany- és ezüstkori! - latint szabad oktatni, akkor megy a levesbe. Tudott dolog, hogy egyre másra szűnik meg a latinoktatás a gimnzáziumokban - még az egyháziakban is -, szülői nyomásra.
És akkor jön ez a teljesen eszement javaslat, amivel - bár remélem, hogy nem fog megvalósulni - csak rossz hírét keltik a latinoktatásnak, s a már így is meglévő ellenérzéseket fogja erősíteni a szülőkben.
Itt tartunk tehát. A helyzet világos, külső rendeletek nem fognak segíteni a latinon - sőt, ebben az esetben inkább ront a helyzetén -, csak ha a szakma mega látja be a váltás szükségességét. Nyitás vagy halál - csupán ennyi a tét.